Mi lenne, ha mindössze 90 perc alatt elrepülhetne New Yorkból Párizsba? Akármennyire is hihetetlen, ez az elképzelés hamarosan valósággá válhat!
Bizonyára már mindenki feltette már magának a kérdést, hogy a technológiai ugrásszerű fejlődése ellenére miért telik évtizedek óta nagyjából ugyanannyi időbe átrepülni az Atlanti-óceánt? A választ a kérdésre a repülés fejlődésének lenyűgöző és összetett történetének megértésében, valamint a hiperszonikus utazás ígéretes jövőjét megértve találhatjuk meg.
Az Metal in Motion websorozat 2. epizódja a sugárhajtású repülőgépek korának hajnalától, az 1950-es évektől a Concorde – a szuperszonikus közlekedés megtestesítője – felemelkedéséig és bukásáig kalauzolja el az érdeklődőt. A Concorde egy mérnöki csoda volt, amely egyedülálló deltaszárny-konstrukciójának, egzotikus anyaghasználatának és nagy teljesítményű hajtóműveinek köszönhetően négy óra alatt szelte át az eget az Atlanti-óceán felett.
A szuperszonikus álom azonban rövid életű volt. Számos akadály – többek között a hangrobbanás okozta korlátozások, a magas jegyárak, egy nagy visszhangot kiváltó baleset és a légiközlekedési ágazat 9/11 utáni hanyatlása – vezetett a Concorde-projekt 2003-as leállításához.
Az azóta eltelt két évtizedben ugyanazzal a nyolcórás transzatlanti repülési idővel kellett megelégednünk. De vajon lehetséges-e gyorsabban repülni? A válasz röviden, igen. A nagysebességű légiközlekedés számos kihívást rejt magában, a hatékony hajtórendszerek gyártásának nehézségeitől kezdve a szuperszonikus sebességgel járó súrlódás és légellenállás kezeléséig. A futurisztikus gépek üzemanyaggal való ellátása szintén akadály, figyelembe véve a súllyal járó hátrányokat.
Bár ezek a kihívások hatalmasak, nem leküzdhetetlenek. Valójában a modern légiközlekedési vállalatok nemcsak a szuperszonikus, hanem a hiperszonikus utazás birodalmába való betörésen is egyre inkább gondolkodnak. A Hermeus, egy atlantai székhelyű startup, amelynek küldetése a légi közlekedés forradalmasítása. Céljuk egy újrahasználható hiperszonikus repülőgép megalkotása, amely a New York-Párizs utat mindössze 90 perc alatt képes teljesíteni. A projekt során olyan technológiákat használnak fel, mint például a fém 3D nyomtatás, melynek segítségével kifejlesztettek egy forradalmian új hajtóművet, a Chimera-t.
A légiközlekedés ismét azon van, hogy egyre gyorsabbá tegye az utazást, melynek jövője izgalmas és hatalmas lehetőségeket rejt magában. Ezáltal a ma hiperszonikus álmai hamarosan a holnap valóságává válhatnak.
További információ: