Az ipari digitalizálás a jövő egyik záloga

A 2022-es FOCUS Okosgyár rendezvény keretében ünnepelte 30. születésnapját az S&T Consulting Hungary. A különleges alkalmat követően Nyirő Ferenccel, az Ipari Digitalizáció üzletág vezetőjével készítettünk interjút. Beszélgetésünk során azokat a témákat fejtettük ki, amelyeket a vezető plenáris prezentációjában is érintett. Szó esett többek között a vállalat múltjáról, a jelen kihívásairól, a magyar piac helyzetéről és a lehetséges forgatókönyvekről.

S&T_8

CNCMedia: Idén lett 30 éves az S&T, a jubileumi alkalmat pedig egy nagyszabású rendezvénnyel, az S&T FOCUS 2022 Okosgyárral ünnepeltétek, amelyben helyet kapott a múlt, a jelen és a jövő is. Hogyan értékelnéd a rendezvényt?

Nyirő Ferenc: Nagyon jól sikerül több szempontból is. Egyrészt teltházas rendezvényt tudtunk tartani, ami önmagában is pozitív, de az még különlegesebbé teszi ezt az alkalmat, hogy a COVID-időszak óta ez volt az első saját rendezvényünk. Tartottam tőle, hogy az emberekben lesz egy kis félsz és nem mernek majd eljönni, de végül nagyon elégedett voltam, hiszen 149 fő regisztrált és a többség meg is jelent végül.

Különlegességként meghívtuk a legelső ügyfeleinket, akikkel annak idején együtt kezdtük a szakmát. Velük felelevenítettük a közös emlékeket, beszélgettünk a jelen kihívásairól és természetesen a jövő kilátásai is fókuszba kerültek.

CNCMedia: Mióta vagy pontosan a cégnél?

Ny.F.: 1992 szeptember 2 óta, tehát végigkísértem a cég egész életét. Amikor kezdtem, akkor még Creative Engineering volt a cég neve, ami egy kis családi vállalkozás volt. 1999-ben történt egy cégösszevonás a UNITIS RENDSZERHÁZ Zrt. égisze alatt. A tulajdonosi körnek volt két másik cége is akkortájt, az egyik HP munkaállomásokkal, a másik pedig SAP rendszerrel foglalkozott. Az összeolvadásnak köszönhetően Magyarország egyik vezető informatikai vállalatává váltunk. 2006-ban csatlakoztunk az S&T-hez, így egy nagy multicég részeseit lettünk. Összességében tehát elmondhatom, hogy rengeteg változást és működési módot átéltem az elmúlt 30 évben.

S&T_5

CNCMedia: Akár szakmai, akár személyes oldalról nézve, szerinted mely időszak volt a cég aranykora?

Ny.F.: Az egész cégről nem beszélnék, mert nagyon sok mindennel foglalkozik az S&T és mi csak az egyik területet képviseljük. Ha a saját csapatomat nézem, vagyis az Ipari Digitalizációs üzletágat, akkor a kezdeti időszakot mondanám. Nagyon izgalmas volt az első néhány év, hiszen teljesen ismeretlen világba léptünk be, pioníroknak számítottunk. A 3D-s CAD technológiát mi terjesztettük el széles körben Magyarországon. A versenytársainkhoz képest előrébb tartottunk a forradalmian új parametrikus, építőelem alapú és asszociatív Pro/ENGINEER szoftverrel. Az akkor általánosan használt 2D-s Autocad-hez képest nagy csoda volt, hogy mi 3D-ben építettük fel a modelleket, amiket meg tudtuk forgatni valós időben, bárhonnan nézetet, vagy metszetet készíthettünk róla, nem a kiadódó áthatások kiszerkesztésére kellett pazarolni az értékes időt, hanem a tervezők valóban a konstrukció jóságára koncentrálhattak. Az akkoriban járatos 3D-s statikus 3D-s felületmodellező szoftverekhez képest is hatalmas ugrást jelentett a Pro/ENGINEER. Ha modellen megváltoztattunk egy méretet, azt azonnal újra számolta a rendszer, a változás végigszaladt az összeállításon, 2D-s rajzon, formaüregen, NC pályán. Viszont nem csak szoftverekkel foglalkoztunk akkoriban, hanem munkaállomásokkal is, amelyből az egyik legimpozánsabb a Silicon Graphics Indigo volt.

