Bereczky László (balra) és Vojtkó István (jobbra)
CNCMedia: A hazai forgácsolószakma számára szerintem nem kell a TaeguTec-et, mint márkát bemutatni, hiszen a termékeitekkel nap, mint nap találkozhatnak a magyar piac résztvevői. A cég hátteréről azonban kevesebbet tudni. Honnan indultatok? Nagyságrendileg mekkora méretű az anyavállalat és a magyar divízió?
Bereczky László: A TaeguTec anyavállalata 1916-ban jött létre Dél-Koreában egy keményfém bánya megnyitásával. Cégünk Korea Tungsten néven működött egészen 1998-ig, amikor a céget megvásárolta az IMC és a neve megváltozott TaeguTec-re. Innentől kezdve cégünk sorra alapította leányvállalatait a világ számos országában, köztük Magyarországon is. Pauza Péter vezetésével 2009 óta vagyunk jelen a hazai piacon, ahol disztribútorok, viszonteladók segítik a munkánkat. Jelenleg 11 fővel működünk, míg Koreában 2400 fő dolgozik a központban.
Vojtkó István: Egy 60 fős koreai csapattal vagyunk közvetlen kapcsolatban, akik iparági bontásban dolgoznak. Rengeteg specialista segíti nap, mint nap a munkánkat, valamint szoros együttműködés jellemzi a kutatás-fejlesztési projekteket is. A TaeguTec égisze alatt találkozik a magyar kreativitás, az amerikai tőke és a koreai szorgalom.
CNCMedia: Cégcsoporton belül előfordult már egyfajta sikertörténet, amikor egy ügyfélspecifikus szerszám annyira bevált, hogy katalógusszerszám lett belőle?
V.I.: Igen, nem is egy. Nyilván ezt a volumen határozza meg. A fejlesztési ötleteink rendre visszaköszönnek a fémforgácsoló cégek portfóliójában. Természetesen fő célunk a piaci részesedés növelése, de keressük a számunkra is előnyös üzleti lehetőségeket, melyeket jelenleg a nehezen forgácsolható szerszámanyagok terén találjuk meg, elsősorban a nagyoló marási feladatoknál. A cégünket a nulláról építettük fel, mára azonban a kis- és közepes vállalkozások mellett nagyvállalatok is ügyfélkörünket képezik.
B.L.: Vegyes iparági ügyfélkörrel valóban több lábon állunk. Természetesen nem csak a partnereinknél bevált szerszámok számítanak sikertörténetnek, hanem ezzel párhuzamosan cégünk árbevételének növekedése is. A piaci részesedésünk 7-10%, attól függően, hogy milyen termékkörökről beszélünk, mit számítunk a TaeguTec potenciális piacának. Erősségünk elsősorban a váltólapkás szerszámokban rejlik, de az idei évtől próbálunk erősödni a keményfém szerszámok szegmensében is. 2010 körül még az esztergálásra fókuszáltunk az ISO szabvány és könnyebb likviditás miatt, azonban idővel rájöttünk, hogy a marás területén tud igazán jó technológiai fejlesztéseket eszközölni az anyacégünk, így mára ezen termékkör jelenti bevételeink közel 45%-át.
CNCMedia: Az említett piaci részesedésetek milyen iparágak között oszlik meg?
B.L.: Az autóipari forgalmunk a legnagyobb, ami nagyjából 40%-ot jelent, korábban ez megközelítette a 60%-ot is. A COVID és a szomszédos háború miatt az átalakulóban lévő autóipar miatt ez a volumen csökkent, ezért más iparágak felé is nyitottunk. István egyik fő erőssége például az energiaszektor. Ott is igyekszünk pótolni az autóipari kiesésünket.
V.I.: A piaci részesedés természetesen egy folyamatosan változó arányszám, hiszen mindig jönnek létre új iparágak is. Például a hadiipar, amit ma már ajánlott védelmi iparnak nevezni és ahol komoly harcjármű- és helikoptergyártás van, amelyek során nagyon sok nehezen forgácsolható anyagot ún. szuperötvözetet használnak fel, továbbá folyamatosan fejlődnek az anyagminőségek is, és tapasztalatunk szerint növekszik az ötvözők mennyisége és koncentrációja is. Például, ahol korábban 40%-os nikkeltartalom volt, ott most 60%-os arányról beszélhetünk. Új technológiák is jelennek meg, mint például a precíziós öntés vagy az additív megmunkálás. Tehát számunkra a leválasztandó anyag térfogata csökken, de egyre nehezebb a megmunkálhatósága, így a piacunk relatíve szinten tartja magát.
