A győri telephelyű Trend-Form Szerszámkészítő Kft. immár 35 éves múltjával erősíti a hazai gépipar szerszám- és formagyártás területét. A cég fő profilja a fröccsöntő és nyomásos-öntő szerszámok készítése. Klasszikus kisvállalkozásból masszív csapat kovácsolódott az évek során, ahol a szerszámgyártással párhuzamosan már a fröccsöntéssel is támogatják ügyfeleiket. Interjúnkban Horváth Lóránttal, cégvezetővel és alapítóval beszélgettünk a kezdetekről és a Trend-Form portfóliójáról, majd a cég műszaki vezetője, Buday Zsolt fejtette ki véleményét a piaci helyzetről, oktatásról és a jövőbeli tervekről.
CNCMedia: A Trend-Form immár több, mint 3 évtizedes múlttal rendelkezik, a céget Ön alapította 1987-ben. Mi volt az indíttatás, a motiváció a saját cég létrehozására?
Horváth Lóránt: 3-4 vállalatnál dolgoztam mielőtt céget alapítottam. Azt gondoltam, hogy én is meg tudom azt csinálni, amit más szakmabeliek. Felkészítettem magam lelkileg, és végül nem bántam meg, hogy szerszámkészítéssel kezdtem el foglalkozni. Klasszikus amerikai garázscég mintájára indítottam el a vállalkozást és idáig jutottunk, ami most van.
CNCMedia: A kezdetektől fogva a szerszámgyártás volt a fő profil?
H.L.: Igen. Azt gondoltam, hogy nem is fogunk mást csinálni, mert én csak a szerszámkészítéshez értek, viszont idővel fejlesztettünk, másik telephelyet vásároltunk és a szerszámgyártással párhuzamosan megindult a fröccsöntés is. Most azt gondolom, hogy jó helyen vagyunk.
CNCMedia: A fröccsöntést is Győrben végzik? Miért volt szükség annak a bevezetésére?
H.L.: Igen, innen nem messze történik a másik telephelyen a fröccsöntés. Abba a 2008-as válság miatt kezdtünk bele, ugyanis szükség volt még valamire a szerszámgyártás mellett, hogy két lábon álljon a cég, így a fröccsöntő szerszámok gyártása mellé párhuzamosan bevezettük a fröccsöntést is.
CNCMedia: Alapvetően a szerszámkészítésen belül kifejezetten műanyag fröccsöntő szerszámokkal vagy akár öntő-, kivágó- vagy más lemezes szerszámokkal is foglalkoznak?
H.L.: Mindegyikre van lehetőség. Amikor én kezdtem, akkor még olyan cégek voltak jelen, akiknek kivágó- és más lemezszerszámokat kellett készíteni és ezután jött divatba a műanyag, mindenki meg volt őrülve érte. Körülbelül 10 éve volt egy időszak, amikor teljes egészében nyomásos-öntő szerszámokat csináltunk. A piac folyamatosan változik, hogy mire nagyobb a megkeresések aránya. Az alapkompetenciánk a műanyagfröccsöntő szerszámgyártás, ebben van a legnagyobb tapasztalatunk és tudásunk, de emellett csinálunk nyomásos-öntő szerszámokat. Nyomásos-öntő szerszámokon belül többek között alumínium- vagy cinköntő szerszámokat, lemezalakító-szerszámok tekintetében az egészen egyszerű kivágó szerszámoktól kezdve a teljesen komplex, automata gyártósorba illeszthető szerszámokat készítünk.
CNCMedia: Átlagosan hány szerszámot készítenek egy évben? Az elkészített szerszámokon belül arányaiban hogyan oszlanak el a különböző típusúak?
H.L.: Nagyjából 50 szerszámot tudunk megcsinálni egy évben, természetesen ez változhat a gyártandó szerszámok mérete, komplexitása miatt. Nálunk többnyire a bonyolultabb, magasabb hozzáadott értékű szerszámok készülnek. Az 50 szerszámból kb. 90% a műanyagfröccsöntő szerszám, a maradék 10% pedig eloszlik a nyomásos-öntő, valamint lemezalakító szerszámok között. Ez a szám standardnak számított az elmúlt 10 évben. Voltak kiugró évek, pl. 2017-ben nagyon sok lemezalakító szerszámot csináltunk, akkor erre volt igény a vevőkörben, a piacon. Követjük a piacot, a vevői igényeket és alkalmazkodunk hozzá.