Az első pár év kemény volt, rengeteget dolgoztunk. Nappal jártuk az országot és bemutatókat tartottunk, este pedig írtuk az ajánlatokat. De nagyon izgalmas volt összességében. Fiatalok voltunk és teljesen más szemmel néztük a világot.

CNCMedia: Az üzletágon belül mit tartasz a legnagyobb sikernek?

Ny.F.: Azt, hogy 30 éve együtt van a csapat, ami egy nagyon jó dolog. Ma 46 kolléga dolgozik az Ipari Digitalizációs csapatban. Természetesen alapvetően az ügyfeleink sikere minősít bennünket. Az ő eredményeik azt mutatják, hogy annak idején valamit jól csináltunk és ezt a képességünket meg tudtuk tartani. Mindig jöttek versenytársak az évek során, de azt gondolom, hogy mi folyamatosan tudtunk adaptálódni az aktuális helyzethez. Mindig élenjáró technológiát igyekeztünk az ügyfeleink számára nyújtani, amivel versenyképesek tudnak maradni. 

S&T_6

A kezdetekben a Pro/ENGINEER 3D CAD rendszerrel foglalkoztunk, ez mondhatni, hogy minden korszerű parametrikus 3D-s CAD rendszer ősatyja. Ez a szoftver képes volt kategóriát teremteni, a sikere pedig azóta is töretlen, csak most már CREO-nak hívják. Az évek során rengeteg frissítés és optimalizálás érkezett a szoftverhez, de ami elmondható róla, az az, hogy visszamenőleg is 100%-ban kompatibilis. Ez azt jelenti, hogy a szoftver első verziójában keletkezett modell is beolvasható a legújabb frissített változatban is, adatvesztés nélkül. Azt gondolom, hogy ez példátlan kompatibilitás a szakmában. Egyébként ez az amerikai partnerünknek, a PTC-nek a gondolkodását is tükrözi, hogy megéri hosszú távon foglalkozni egy megoldással. Mi is ezt a filozófiát követjük. 

CNCMedia: Van-e valamilyen tanácsod a most induló vállalkozásoknak?

Ny.F.: Egyrészt nagyon megfontoltan meg kell vizsgálni a piaci lehetőségeket. Másrészt, ha megvan a vízió, akkor azt kőkeményen végre kell hajtani, akkor is, ha az elején nem jönnek az eredmények. Az első egy év nekünk is nehéz volt, hiszen nagyon lassan jöttek az első szerződések. Utána viszont áttört a gát és özönvízszerűen jöttek hozzánk az élenjáró magyar cégek (Ikarus, Taurus, Autókut, FÉG, GE stb.). Tehát szükség van a kitartásra. És még egy valami, amit már említettem, az adaptálódás. A napi operatív feladatok között látni kell a nagyobb képet is, az esetleges kockázatokat és a lehetőségeket is. Mindig kell egy valaki, aki távolabbra is néz a csapatból és van stratégiája.

Az ipari digitalizációs csapatban rám hárult ez a szerep. Nem volt könnyű, mert az előretekintés mennyisége és minősége mindig hullámokban jön, függve attól, hogy mennyit tud vele foglalkozni az ember. Természetesen van olyan, amikor csak tüzet kell oltani, és nincs idő a jövőt építeni. Számunkra az indulás is egy érdekes történet volt, hiszen 30% fölött volt az infláció, nagy mértékű volt a munkanélküliség, a rendszerváltást követően súlyos válságba került az ipar, tehát nem volt éppen optimális a gazdasági helyzet a 90-es évek elején. Most megint egy rendkívül turbulens időszakban élünk. Számos súlyos kihívás egyszerre jelentkezik, de mindezek mellett figyelnünk kell arra, hogy előre is tudjunk gondolkodni és ne vesszünk el a jelen problémáiban. 

S&T_9

CNCMedia: Maradjunk akkor a jelennél és az általad is említett problémáknál. Hogyan értékelnéd a mostani piaci helyzetet?