CNCMedia: Az egyre inkább e-mobilitás felé tolódó autóiparban is igaz ez a tendencia, hogy a forgácsolási teljesítmény csökken?
B.L.: Egyértelműen. Az elektromos autókba nagyjából ötször kevesebb forgácsolást igénylő alkatrész kell, mint a hagyományos robbanó motoros autókba. Erről szól a Tesla „disruptive” technológiája. Az alkatrészek egyre bonyolultabba válnak, ezért nagyon fontos az innováció. A TaeguTec-nél szerencsére megvan a fejlesztéshez szükséges koreai támogatás és a kutatás-fejlesztésre szánt tőke is.
V.I.: Ez valóban így van, hiszen a TaeguTec tagja az IMC csoportnak, amely a Berkshire Hathaway (BH) cégcsoportnak a többségi tulajdonában áll. A BH egy amerikai multinacionális konglomerátum holding-társaság, amelynek vezetője Warren Buffet, tehát valóban egy hatalmas befektetésnek vagyunk a részesei. Ez a pénzügyi háttér valóban komoly versenyelőnyt biztosít
számunkra.
B.L.: A válság mindig egy lehetőség, most sincs ez másképp. A forgácsolóipar most nincs annyira rossz helyzetben, mint 2008-2009-es gazdasági válságban volt. A partnereink érzik ugyan a magas energiaárakat, az alapanyagellátás okozta problémákat. Cégünknél ez nem jellemző, folyamatosan gyártunk, a raktárkészleteink is fel vannak töltve. A már említett koreai bánya pedig stratégiai tartalékba van helyezve.
CNCMedia: Kiemeltétek az autó- és energiaipar fontosságát, de a szerszámgyártás is az erősségeitek közé tartozik. Ott milyen arányról, milyen piaci helyzetről beszélünk?
B.L.: Rengeteg olyan szerszámunk van – főleg nagyelőtolású szerszám –, melyek igazán versenyképesek. Folyamatosan változik a piac, de a prémium, világelső gyártók közé tartozunk. Hatalmas szerszámgyártó partnereink vannak, mint például a Büttner, a H.T.M. vagy a SPINTO.
V.I.: A szerszám- és formagyártás területén ugrásszerű növekedés várható. Nagyjából 500 féle új elektromos autó fog megjelenni a közeljövőben, amely rengeteg műanyag és alumínium alkatrészt fog igényelni. Az itt kialakult szerszámigényeket pedig gyorsan, jó minőségben ki tudjuk szolgálni.
CNCMedia: A magyar piacon ti mit tapasztaltok? Az előbb említett energiaválságra hogyan reagálnak az ügyfeleitek, mekkora problémát okoz ez nekik? Ti hogyan tudtok segíteni ebben?
B.L.: Partnereinket két részre kell választani. A multinacionális cégek kevesebbet beszélnek az energiaválságról talán azért, mert hosszú távú szerződéseket kötöttek szolgáltatóikkal, azonban a magyar tulajdonú kkv-k pontosan nem tudják, hogy mit hoz a jövő a rezsiköltségekkel kapcsolatban. A legnagyobb „fejfájást” az emelkedő munkabérek kigazdálkodása jelenti. Cégünk termelékeny szerszámaival, kollégáink szakmai tapasztalataival tudja segíteni partnereink jövedelmezőségét.
V.I.: Az energiabiztonság mellett rengeteg bizonytalansági faktor van jelen a magyar piacon. Infláció, háború, polikrízis, nem is beszélve a munkaerő- és szakemberhiányról. Nyilván itt rengeteg a kényszerpálya, de alkalmazkodni kell a jelenlegi helyzethez.
B.L.: A szakemberhiány miatt cégünk is nehézségekbe ütközik a szerszámtesztek, projektek során. Egyes partnereinknél egyszerűen nincsen kapacitás új innovatív termékkörök bevezetésére, így a kollégáinknak is több szakmaiságot-, technológiai tudást szükséges „beletenniük” a munkájuk során. Igyekszünk segíteni a költségcsökkentésben, optimalizálásban és egyre nagyobb az igény a szerszámok értékesítése mellé adott szakmai szolgáltatásokra. Cégünknél 5 évente van egy nagyobb marketing kampány az aktuális innovációra vonatkozóan. Jelenleg a SFeedTeC kampányunk zajlik, de az R&D osztályon olyan gyors a fejlődés, hogy ezt a tavalyi év végén kiegészítettük az ún. WinSfeed termékkörökkel. A fejlesztések során szinte minden esetben prioritást élvez a forgácsoló sebesség és az előtolás növelése, hiszen a vevői igény az, hogy csökkentsük a ciklusidőket.