CNCMedia: Szerszámok tekintetében milyen méretek érhetőek el?
H.L.: Egészen kicsi, 20-30 kilós szerszámsúlytól egészen 4,5 tonnás szerszámsúlyig tudunk szerszámokat készíteni. Méreteiben pedig 1 méter hosszúság és 650 mm szélesség megy át a gyártásunkon. Fontos kiemelni, hogy munkafolyamataink 95%-ban házon belül készülnek. Kivétel a speciális eljárások, mint például a hőkezelés vagy a különböző bevonatok készítése.
CNCMedia: A cégük nagyságrendileg milyen méretűnek számít, nettó árbevétel, alkalmazottak számának tekintetében?
H.L.: Személyemben 1 fős cégként indult a Trend-Form, mint említettem egy garázsból indult az egész, most a 35. évfordulónál tartva 38 fős létszámmal rendelkezünk. Volt ez már 45 is, de jelenleg 38-an vagyunk, ebbe már a sofőr is beletartozik. A cég pedig kb. 1 milliárd forintos árbevétellel működik.
CNCMedia: Mi most a legfontosabb, legaktuálisabb dolog a cég életében?
H.L.: Szerintem a legfontosabb most az életünkben a generációváltás. Természetesen ez nem egyszerű és nem gyors folyamat, de elindult és a jelenlegi tervek szerint ketten veszik át majd a helyemet. Az egyik Buday Zsolt kollegám, akinek át is adom most a szót.
Buday Zsolt: Ketten fogjuk átvenni a cég vezetését, az egyik kolleganőmmel, Csizmazia Laurával. Laura fogja a gazdasági részét vinni a cégnek, én pedig a műszaki és termelésirányítást.
CNCMedia: A cég munkafolyamatairól beszéljünk egy kicsit. Van-e saját tervezőgárda? Lapokat ti munkáljátok meg vagy készen veszitek?
B.Zs.: Mi munkáljuk készre a lapokat. Lóránt ezt a filozófiát képviselte korábban, mi is ezt szeretnénk tovább vinni. Tehát minden egy kézből, házon belül legyen legyártva, nem pedig alvállalkozókon keresztül, távol-keleti beszerzésekből. Mi hazai terméket szeretnénk előállítani.
CNCMedia: A távol-keleti szerszámgyártás egy érdekes témakör. Régebben a kínai szerszámok nagy nyomást jelentettek az árverseny tekintetében. Milyenek a tapasztalatok ezzel kapcsolatban?
B.Zs.: Mi kettő hullámban tapasztaltuk a kínai konkurenciát. Az egyik a 2000-es évek közepén volt, akkor több ügyfelünk is megpróbálkozott a távol-keleti beszerzéssel a vonzó, alacsony árak miatt, de végül visszakerültek hozzánk. Szerintem nem váltották be akkor azok a szerszámok az elvárt technikai, műszaki ígéreteket. A második hullám most zajlik, sokan próbálkoznak globális szerszámvásárlással, viszont szerintem Kínának már nincs akkora előnye az árakat tekintve. A mi vevőkörünkben jó minőségű, magas hozzáadott értékű szerszámot keresnek, ezáltal tudunk versenyképesek lenni.
CNCMedia: Az ügyfeleitek hogyan oszlanak meg iparági szegmenseket illetően? Milyen arányban van jelen az autóipar?
B.Zs.: Sokáig az autóipar előnye az volt, hogy nagyon jól tervezhető volt, stabilitás jellemezte. A cég kezdetétől a 2008-as évig mi is nagyon erősen az autóiparra koncentráltunk, bőven 80% fölött volt azoknak a veőinknek a száma, akik szigorúan az autóiparhoz voltak köthetőek. Hosszútávon ezt leredukáltuk, 10 év alatt sikerült oda eljutni, hogy jelenleg 40-50% között van az autóipari hányada a munkáinknak. Nem akarunk elrugaszkodni sem tőle, de nyitottunk más iparágak felé: orvostechnika, csomagolástechnika és az otthoni, barkács kéziszerszámok.
CNCMedia: Alapvetően most az autóipart hektikusság jellemzi. Van, akinek rengeteg munkája van, van, aki teljesen leállt. Ti mit tapasztaltok? Ez most egy visszaesés vagy éppen átalakulás?