Ny.F.: Az utóbbi három év nagyon érdekes időszak volt. A COVID-járvány is azért különleges a súlyos egészségügyi hatásain túl, mert újra és újra felüti a fejét, így hatással van a gazdaságra is. Ráadásul geológia szempontból sem egységes, a hullámok el vannak tolódva, Európában és Ázsiában különböző időkben jelentkeznek. Ez teljesen szétzilálta a beszállítói láncokat. Ezt követően beköszöntött az energia- és nyersanyag árak égbe szökése, illetve bizonyos alapanyagok, valamint a chipek hiánya és a szomszédos háború. Az utóbbi a rengeteg emberveszteségen túl még fokozta a nyersanyaghiányt és a beszállítói láncok akadozását is. Ukrajnában például rengeteg kábelgyár van, amik leálltak, ez pedig nagy hatással volt az autógyártásra. Közben az energiaárak csak nőnek, vele együtt az infláció is és rengeteg család direkt megélhetési problémákkal küzd.

Az utóbbi három évben tehát folyamatosan velünk volt a munkaerőhiány is, valamint az autóipar átalakulása az e-mobilitás irányába, amely átállás várhatóan 2035 körül le is zajlik. És akkor nem is beszéltem az IT és OT fenyegetésekről. A zsarolóvírusok nagyon nagy problémákat tudnak okozni a vállalatoknak, szóval a biztonságtechnikai kérdésekkel is foglalkozni kell. Az S&T-n belül erre van egy külön üzletág például. Összefoglalva mindezt, azt tudom mondani, hogy egy kusza hálóban élünk, aminek, ha az egyik szálát megmozgatjuk, akkor mozog az egész háló.

CNCMedia: A felsoroltak közül, szerinted mely probléma van most a legnagyobb hatással a piacra, gazdaságra?

Ny.F.: Szerintem Magyarországon a legtöbb embert az autóipar átalakulása érinti. Nem csak egy technológiai átalakulásról van szó, hogy a belső égésű motor helyett elektromos motor kerül a gépjárművekbe, hanem egy alapvető, fundamentális változást jelent és komoly szimbóluma is Európa térvesztésének. A Tesla disruptive technológiájának köszönhetően rengeteg olyan cég jelent meg az autóipar területén, akik korábban a belső égésű motorok miatt nem tudtak részt venni a gyártási folyamatokban. Kínai, vietnámi és török beszállítók jelentek meg a piacon, akik rövid időn belül elkezdtek Európába exportálni. A hangsúly most már az akkumulátortechnológián és a szoftvertechnológián van, amiben Kína nagyon erős. Statisztikákban is kimutatható ez a változás. 2021-ben 4,5%-ot nőtt globálisan az autóipar, ezen belül az elektromos autók piaca 108%-ot. A kínai gyártók a belső égésű motoros autók piacából 13%-ot, míg az elektromos autók piacából már 45%-ot hasítottak ki globálisan 2021 első 9 hónapjában. Tehát egyre gyorsabban növekvő trendről beszélünk, amiben Kína és az amerikai Tesla ollóba fogja az európai autógyártást. Európában hosszabb távon várhatóan  trendszerűen csökkenni fog a legyártható autók és vele együtt a legyártható alkatrészek száma is. Ami még nagyon fontos, hogy az öntvényeket, amik az elektromos autók első és hátsó blokkjába kerülnek, azokat a gyártók házon belül fogják gyártani. Továbbá a carsharing is csökkenti majd az járművek számát, hiszen egy elektromos autóval 10-15 hagyomány autó futásteljesítménye váltható ki. Szóval ténylegesen átalakul az európai autógyártás és az ezzel foglalkozó beszállítók között nagyon nagy rostálás várható a közeljövőben.

S&T_2

CNCMedia: Az általános tapasztalat az, hogy amely fejlesztés vagy technológiai fejlődés bekövetkezik az autóiparban, az kis idő múlva a mezőgazdasági szektorban is megjelenik. Ha az e-mobilitást, digitalizált önvezetést nézzük, akkor ez a trend most is várható majd?

Ny.F.: Azt gondolom, hogy teljes mértékben meg fog jelenni. Az akkumulátorok súlya miatt szerintem marad a dízeltechnológia a traktoroknál, kombájnoknál, de önvezetésben például már sokkal előrébb tart a mezőgazdasági szektor. A GPS vezérlés ma már a valóság, hiszen ott kevesebb a hibafaktor, emberéletek nem forognak kockán egy szántásra váró mezőn. Tehát előrébb tartanak, de teljesen más a felhasználás jellege.