CNCMedia: A szerszámbeszerzésre jellemző, hogy bár a szerszámköltség jelentősen kisebb, mint például a munkaerő költsége, mégis ezen a téren van a legnagyobb árprés és versenyhelyzet. Ti is így látjátok?
B.L.: Igen. Autóipar vagy sorozatgyártás esetén 3-5% körül mozog az egy munkadarabra jutó szerszámköltség. A nagyobb partnereink tisztában vannak ezekkel a számokkal, itt természetesen nagyobb az általad megfogalmazott árprés. Mi szeretjük szétválasztani a beszerzési- és műszaki oldalt. Ha a műszakilag bizonyítottak szerszámaink, akkor következhet csak az ár kérdése. Összességében a legfontosabb a fajlagos költség, amit prezentációinkban mindig ki is emelünk.
V.I.: Úgy ~20 évvel ezelőtt dr. Markos Sándor fogalmazta meg a következőt: „A Szerszámgyártók Magyarországi Szövetségének a fő célkitűzése az ország versenyképességének a javítása.” Ezen filozófia mentén szeretnénk mi is minden olyan cég termelékenységét növelni, ahol jelenleg beszállítók vagyunk. Ezt elsődlegesen a nagysebességű és nagyelőtolású szerszámainkkal és a hozzá illeszthető forgácsolási technológia alkalmazásával érjük el.
B.L.: A „TaeguTec Tool Management Business” (TTMB) rendszerünkkel támogatni tudjuk az ügyfeleinket a szerszámköltségek normalizálásában. Ugyanis itt nem a szerszámért fizet a vevő, hanem a sikeresen legyártott munkadarabok után. A folyamatos felügyelet és karbantartás nehéz, embert próbáló feladat, ebben tud nagy segítség lenni a TTMB, a MATRIX automata szerszámoptimalizáló rendszerrel kiegészülve. Évről évre sokat értékesítünk belőle. A szerszámok értékesítésén túl ez a szolgáltatás teszi teljessé a portfóliónkat.
CNCMedia: Az értékesítésetek hogyan oszlik meg? Itthon kevésbé életképes a viszonteladás, mint Koreában. Mi lehet ennek az oka?
B.L.: Dél-Koreában biztosan működik a viszonteladói struktúra, hiszen 90-10%-os arányban oszlik meg a viszonteladók és a direkt értékesítések száma. Hatalmas iparral rendelkező országról beszélünk, ahol olyan márkák sorakoznak fel, mint a KIA, Hyundai, Samsung és társaik, melyeket közvetlenül nehéz kiszolgálni. Véleményünk szerint Magyarországon ez a értékesítési rendszer nem tud igazán hatékonyan jól működni. Ezért nálunk ez az arány pont a fordítottja, 90%-ban direkt az értékesítünk.
V.I.: Magyarországon nem csak nálunk nem működik hatékonyan a viszonteladás, hanem úgy látjuk, hogy a versenytársaknál sem. A 20% helyenként elérhető, de ettől nagyobb mértékben a klasszikus disztribúció nem működik. Jelenleg új rendszerek kialakításán dolgozunk, melyben az anyacégünk ad iránymutatásokat, hiszen fő célunk a piaci részesedésünk növelése.
CNCMedia: Említettétek a fejlesztéseket, illetve, hogy nektek milyen megoldásaitok vannak szerszámgyártás terén. Az szerintem már látszik, hogy 1-2 év távlatában milyen technológiai fejlesztések várhatóak, de vajon mi lesz 20 év múlva? Szerintetek hogyan fog kinézni egy forgácsolószerszám, milyen jellemzői lesznek?
B.L.: A legtöbb iparágban a forgácsolás szerepe csökkenni fog. Váltólapkás szerszámaink egyre kisebb méretűek lesznek, ennek nyilván vannak fizikai korlátai, pl.: egy bizonyos méretnél kisebb csavart nem lehet gyártani. Ettől függetlenül természetesen lesznek továbbra is nagyobb szerszámokat igénylő területek is, mint pl. a hajóipar, vasútipar, nehézipar.
V.I.: Az additív technológia, precíziós öntés és köszörülés nagyon gyors ütemben fejlődik, ezáltal kevesebb a leválasztandó anyag, amely többnyire csak simítást igényel, ehhez pedig valóban kis méretű szerszámok kellenek. A megmunkálandó alapanyagok egyre ötvözöttebek, így a keményfém alapanyagú váltólapkákban rejlő potenciál fokozatosan csökken, így a jövőben egyre inkább tolódni fogunk a kis méretű CERMET, CBN és PKD alapanyagú váltólapkák, szerszámok irányába.