B.Zs.: Alapvetően mi is azt látjuk, hogy nagyon szétesett a piac. Ennek több oka lehet: a túlvállalás, a beszállítóláncban, alapanyagellátásban, szolgáltatásokban jelentkező problémák. Van, aki már nem tud határidőre teljesíteni, annyi munkája van, és van, aki azért küzd, hogy megmaradjon a vállalkozása. Ez egy országosan jelentkező probléma. Nekünk széles vevőkörünk van, ezért van elég feladatunk. Nem specializálódtunk, hanem a vevői igények alapján igyekszünk üzletet kötni. Ami tapasztalható, hogy nagyon megnövekedtek a gyártási idők. Ezért az idő fontosabb, az ár másodrangú. Ez nem általánosítható, de vannak erre mutató tendenciák.
CNCMedia: Említetted az ellátási láncokat, alapanyag, előgyártmány, félkész termékeknek a piacát. Ez milyen mértékben befolyásolja a munkátokat, határidőket? Mit láttok az alapanyagpicon?
B.Zs.: Az alapanyagpiaccal kapcsolatban azt mondhatom, hogy jelenleg még rendelkezésre állnak a szerszámgyártásban standardnak számító anyagok. A speciálisabb anyagokat már nehézkesebb beszerezni. Szóval minimális problémák vannak nálunk ezen a téren, inkább az emberi erőforrás biztosítása, amit hosszútávon problémának látunk.
CNCMedia: Milyenek az általános tapasztalatok a műszaki utánpótlás, munkaerőpiac terén? Hogyan birkóztok meg ezzel a helyzettel, problémával?
B.Zs.: Erősen küzdünk vele. Már 10 éve folyamatosan szerződéses szinten részt veszünk tanulóprogramokban a győri szakképző iskolával. A szándék egyértelmű volt, amikor elkezdtük, fiatal diákokból szerettünk volna munkaerőt képezni a cég hosszútávú építése érdekében. Az elmúlt években folyamatosan voltak gépi forgácsoló tanulóink, volt olyan időszak, amikor 17-en töltötték nálunk a gyakorlati idejüket, akik aztán be is épültek a csapatunkba. Ennek köszönhetően most az átlagéletkor relatíve alacsony nálunk. Szeretnek itt dolgozni, a tanulási lehetőség pedig a végletekig adott. Jelenleg viszont kétséges, hogy tudjuk-e folytatni a tanulóprogramunkat.
CNCMedia: Jogi korlátok miatt vagy az infrastruktúra, eszközpark nem teszi lehetővé?
B.Zs.: Emberi erőforrás hiánya és elvárás a döntő tényező. Gyakorlatilag úgy kellene működnünk, mint egy iskola, ami egy folyamatos gyártóüzem tekintetében nem működtethető. Bár kifejezett cél, hogy legyenek tanulóink, a realitás talaján maradva meg kell tudni húzni a határt. Tudni kell azt mondani, hogy azért nem vállalunk valamit, mert a termelékenység rovására menne.
CNCMedia: A fiataloknak egyébként milyen a motivációja, felkészültsége? Mit tapasztalsz szakmai és motivációs szempontból?
B.Zs.: Nagyon vegyes a kép. Véleményem szerint általában alacsony a tudásuk, de döntő a hozzáállásuk. Aki akar és szeretne tanulni, az meg fogja találni a számítását. Viszont minden fiatalnak meg kell értenie, hogy sokat kell tanulni és sokat kell foglalkozni a szakmával. Hogy egy fiatal diák vagy munkavállaló mennyire érti ezt meg, azt elég nehéz leszűrni egy interjú vagy elbeszélgetés során.
CNCMedia: Hogyan lehetne ez a helyzetet feloldani, javítani? Több duális képzési program esetleg javíthatna a helyzeten?
B.Zs.: A duális képzés egy nagyon jó elképzelés, tőlünk nyugatra jól használják a cégek és iskolák. Összességében közelebb kell hozni az oktatást és az ipart, hiszen a kettő nem pontosan ugyanoda tart.
CNCMedia: Nyugat-Európa viszont nagyon nagy számban viszi el a munkaerőt. Ez tapasztalható a gépiparban, szerszámkészítésben is?
B.Zs.: Bár relatíve közel vagyunk a határhoz, itt inkább az Audi akarata érvényesül, ő határozza meg a béreket a régióban. Mosonmagyaróváron már nagyobb a munkaerő-elvándorlás, akár szezonális mezőgazdasági munkára is átmennek Ausztriába az iparból.