CNCMedia: Ilyen szempontból az autóipar valóban összetettebb. Ahhoz milyen lépések szükségesek, hogy a jelen átalakulást egy cég sikerrel zárja?

Ny.F.: Digitalizálás, robotizálás és az emberek oktatása, képzése. Valamint az, hogy minden cég gondolkozzon el a diverzifikáció lehetőségein. Nem minden ipari szektor megy át ekkora változáson, akár ez is jelenthet túlélési lehetőséget az elkövetkezendő 4-5 évben.  

CNCMedia: Milyen megoldást, hátteret tudtok ehhez biztosítani számukra?

Ny.F.: Azt gondoljuk, hogy nagyon sok problémára az informatika megoldásokat tud nyújtani és az első dolgunk, hogy ezt terjesszük is. Nyilván a cégek érettsége folyamatosan változik ezzel kapcsolatban. Egészen máshogyan állnak most hozzá cégek a digitalizáláshoz, mint akár három évvel ezelőtt. Sokat változott a világ és egyre többen ismerik fel, hogy ha nem lépnek ez ügyben, akkor el fognak tűnni a piacról. Szerintem az automatizálás a követendő példa, a munkaerő ma már nem akkora versenyelőny, hiszen egyre csak nő az ára. 

S&T_7

CNCMedia: Sokszor esik szó a digitalizációról, mint megoldásról. Hátulütője, negatív következménye is lehet? Mi a véleményed erről?

Ny.F.: Sok kérdés merül fel például a mesterséges intelligencia kapcsán, hogy negatív hozadéka lesz-e vagy a közjót fogja szolgálni. Én azt gondolom, hogy ha a hihetetlenül felgyorsult orvostudomány fogja alkalmazni és azon a területen lesz nyomon követhető a fejlődése, akkor az pozitív lesz. Viszont, ha a hadászat fogja alkalmazni a csatatereken, akkor az nem jó és nem követendő irány. Alapvetően mind a kettő bele van szerintem az emberbe kódolva, tehát ez is-az is meg fog történni, a nagy kérdés inkább, hogy mennyire lesznek ezek a megoldások egyensúlyban. Bízom abban, hogy az ember bölcs és a javára fogja használni az MI-t.  

Amitől inkább félek, az a privát szférában a digitalizáció okozta negatív hatások, az emberi kapcsolatok atomizálódása, szétesése. A Metaverzumot nem tartom szerencsésnek ilyen téren, a nagy cégek profitálásán kívül nem látok sok jót benne.

Ipari környezetben pedig az jelenthet kockázatot, hogy ha egy cég nincs megfelelő tűzfalakkal és IT/OT biztonságtechnikai megoldásokkal körbebástyázva, akkor az értékes digitalizált adatai, a szellemi tulajdonaik a bűnözők martalékává válhatnak. Itt folyamatos a rabló-pandúr párharc, és a bűnözők mindig egy picivel előbbre járnak.

A regionális versenyben úgy tűnik, hogy mind az USA, mind Kína hatékonyabban vette fel a kesztyűt a digitalizációban mint Európa. Ebben a kontinensünknek biztosan fejlődnie kell.

CNCMedia: Ezzel részben elébe is mentél a kérdésemnek, hogy szerinted mely tanulságokat érdemes szem előtt tartani a jövőre nézve?

Ny.F.: A legfontosabb az, hogy nagyon gyorsan fejleszteni kell. Persze most első megoldandó probléma az energia kérdése, arra 1-2 hónapon belül megoldást kell találni. Az energiaintenzív iparágnak, mint például az öntészet vagy üveggyártás, ez nem könnyű, véleményen szerint önerőből, külső segítség nélkül nem olyan egyszerű megoldani ezt a problémát. Azért sem, mert egy tovagördülő folyamat. Az autóiparnál maradva, ha egy nagy gyártó beszállítója leáll a gyártással akármilyen oknál fogva is, akkor az leállíthatja az OEM-et, az pedig további más, beszállítót is magával ránthat. Ezért van szükség szerintem a külső segítségnyújtásra, hogy ne induljon el a dominóhatás. Saját háza táján azt tudják megtenni a cégek, hogy tényleg megvizsgálják a digitalizációs lehetőségeiket. Sok cég foglalkozott az utóbbi években a személyi produktivitás növelésével, most eljött az ideje annak, hogy a folyamat produktivitásban keressék meg a tartalékokat.

