A 2022-es MACH-TECH harmadik napján többek között az informatikai szaktanácsadás és IT integráció területén élenjáró S&T Consulting Hungary standjához látogattunk, ahol Nyirő Ferenccel, Ipari Digitalizáció üzletág vezetővel beszélgettünk a kiállításról, a pandémiáról, az autóipar helyzetéről, a digitalizációról és arról, hogy cégük milyen eszközökkel, szoftverekkel és rendszerekkel áll a magyar piaci, gépipari szereplők rendelkezésére.
CNCMedia: A pandémia az utóbbi években megnehezítette a kiállításoknak és személyes találkozóknak a kivitelezését. Most végre megrendezésre került a MACH-TECH, ráadásul összevont kiállítás keretében. Milyen elvárásaitok voltak előzetesen és mik az eddigi tapasztalatok, 3 nap elteltével?
Nyirő Ferenc: Az utóbbi két évben elmaradtak a személyes jelenléttel járó rendezvények, amit webinárokkal igyekeztünk pótolni különböző témákban. Nagy érdeklődés volt eleinte, de a személyes jelenlét már hiányzott. Ez most fontos rendezvénynek ígérkezett, egyelőre úgy tűnik, hogy igazunk volt, nagy a mozgás. Viszont meglepő volt a kiállítás költségeinek drágulása, a 3 évvel ezelőtti árakhoz képest legalább dupla akkora költségvetéssel kellett számolnunk, de azt gondolom, hogy így is megéri. Várakozásainknak megfelelő az érdeklődés.
CNCMedia: A piaci körképről beszéljünk egy kicsit. Jelenleg a mostani időszakot három dolog határozza meg, abból az egyik a pandémia és annak hatásai az iparban, gazdaságban. Erről mi a véleményed?
Ny.F.: A pandémiával már megtanultak az emberek együtt élni, valamint a vakcinával jelentősen csökkentek az egészségügyi kockázatok. Európában idén ez már nem okoz nagy fennakadást, ami váratlan volt, az Kínának a COVID-politikája, a zéró tolerancia. Az, hogy egész városokat zártak le hermetikusan, beleértve a gyártókapacitásokat is, az újra felverte a COVID okozta hullámokat. Amíg ez így lesz, addig számolni kell a gazdasági bizonytalanságokkal.
CNCMedia: A másik általános probléma az ellátási láncok akadozása és az alapanyaghiány.
Ny.F.: A COVID okozta nehézségekkel lassan megtanultak együtt élni a gazdaság szereplői. A chiphiány ebben a helyzetben jelentett egy teljesen új kihívást az ipar számára, különösen a tavalyi év második felétől. Tovább nehezítette a helyzetet az energia és az alapanyag árak robbanásszerű növekedése. Mindennek a tetejébe jött az ukrajnai háború. A háború az emberi vonatkozású borzalmakon túl részben azonnali piacvesztést eredményezett számos cég számára, részben bizonyos kritikus nyersanyagok és alkatrészek eltűnését okozta, ami újabb csapást mér a beszállítói láncokra. Hosszú távon ez komoly nehézséget fog okozni az iparban. A komplex problémahalmaz egyidejű jelenléte nagyon nehezen kezelhető szituációt eredményezett.
Nyirő Ferenc, az S&T Consulting Hungary Kft. Ipari Digitalizáció üzletágának vezetője
CNCMedia: A harmadik meghatározó tényező pedig az autóipar átalakulása. Nektek milyen tapasztalatotok van ezzel kapcsolatban?
Ny.F.: Az autóipar egy brutális átalakuláson megy keresztül, több hatás azonosítható egyszerre. Az egyik globális megatrend az autóipar elektronizációja, ennek következtében pedig máshova kerültek a hangsúlyok. A Tesla egy olyan disruptive termékkel jelent meg 2012-ben a Tesla S bejelentésével, ami gyökeresen változtatta meg az autóipart. Olyan alapokat raktak le, mint pl., hogy hogyan kell kinéznie egy elektromos autónak, hol kell elhelyezkednie az akkumulátorcsomagnak, hogyan kell töltőhálózatot kiépíteni, hogyan kell szoftverfrissítéseket biztosítani. Ezekre az innovációkra nem volt felkészülve az autóipar. Mire a hagyományos gyártók utolérték volna a Tesla-t, az megint két újítással jelentkezett. Az egyik az új 4680-as akkumulátor cella, amivel gyakorlatilag ugyanakkora térfogatba 15%-kal nagyobb energiát tudnak belesűríteni, a másik pedig az volt, hogy az autó alvázának a fő komponenseit 3 nagy részbe sűrítették össze, az alváz első és hátsó részében helyet foglaló több száz alkatrészt egy-egy hatalmas öntvénnyel helyettesítik, középre pedig a teherhordó akkumulátorcsomag kerül.
CNCMedia: Ez mit jelent a hagyományos gyártók számára?