CNCMedia: Az autóipar helyzetéről és az alapanyagellátásról esett szó eddig, viszont most a piac általános helyzetét a pandémia is nagyban meghatározta. Nálatok okozott problémát?
B.Zs.: Szerencsére egészségügyi szempontból a cégünket nem érintette drasztikusan a pandémia. A vevőinknél a legnagyobb problémát a folyamatok lelassulása okozta. Az új megrendelések elaprózódtak és megnyúltak a munkálati idők. Tehát egy árajánlat kéréstől a megrendelésig korábban egy hét alatt kommunikáltunk, ez hónapokra csúszott el. Ez a tendencia ősszel megfordult, de még most sem működnek úgy a folyamatok, mint a pandémia előtt.
CNCMedia: Tehát kétszer meggondolják az ügyfelek, hogy mibe fektetnek be, indítanak-e új gyártósort…
B.Zs.: Így van és ez főleg az autóiparra jellemző. Más iparágakban fellendült a termelés, bizonyos termékek felfutottak. Viszont látni kell azt, hogy darabszámot tekintve egyik iparágnak sincs akkora szerszámigénye, mint az autóiparnak. Hiszen rengeteg műanyag alkatrész épül be egy autóba, enteriőr darabok az utastérbe, csomagtérbe, audio technikába vagy a lámpába adott esetben. A fejlesztések viszont lelassultak, így kevesebb szerszám készült el…
CNCMedia: Említetted, hogy a fejlesztések lassultak, a gyártási idők hosszabbodtak, kevesebb szerszám készült el. Ugyanakkor a COVID nem volt nagy hatással a létszámra. Ez minek köszönhető?
B.Zs.: Azt gondolom, hogy szeretnek nálunk dolgozni a munkavállalók. Félreértés ne essék, termelni és dolgozni kell, profitot kell termelni, de úgy látom, hogy úgy jönnek be a munkavállalók, hogy szeretnek itt dolgozni.
CNCMedia: Tehát a megfelelő egyensúllyal gazdaságilag is megéri humánusnak lenni a munkavállalókkal.
B.Zs.: Egyértelmű. Ez a kulcsa lehet annak is, hogy hosszútávon itt maradnak az emberek. Az pedig gazdaságosabb, mint újra és újra kiképezni valakit. A COVID egyik rossz hatása volt, hogy próbáltunk nyitottan kommunikálni a munkavállalók felé a döntéseinket illetően, hiszen nekik fontos a biztonság. Sajnos volt, aki megijedt, így veszítettünk néhány munkavállalót, de tanultunk belőle. A munkavállalók fontos részei a cégnek, hiszen, ha megnyerünk egy projektet, akkor az egész csapatnak kell közösen létrehozni azt, amit utána eladunk. Nem csak a cégvezetőkről szól a történet, hanem az egész csapatról.
CNCMedia: A multikkal hogyan lehet versenyezni a munkaerő piacon?
B.Zs.: Egy fiatalnak vonzó lehet az a relatív magasabb bér, amit mondjuk egy Audi tud biztosítani, nekünk viszont az az előnyünk, hogy széleskörű tudásra tehetnek szert nálunk. Nem cél a specializálódás és kizárólag egy terület ismerete és alkalmazása, sokkal inkább a tanuláson van a hangsúly. Ez egy ambiciózus pályakezdőnek vonzóbb lehet egy monoton munkánál.
CNCMedia: Mi a meglátásotok a piaci helyzetre a közeljövőben? Milyen terveitek vannak akár 1-2 éves távlatban?
B.Zs.: Úgy gondoljuk, hogy nehéz időszak áll előttünk, amit túl kell élni. A következő negyedévre egyelőre elegendő munkamennyiség található a piacon, megvannak a potenciális projektek, de ezekért sokkal többet kell dolgozni, mint 5 évvel ezelőtt. Továbbra is a szerszámgyártás a fő csapásvonal, zömével műanyagfröccsöntő szerszámok gyártása. A tavalyi nehéz időszak ellenére nem vesztettünk ügyfelet, sőt szélesedett a vevőkörünk, ezt szeretnénk tovább szélesíteni. A cél, hogy mindig meglegyen a mag, olyan iparágakból, ami elég munkát jelent számunkra.