A hosszesztergálást bemutató cikksorozatunk előző részében az automata száladagolók felépítésével és a hidrodinamikus szálmegvezetés működésével foglalkoztunk. Most innen folytatjuk a száladagolás lépéseivel és a cikk végén bemutatunk néhány különleges száladagolót is!
A száladagolás elvi folyamata a következő lépésekből áll (lásd 1. ábra):
- szálanyagok elhelyezése a száladagoló oldalán elhelyezett ferde tárolófelületre
- a vezetőcsatorna nyitása
- az aktuálisan következő szálanyag leválasztása ás a csatornába juttatása
- a vezetőcsatorna zárása és az olajszivattyú indítása
- a szálanyag előtolása az eszterga főorsójába
- megmunkálás az esztergában, miközben a száladagoló folyamatosan megvezeti és a főorsóval szinkronban előtolja az anyagot, amíg a szálanyag el nem fogy
1.ábra: A szálcsere lépései
A fent leírt folyamatban az 5. lépés, azaz újonnan a vezetőcsatornába begurult szálanyag előtolása történhet egy vagy két fokozatban és mindkét módszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Egyfokozatú megoldásnál a kb. 1400 mm hosszú tolórúd teljesen hátra mozdul. Amint a vezetőcsatorna kinyit, az új szál beesik a vezetőcsatornába a hátsó pozícióban várakozó tolórúd elé. Ezután a tolórúd rátolja a tolószárpatront a szálanyag végére (lásd 2. ábra). Ez a megoldás nagyon gyors szálcserét biztosít, azonban mivel a teljes tolórúdnak a szálanyag mögé kell mennie, az ilyen elven működő száladagolók körülbelül 800 mm-rel hosszabbak, mint a kétfokozatú adagolók.
2. ábra: A tolószárpatron rátolása az újonnan adagolt szálanyagra
Kétfokozatú adagolóknál a vezetőcsatorna nyitásakor a tolórúd is felnyílik a vezetőcsatorna felső felével (lásd 3. ábra), majd begurul az új szál. Ezután egy rövid kialakítású tolattyú előre tolja a szálanyagot, egészen a felnyitott tolórúd elé. Ekkor a vezetőcsatorna a tolórúddal együtt visszazár a most már előretolt szálanyag mögé és a tolórúd a szálanyag végére tolja a tolószárpatront. Ez az eljárás valamivel lassabb, mint az egyfokozatú adagolás, viszont helytakarékos kialakítást tesz lehetővé.
3. ábra: Kétfokozatú előtolásnál a tolórúd a vezetőcsatorna felső felével együtt felnyílik
Térjünk át az adagolás folyamatáról a megmunkálásra. A megbízható és stabil gyártáshoz fontos, hogy a tolószárpatron a megmunkálás teljes ideje alatt tartsa az anyagot, mert így tudjuk minimalizálni a rezgéseket. Szintén fontos a tolószárpatron stabil megfogása a maradék szálanyag visszahúzásánál.
Mivel azonban az eszterga főorsója és vele a szálanyag a megmunkálás során folyamatosan mozog tengelyirányban, ez a kérdés külön figyelmet igényel. Ennek a megoldására alkalmazzuk hosszesztergák és automata száladagoló berendezések összekapcsolásánál az ún. szinkron egységet (lásd 4. ábra).
4. ábra: Szinkron egység
A szinkron egység a szinkron rúddal kapcsolódik a hosszeszterga főorsójához. Ez a kapcsolat biztosítja, hogy zárt főorsópatron mellett, tehát megmunkálás közben a szálanyag szinkronban mozogjon a főorsóval. Nyitott főorsópatron esetén a szinkronrúd tengelykapcsolója leold, a szálanyag előtolásáért felelős motor tengelykapcsolója pedig zár. Ennek az új szálanyag előretolása mellett akkor van jelentősége, amikor az aktuális darab leszúrása után a főorsó nyitott patronnal hatra mozdul a következő darab nullpontjának felvételéhez. A száladagolónak ilyenkor kis erővel a darab előtt álló leszúrókésnek kell tolnia a szálanyagot, hogy az véletlenül se mozdulhasson hátra.
A fentiekkel átnéztük az automata száladagolók működésének alapjait, most pedig nézzünk meg néhány különleges megoldást.
Különleges száladagoló kialakításokra általában akkor van szükségünk, ha a hosszesztergákon megmunkálható átmérőtartomány alsó vagy felső határánál dolgozunk.
5. ábra: Szálanyag-adagoló kialakítás kis átmérőjű anyagokhoz
Kis átmérőjű szálaknál, jellemzően Ø2 mm alatt már külön figyelmet kell fordítanunk az oldalsó tárolón elhelyezett szálak szétválasztására. Itt már nem elég az, ha egy ferde tárolólemezen egyszerűen egymás után elhelyezzük a darabokat. Kis átmérőknél ehelyett egy fűrészfoghoz hasonló kialakítású tárolót alkalmaznak, ahol a fogak elválasztják egymástól a szálakat (lásd 5. ábra). A fűrészfog kialakítású elemek párosával vannak elhelyezve, a pár egyik tagja rögzített, a másik pedig felfelé és előre mozog. Így a mozgó tag kiemeli a szálakat az álló tag fogai közül és a szálak fogyásával mindig egy foggal közelebb emeli őket a vezetőcsatornához. Ezzel a megoldással kiválóan elkerülhetjük azt, hogy vékony anyagokból esetleg egyszerre két darab csússzon a vezetőcsatornába.
A hosszesztergákon megmunkálható átmérőtartomány másik végén, jellemzően a Ø38 mm-es áteresztésű, nagy Z-löketű hosszesztergáknál alkalmazzák az utazó vezetőcsatornás száladagolókat. Ezeknél a száladagolóknál az egész vezetőcsatorna lineáris vezetékekre van elhelyezve és így együtt mozog a hosszeszterga főorsószekrényével (lásd 6. ábra) Szintén lineáris vezetékeken mozog az adagoló és a hosszeszterga között található rezgéscsillapító lünetta is. Ezáltal az adagoló és a gép között folyamatosan megvezetjük az anyagot és még nagyobb stabilitást érhetünk el, mint az 5. cikkben bemutatott teleszkópos cső alkalmazásával.
6. ábra: Utazócsatornás száladagoló nagy Z-löketű hosszesztergákhoz
Ezzel az automata száladagoló berendezéseket bemutató cikkünk végére értünk. Természetesen nem volt célunk, hogy bemutassuk az összes létező száladagoló típust és megoldást, inkább a legáltalánosabban elterjedt megoldásokat igyekeztünk bemutatni néhány különleges és bizonyos esetekben nagyon hasznos kialakítás mellett.
Bízunk benne, hogy ez sikerült és követtek minket a következő alkalommal is, ahol lépésről lépésre végig vesszük a hosszeszterga beállításának folyamatát!
*Az ábrák forrása az FMB Maschinenbau Gmbh és a Star Micronics GB Ltd
SzerzőKálmán Péter – Szimker
További információ:
A Szimker Zrt. hivatalos honlapján.