Sorozatunk első cikkében már említettük, hogy a CNC-lyukasztószerszámok rendszeres és szakszerű karbantartása, megfelelő tárolása milyen nagy jelentőséggel bír. E két területen nincs szükség nagy beruházásra, csupán más szemléletre, gondosságra, és a megtérülés garantált.
Amire mindig oda kell figyelni:
A legelemibb követelmény, hogy a szerszámok használata, tárolása, karbantartása mindig:
- tiszta, pormentes,
- jól megvilágított,
- száraz, egyenletes hőmérsékletű műhelytérben történjen.
Tisztaság
A tisztasági igény vonatkozik a lyukasztógépre, a szerelő szerszámokra, munkaasztalokra, kenő- és törlőanyagokra, valamint a dolgozó ruházatára és kezére is. A szerszámok rendszerint tartalmaznak egymáson elmozduló, csúszó elemeket. Biztosítanunk kell, hogy ezek közé ne kerülhessen por, piszok, mert ezek az ott lévő kenőanyaggal „remek” csiszolómasszát alkotnak. Ugyanez vonatkozik a szerszám és a lyukasztógépen található fészek (ülék) kapcsolatára is.
Világítás
A jó megvilágítás lehetővé teszi a szemmel is látható szerszámhibák, szennyeződés azonnali felismerését és a gyors, pontos szerelést, beállítást.
Klíma
Ha a munkatér páratartalma túl magas, ha a hőmérséklet ingadozik, ez szükségszerűen páralecsapódáshoz vezet a szerszámon. A szerszámok ugyan magasan ötvözöttek, mégsem tekinthetők rozsdamentesnek. Célszerű tehát elkerülni a legkisebb korrózió veszélyét is.
Ha a szerszám szállítása a gyártótól, vagy egyik telephelyről a másikra télen, fagypont alatt történik, használat előtt temperálni célszerű őket. Hagyjuk, hogy néhány óra alatt felvegyék a gép és a többi szerszám hőmérsékletét. Ezzel illeszkedési problémákat is el tudunk kerülni.
Szerszámkarbantartás, élezés, tárolás, előkészítés
A témánkkal kapcsolatos tennivalókat legcélszerűbb egy feltételezett ciklus állomásaiként tárgyalni. Ezek a következők (1. ábra):
- Raktározás
- Előkészítés
- Használat
- Ellenőrzés, tisztítás
- Élezés, demagnetizálás
- Raktározás
Raktározás
Fontos, hogy a szerszámokat ne rendezetlenül, egymás hegyén-hátán tároljuk (2. ábra), mert a hosszadalmas keresés szerszámsérüléshez vezet. Az egymáshoz verődő szerszámvezetékek is felsérthetik egymást (3. ábra), és ezek a hibák előbb-utóbb átmásolódnak a tárba. Szinte az összes gép- és a szerszámgyártó maga is ajánl megfelelő szekrényeket a szerszámok típus, méret és alak szerinti tárolására (4. ábra). Ezek a hazai vállalkozások számára gyakran nagyon drágának bizonyulnak, de saját tervezéssel és legyártással is megoldható a dolog. Lényeg, hogy a szerszámokat a géppel azonos klímában, zárt, pormentes helyen tároljuk. Ez utóbbi különösen fontos akkor, ha ebben a közös légtérben hegesztés, kalapálás vagy más porzással járó műveletek is történnek, vagy a padló nem pormentesíthető, a targoncák (vagy más szállítóeszközök) pedig felverik a port. Ilyenkor rövid idő alatt annyi por rakódik le, hogy – pormentes tárolás híján – a szerszámhasználatot időrabló tisztítással kell kezdeni.
A szekrényben legyen típus, alak és méret szerinti, minden hozzáférésre jogosult személy által betartott és betartatott rend. A keresésre fordított idő improduktív, a tévesztés valószínűsége megnő. Ezért jó, ha a szekrényben belső megvilágítás is van. Az alkalmazott feliratok, színek, jelek legyenek egyértelműek. A szerszámok helyzete legyen stabil, ne verődhessenek egymáshoz, a méret legyen megállapítható kiemelés, mérés nélkül is. A standard szerszámok legyenek beállítva, bármikor bevethető állapotban.
Előkészítés
Ha szerelésre van szükség, a szerszámot méretének megfelelő, speciális foglalatba tegyük. A következő munkához kivett szerszámokat ne egymáson, ládában, hanem kocsin szállítsuk. A kocsi szerszámfészkei legyenek megjelölve, és már ekkor, ezzel a jelöléssel is utaljunk a szerszám leendő helyére a tárban. Figyelem! A bélyeg és a matrica azonos szögállásának sehol sincs tökéletes gépi ellenőrzési módja! Ez a gépkezelő felelőssége. A konkrét feladat (pl. formázások) ismeretében szükséges beállításokat is ekkor kell elvégezni.
