Új környezetvédelmi és emberi jogi követelményeknek kell megfelelniük a Németországba exportáló cégeknek, ha a beszerző vállalat globálisan 3000 főnél több munkavállalót foglalkoztató német cég.
A KPMG szakértői szerint a feltörekvő magyar vállatoknak okoz majd a legnagyobb fejtörést a CSRD, azaz a fenntarthatósági jelentések Európai Unió által előírt rendszere, ami alapján először 2026-ban kell beszámolót közzétenni a 2025-ös év eredményeiről, kitekintéssel a jövőt illetően. A felkészülési idő most még soknak tűnik, de a jelentési keretrendszerek kialakítása hosszadalmas, és gyakran beruházásigényes folyamat, ráadásul a pénzügyi szféra, azon belül különösen a bankok, már most is komoly adatigényt támasztanak a vállalatokkal szemben egy hitelkérelem elbírálásakor.
A következő évtizedben legalább 3000 milliárd forint energiahatékonysági beruházást generálhat az energiakereskedők és -felhasználók együttműködését támogató Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) Magyarországon – hangzott el a KPMG erről rendezett konferenciáján.
Harmadik évébe fordul az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) Magyarországon. Egyre nő a tét, mind az energiapiaci környezet, mind pedig a rendszerből adódó költségviszonyok miatt. A KPMG szakértői arra figyelmeztetnek: a kedvezményezett vállalkozásoknak számtalan buktatót kell leküzdeniük, ha be akarják zsebelni a hatékonyságjavulásért kimért jutalmakat.
Nehéz elképzelni, hogy egy festék tisztítja a levegőt, ellenáll az extrém hőhatásoknak, csökkenti az üzemanyag fogyasztást és emellett még a Mars viszontagságos körülményeivel is megbirkózik. Az AkzoNobel termékei pedig már képesek erre, és a jövőben lehet, hogy ennél sokkal többre is.