CNCMedia: Az ilyesfajta fejlődéshez mely megoldásokat tanácsolnád?

Ny.F.: Digitalizálás PLM technológiával, MES-rendszer bevezetése, amivel a gyártást kontroll alatt lehet tartani, vagy éppen egy professzionális ERP-rendszer is megoldást tud jelenteni, amellyel az egész cég működése kezelhető. Magyarországon még nem annyira elterjedt, de szerintem a kiterjesztett valóság alkalmazása a munkaerő képzése során is segíthet ezen problémák megoldásában. Hiszen a munkaerő mobilis és nagy a fluktuáció aránya. Sok időt visz el a képzés és az automatizált, emberi interakció nélküli képzés ezt nagyban megkönnyítheti.

S&T_3

Az S&T Ipari Digitalizációs üzletága rendelkezik egy audit szolgáltatással, amely során azonosítjuk ezeket a problémákat és javaslatot teszünk a következő lépésre. Tehát egyénre szabott szolgáltatást nyújtunk, hiszen generális, általános megoldás nem létezik. Véleményem szerint azonban a legfontosabb mindig az egy ilyen fejlesztési lehetőség előtt, hogy hosszabb időhorizontban gondolkozzunk.

CNCMedia: A magyar gépipar részéről látsz erre hajlandóságot, tőkeerősséget, szaktudást? Megvan az igény és elköteleződés a fejlesztés irányába?

Ny.F.: A magyar gépiparnak rengeteg különböző szereplője van. Mindig sok múlik az aktuális menedzsmenten. Tapasztalataim szerint hatalmas különbségek vannak azonos méretű cégeknél is. Ha egy menedzsment keresi a változást, a fejlesztést, akkor működőképes, ha nem, akkor megeszi a saját jövőjét. Aktualitás mostanság például a generációváltás kérdése. Rendszerváltás előtt alapult cégeknél tapasztalom azt, hogy a generációváltás hoz magával egy szemléletbeli változást is, abszolút pozitív irányba.

Vannak tehát jó és rossz példák is az iparban. A FOCUS rendezvényünkön például a Semilab volt az egyik vendégelőadó. Magyarországon kevesen ismerik őket, de egy high-tech cégről van szó, akik több mint 1000 embert foglalkoztatnak, 70 fizikusuk van, alapkutatásokkal foglalkoznak és abszolút világszínvonalú mérőrendszereket gyártanak többek között a félvezető ipar számára. Nem csak magyar viszonylatban erősek, hanem nemzetközileg is versenyképesek. Ők egy tökéletes példa arra, hogy hogyan kéne kinéznie egy korszerű magyar vállalatnak.

CNCMedia: Hogyan jöhetne létre még több hasonlóan versenyképes vállalat a magyar piacon?

Ny.F.: Például azzal, hogy több támogatást kapnak a startup cégek. Vannak országok, akik ebben élen járnak, ilyen például Izrael. Ott folyamatosan hatalmas sikereket érnek el a startupok, számos unikornis cég pályája indult el onnan. Itthon még fokozottabban kéne keresni a kreatív ötleteket és támogatni kellene őket, hiszen a tapasztalatok alapján a sok startup között mindig van olyan, ami kiugróan sikeres lesz, és ez minden a startup világba beleölt pénz többszörösen megtérít. Az ötlet önmagban nem elég, azzal foglalkozni is kell. A jövőnk csak akkor lesz pozitív, ha teszünk is érte, aktívan formáljuk.

S&T_1

CNCMedia: Utolsó kérdés. Ti mely módon veszitek ki ebből a részetek?

Ny.F.: Ennek szellemében 2019-ben elindítottuk az University 4.0 programunkat, amibe az 5 vezető műszaki egyetemet vontuk be és több milliárd Ft értékű ipari digitalizációs adományt adtunk ezeknek az egyetemeknek a beszállítói partnereinkkel együttesen. Mindenkit arra bátorítanék, hogy hasonlóképpen támogassák a magyar oktatást a lehetőségeik szerint. 

 

További információ:

Az S&T hivatalos honlapján.

Megosztás
[
    ]