Az iskolai és ipari gyakorlattól eltérően az esztergagépek egy sor eltérő művelet megvalósítására is alkalmasak, legyen szó vésésről, vagy akár hidegalakításról.
A Forgácsolás gyakorlata Youtube-csatorna számos otthoni praktikát mutat be, mellyel az elszánt szakik még inkább kihasználhatják esztergájuk adta lehetőségeket. A hengeres munkadarabok forgácsolásán túl olyan munkák is elvégezhetők, melyek nem minden tankönyvben szerepelnek. Huszár József tanár úr 2021 óta készít rendszeresen oktatóvideókat a gépi forgácsolással kapcsolatban, melyből a szakma alapjait is elsajátíthatjuk. A csatornán szakszerű, emellett közérthető magyarázattal ellátott videók vannak, melyeket a visszajelzések is jócskán pozitívan értékelnek.
Csövek peremezése:
A vékonyfalú csövek, például kályha, vagy elszívócsövek toldásához kialakítandó peremeket esztergagépen is legyárthatjuk. A megfelelő szerszámok és készülékek elkészítése persze nélkülözhetetlen. A külső perem készítéséhez egy illesztett csőre van szükség, melybe a munkadarabot helyezzük. Az esztergált homlokfelület is fontos, hiszen ez lesz az ellendarab, amire az alakított fém fel tud feküdni. A szerszám leginkább egy görgőzőre hasonlít, melyet használt késszárból készíthetünk el. Ennek a végére egy csapágyat helyezünk, melyet végiggördítünk a cső peremén, ezáltal azt nagyobb átmérőjűre tudjuk alakítani. Csőpaláston is készíthetünk kinyomásokat, például, ha kályhacsöveket szeretnénk egymásba illeszteni. Ehhez szintén alkalmazható a korábbi készülék, melybe egy belső horony kerül beszúrásra. A korábban is használt csapágyas szerszámmal a horonyba nyomjuk a vékonyfalú csövet, így forgás közben létrejön rajta a kinyomás.
Vésés esztergán:
Bár az esztergán a forgácsoló főmozgást a munkadarab forgása adja, a gép kialakításából adódóan vésést is végezhetünk rajta. Fontos megjegyezni, hogy az eszterga szánszerkezete nem éppen az ilyen terhelésekre lett tervezve, így ezt a műveletet csak nagyobb méretű, jól beállított esztergákon érdemes megpróbálni. Előnyös, ha az esztergánkon van mód a főorsó rögzítésére, miközben a vonóorsó működik. Ezáltal a tokmánnyal elvégezhető a munkadarab pozícionálása, a vonóorsóval pedig a forgácsoló főmozgás kerül megvalósításra. A nagy terhelések elkerülése miatt a vésőgépen alkalmazottnál sokkal kisebb fogásvételeket érdemes tenni. Ugyanazzal a fogással többször célszerű átjáratni a szerszámot a munkadarabon, hiszen az óvatosság felé térünk el. Bár az eszterga nem éppen erre a célra készült, vésőgép híján a néhanapján legyártott ékszíjtárcsák reteszhorony vésését is egyazon gépen meg tudjuk valósítani.
Rugó gyártása:
Egyedi konstrukció esetén, vagy javításkor szükségünk lehet rugók gyártására. Az esztergagépen ez a művelet is kivitelezhető. A kiválasztott rugóacél huzalt egy tokmányba fogott és csúccsal megtámasztott rúdanyagra tekerjük. Ehhez a késtartót hívjuk segítségül, mellyel a huzal megvezetéséről és előfeszítéséről is gondoskodhatunk. A megfelelő átmérő eléréséhez azonban előfordulhat, hogy szükséges némi kísérletet végezni. A feltekercselt huzal ugyanis feszültség alatt van, amit ha megszüntetünk, a rugó kirúgja magát, és nagyobb nyugalmi átmérővel fog rendelkezni.
A felsorolt praktikák jól mutatják, hogy ipari technológiáktól eltérően milyen sokoldalúan kihasználható egy otthoni esztergagép. Az újabbnál újabb technológiák megvalósításához azonban nem árt, ha rendelkezünk kellő szakértelemmel, hiszen fontos ismerni gépünk határait. Kellő körültekintéssel azonban – és követve a tanár úr tanácsait – ebből az egyszerű szerszámgépből is
rengeteget kihozhatunk.