CNCMedia: Néhány éve, amikor megjelent az additív gyártás és fémnyomatás, akkor voltak olyan víziók, hogy rövid időn belül nem lesz már szükség forgácsolásra. Ti hogyan láttátok akkor és most mit gondoltok erről, mennyire valósult meg ez a vízió
B.L.: Eleinte mindenkiben volt „félelem”, hiszen a mi feladatunk a forgácsolószerszámok gyártása és értékesítése. Később azonban megnyugodtunk, mert ez a fejlődés lelassult, más irányt vett. A fémnyomtatás még mindig egy relatíve drága eljárás, és nem tökéletes, hiszen utólagos megmunkálást igényel. Még teljesen nincs kiforrva a technológia, a forgácsolószerszámok egy darabig még velünk maradnak.
V.I.: Az energiaszektorban vannak olyan gázturbina alkatrészek, melyek teljes egészében már 3D fémnyomtatással készülnek. Ezeknek nagyon magas a gyártási költségük, de így is megéri ez a gyártási forma, mert homogénebb az anyag szerkezete és „hagyományos” forgácsolással nem kialakítható belső felületek, hűtőkörök is felépíthetőek. E mellett nem kell különböző országok, kontinensek között utaztatni a munkadarabot, így komoly logisztikai és raktározási költségeket is meg lehet takarítani. Más iparágakban ezek a technológiák még nem terjedtek el széles körben, így bőven akad még forgácsolni való alkatrész számunkra.
CNCMedia: Kicsit elkanyarodva a piaci körképtől, van egy kulcsfontosságú kérdés, ami meghatározza a magyar ipart, még pedig a műszaki oktatás. Hogyan látjátok az ipar és oktatás kapcsolatát? A TaeguTec részt vesz valamilyen formában az utánpótlás-és szakemberképzésben?
V.I.: Az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépészmérnöki Karával, valamint a székesfehérvári Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskolával is van közreműködésünk. Támogatjuk őket, lehetőségeinkhez mérten. Véleményen szerint nagyon fontos az ipar és oktatás kapcsolata, de tapasztalatunk szerint a mi területünkön az oktatás tőkeszegény és sokkal több innovációra lenne szükség. Vannak ugyan próbálkozások, mint például a duális képzés, de inkább egy nagy átfogó reformra lenne szükség, ami nem a mi feladatunk.
B.L.: Próbálunk az iskolák felé nyitni, évente több oktatási intézményben tartunk prezentációkat, bemutatjuk cégünket, szerszámainkat. Lehetőségekhez mérten próbálunk bemutató vitrineket, oktatási posztereket, illetve katalógusokat is eljuttatni ezekhez a tanintézményekhez. Ennek eredménye az, hogy a frissen végzett diákok ismerik a TaeguTec márkát. A szakemberhiány miatt a cégek is próbálnak az oktatás felé fordulni és felajánlják gyakorlati képzésre a gép- és tanműhelyüket remélve, hogy ezen diákok az iskola elvégzése után náluk dolgoznak,
CNCMedia: A mai fiatalok, tanulók szerintetek milyenek? Van bennük kellő motiváció és érdeklődés ahhoz, hogy műszaki irányba menjenek? Mi a tapasztalatotok? Mi a különbség a magyar és a koreai helyzet között?
V.I.: Nagyon egyszerű. Dél-Koreában világvezető márkák vannak, amik képesek olyan kutatás-fejlesztési hátteret biztosítani, ahol szívesen tanulnak és dolgoznak a fiatalok. Élen járnak a technológiában, gyorsan reagálnak a piacra és ez kellő alapot biztosít a műszaki pályára készülőknek. Itthon hiányoznak ezek a brandek és a hozzájuk tartozó körülmények, erőforrások.
CNCMedia: Tehát a motiváció növelését jelenthetné egy exportképes magyar termék jelenléte is akár?
V.I.: Igen, de amellett generációs különbségek is vannak. Nehezebb motiválni a fiatalokat, főleg nyugaton, az Egyesült Államokban, ahol elterjedt most a quiet quiting, ami azt jelenti, hogy csak annyit dolgoznak, amennyit muszáj. Ez a cégeket nagyon lekorlátozza, és egyelőre nincs másik alternatíva ezen a téren. Az Ipar 4.0 ezért is egy érdekes dolog, hogy a jelenlegi átalakulás vagy átrendeződés milyen irányt vesz.