Tárba helyezés előtt győződjünk meg előbb annak tisztaságáról. Maradhatott benne hulladék, forgács az előző munkából. Legjobb, ha a tár minden helyén szerszámot tartunk. Akkor is, ha arra éppen nincs szükség, mert így elkerülhetjük a szemét, por, lyukasztási hulladék lerakódását. Tárba helyezés előtt ismételten ellenőrizzük a szerszámok tisztaságát, alak- és mérethelyességét, a szögállást, a matricák vágórését és magasságát. Ha a matricamagasság élezés következtében már nem az eredeti, alátétlemezzel korrigálni kell. Ha nincs központi kenésünk, néhány csepp közönséges hidraulikaolaj már megfelelő kenést biztosít. Ezt műszakonként célszerű néhányszor megismételni.
Használat
Használat során a gépkezelőnek nem sok teendője van. Ügyeljen arra, hogy a lemez mindig tiszta legyen, az esetleg felkapott hulladékot pedig azonnal távolítsa el! Előfordulhat, hogy a szerszám – főleg nagy ütésszámnál – túlmelegszik. Ezt kenéssel lehet csökkenteni, vagy használjunk az adott feladatra két azonos szerszámot felváltva.
Ellenőrzés, tisztítás
Használat után célszerű ellenőrizni a szerszámot (5. ábra):
- Történt-e repedés, élkitörés?
- Milyen mértékű a kopás?
- Történt-e hideg felhegesztődés?
A repedt szerszámot pótolni kell! Ha a kitöredezés nem nagy, élezéssel eltüntethető. Stancolás során az alumínium, réz, cink, és a rozsdamentes acél (főleg túlmelegedés esetén) hajlamos felrakódni a bélyeg palástjára. Ez megelőzhető a bélyeg rövidebb behatolásával, nagyobb hátraköszörüléssel, kenéssel, bevonattal (pl. TiCN) vagy nagyobb vágóréssel. Ha mégis megtörtént, a felrakódott idegen anyagot egy finom fenőkő löketirányú (!) használatával el kell távolítani, mert egyébként – főleg abszolút vezetett szerszámok esetében – lehúzási problémák keletkeznek. A tisztítás mindig tiszta törlőpapírral történjen! Ha élezésre nincs szükség, ellenőrzés és tisztítás után a szerszám a már ismertetett úton és módon visszakerülhet raktári helyére.
Élezés, demagnetizálás
Ha az ellenőrzést követően úgy találjuk, hogy a tompulás mértéke elérte a 0,25 mm-es rádiuszt, feltétlenül élezni kell a szerszámot (6. ábra). Ekkor 0,25 – 0,3 mm eltávolításával ismét éles szerszámot kapunk. Tompa szerszámra utal a vártnál nagyobb zaj, a lyuk körüli nagyobb lemezgörbület is. Ez utóbbit a megnövekedett erőszükséglet okozza. Mivel egy szerszám élettartama a vele elkészíthető összes lyukak számával jellemezhető, kijelenthetjük, hogy a hosszú élettartam titka a mind gyakoribb élezés. Ennek igazolására lássuk az 1. táblázatot. Látható, hogy rendszeres köszörülés esetén az elkészíthető lyukak száma több mint kétszeres. A tompa szerszám kopása ugyanis felgyorsul. Köszörülésre legideálisabbak a gépgyártók által is ajánlott, fazékkővel dolgozó (ezért spirális nyomot hagyó) szerszámköszörűk. A közönséges síkköszörűk párhuzamos nyomokat hagynak, és kevésbé jók. Ha a drága, speciális gépek helyett a legtöbb cégnél megtalálható síkköszörűt használjuk, legalább az alábbiakat tartsuk be:
Köszörülés után az éleket finoman le kell sorjázni, de ne okozzunk 0,03–0,05 mm-nél nagyobb rádiuszt. Sorjázás nélkül a kopás gyorsabban indul meg. Ugyanilyen fontos a demagnetizálás is, mert különben feltapadnak a szerszámra a leköszörült fémszemcsék és a cikksorozat I. részében már említett szálas forgácsok. (5. ábra) Az élezés után és összeszerelés előtt tisztítással távolítsuk el az esetleg a szerszámon maradó csiszolószemcséket.
A fentiek szigorú betartásával – és betartatásával – biztosíthatjuk a szerszámok maximális élettartamát, azaz a maximális ütésszámot.
SzerzőLang Ádám, Lang & Társai Kft.
További információ:
A Langtool hivatalos honlapján.