B.L.: Igen, generációváltás van és természetesen a technológia is fejlődik, nagyon nem mindegy, hogy ezt hogyan követjük le. A szerszámok olyan léptékben fejlődnek, hogy az idősebbek már nem tudják követni, a fiatalok meg nem biztos, hogy akarják és így egy nagyon nagy szakadék keletkezik a generációk között.
CNCMedia: Mi lehet a megoldás szerintetek?
V.I.: Az iparban, gyártóknál mindenképpen a helyes célkitűzés. Nem lehet egyszerre gyorsabb, olcsóbb és jobb minőségű egy munka, hanem priorizálni kell. A fő célt, stratégiát a tulajdonosnak, ügyvezetőnek kell meghatároznia, hogy milyen irányba történjen a fejlesztés. Egyértelmű és természetes, hogy egy tulajdonosnak más céljai vannak, mint a vállalati hierarchiában máshol elhelyezkedő személyeknek, de az nagyon nem mindegy, hogy ezeket hogyan tudják összeegyeztetni. Számos stratégia mentén el lehet indulni, legyen szó teljesítményoptimalizálásról, green filozófiáról, lean filozófiáról, automatizálásról. Mindig meg kell találni az arany középutat, hogy a közös célokat elérjük.
B.L.: A digitalizáció, automatizáció is egyértelműen annak a következménye, hogy nincs szakképzett munkaerő, ezért a cégek egyszerűsíteni szeretnék a folyamataikat. Olyan robotok szolgálják ki a megmunkálócellákat, ami mellé elég egy ember. Drága és nincs elég munkaerő, gyakorlatilag ezért kényszerültek ebbe a helyzetbe. Az Ipar 4.0 erről is szól, de ahogyan szaklapokban olvastam lassan Ipar 5.0 is fogunk beszélni, ami még emelni fogja ezt a szintet, még több fejlesztés és innováció fog érkezni a jövőben.
CNCMedia: Ha jól tudom ti most voltatok kint nemrég az anyavállalatnál meetingen. Várhatunk-e új fejlesztéseket, termékeket a TaeguTec-től a közeljövőben?
V.I.: Korábban is említettük a kampányainkat, amiből a soron következő a WINSFEED lesz. Cégünk rengeteg pénzt fordít kutatás-fejlesztésre, ilyenkor rengeteg új termék szokott rövid idő alatt palettánkon megjelenni, Új lapkageometriákról, bevonatokról lesz szó, melyek mind a nagyobb forgácsolási sebesség és előtolás elérését teszik lehetővé.
CNCMedia: A fejlesztéseken túl milyen tapasztalatokat szereztetek Koreában? Globálisan milyen forgatókönyvet jósolnak, mire számíthatunk 2023-ban?
V.I.: Egyértelműen kijelentették, hogy a COVID-nak vége, ami meglepett engem is – ismerve a kelet-ázsiai szigorításokat. Pozitívan állnak a jövőhöz, a külső körülményektől függetlenül az ipar és piac növekedésére számítanak.
B.L.: Nyilván mindenkiben van valamennyi félelem, hiszen az IMC cégcsoportnak és a TaeguTec-nek is kiesett az orosz- és részben az ukrán piac is a háború miatt. Nagy potenciál volt mindkettőben, de most elsősorban a béke megteremtése a legfontosabb. Ha az meglesz, utána mindenki tisztábban fog látni.
CNCMedia: Utolsó kérdésem szintén a jövőre vonatkozik. Ha egy fiatal most a műszaki oktatás és gépipar felé szeretne elindulni, akkor milyen tanácsot adnátok neki? Mi motiválná őket?
B.L.: Az biztos, hogy a folyamatosan fejlődik a piac, új beruházások vannak, új korszerű forgácsoló cégek jelennek meg Magyarországon és mindenhova kell a szakképzett munkaerő, úgyhogy én semmiképp nem beszélném le a fiatalokat erről a pályáról, ehhez azonban az kell, hogy minél többen válasszák ezt a pályát a fent említett beruházások, fejlesztések, javuló munkakörülmények miatt.
V.I.: A gépipar az egyén szempontjából egy viszonylag nehéz út. Nagy a verseny, lehet érvényesülni, de folyamatosan tanulni kell és fontos a kellő motiváltság. Nyitottnak kell lenni az innovációkra. Meg kell újulni időnként és elengedhetetlen az önképzés. És a legfontosabb, hogy kellenek hosszútávú célok. Tudom, hogy ezt nehéz a mai, felgyorsult világban megtenni, de ha régen nem lett volna hosszútávú vízió, akkor nem lennének olyan 100 éves vagy idősebb cégek, mint a TaeguTec. Szóval motiváció, tanulás és célok, ezeket tanácsolnám a fiataloknak.