Ny.F.: 2021-ben az autóipar 4,5%-ot nőtt a 2020-as nagy visszaesést követően, ugyanakkor ebben az időben 108%-ot nőtt az elektromos autók a piaca. A növekedés egyre inkább az elektromos autók irányából érkezik, és ezen a területen az új kihívók kemény versenyre késztetik a klasszikus gyártókat. A Tesla egy olyan üzleti modellt visz, ami mára már önmagában nyereségessé vált, ezzel az új technológiával pedig tovább tudják növelni a profitrátát. Tavaly 936.000 autót gyártottak, idén 1,5 millióval számolnak, 2030-ra pedig 20 millióval. A klasszikus gyártók közül az elsők, a Toyota, a Volkswagen csoport évente 10 millió körüli autót gyárt viszonyításképpen. Tehát van egy hatalmas technológiai nyomás az autóiparban a Tesla részéről. Az általuk kikövezett utat járják a kínai gyártók is, mint pl. a BYD, a Nio, a Xpeng is. Kína régebben hatalmas felvevőpiaca volt az európai autógyáraknak. Ez továbbra is így van, de most már az elektromos autók 48%-át kínai cégek gyártják, és Kína egyre inkább exportőrként is megjelenik a világpiacon. Emellett más piaci résztvevők is megjelentek, a vietnámiak létrehoztak egy VinFast nevű céget, a törökök a Togg márkát, illetve ott van az USA-ból a Rivian és a Lucid is. Fentről tehát a Tesla, alulról pedig a kínai és feltörekvő gyártók fogják ollóba az európai autógyártást.
CNCMedia: A piaci átrendeződésen kívül milyen egyéb problémákkal néz szembe a hagyományos autóipar?
Ny.F.: Az elektromos autók hajtáslánca sokkal egyszerűbb, az olyan új fejlesztéseket, mint a nagy alváz öntvények alkalmazása a klasszikus nagy gyártók is le fogják követni pár éven belül. Ezek miatt az autók alkatrészszáma csökken, ami a magyarországi és régiós beszállítók üzleti lehetőségeit korlátozni fogja. Jelenleg még keresleti piac van, de ez meg fog változni.
Még egy nagy változás várható a közeljövőben, mégpedig a robottaxik megjelenése. Ebben a Tesla ismét élenjáró. 2024-ben jön a Tesla első robottaxija, amihez már most 100.000 autón tesztelik élőben az önvezető technológia béta változatát. Most a városokban egy hagyományos autó idejének 4%-át tölti forgalomban, 96%-ban parkol, a robottaxiknál az aktív időszak legalább a mostani tízszerese lesz az elemzők szerint. Egyszerű konstrukcióval tudnak működni, nem lesznek parkolási problémáik, nem lesznek bennük drága extrák, emiatt és még sok más tényező miatt a kilométerre vetített költségük sokkal kisebb lesz, mint a mostani magánautóknak. Át fog alakulni az autók piaca, nagyvárosi környezetben tömegessé fognak válni a robottaxik, ami újabb csapást fog mérni az autóiparra, mivel kevesebb autóval meg lehet oldani a városi személyi közlekedést.
CNCMedia: Hogyan tudnak erre felkészülni a magyar KKV-k?
Ny.F.: Amit csak lehet automatizálni, digitalizálni és robotizálni kell. A robotok költsége pl. egy exponenciális görbe mentén csökken és ezzel párhuzamban exponenciálisan nő az alkalmazásuk. Ha most valaki időben lép, akkor van esély arra, hogy túlélje a versenyt.
CNCMedia: Hogy látod a pandémia mennyire tolta a KKV-kat a digitalizáció irányába?
Ny.F.: Én azt érzem, hogy a KKV-k még mindig nem érdeklődnek kellő mértékben a digitalizáció iránt. Továbbra is szükséges rosszként vagy távoli jövőként tekintenek rá. Az utóbbi 1-2 évben azt láttuk, hogy a rövidtávú túlélés nagyobb prioritást élvezett, mint a hosszútávú gondolkodás, ami a jelen helyzetben talán érthető is. Az autóiparban is sajnos az a helyzet, hogy sok KKV el fog tűnni. Az tudja megőrizni vagy növelni a versenyképességét, aki tud digitalizálni, automatizálni. Erre vannak haladó megoldásaink, itt tudom összekötni a mi tevékenységünket az iparral.
Kidolgoztunk egy Ipar 4.0 audit terméket, 30 év tapasztalattal, az ipar átfogó, 360 fokos ismeretével. A mi audit szolgáltatásunknak a különlegességét az adja, hogy az audit eredményeképpen azonosított javítási, fejlesztési potenciálokkal kapcsolatban olyan gyakorlatias javaslatokat fogalmazunk meg, amikről tudjuk, hogy korszerű IT eszközökkel azok megvalósíthatók. A cégek más és más háttérrel, anyagi lehetőségekkel és prioritásokkal bírnak. Az audit segít eligazodni abban, hogy az adott cégnek a jelen helyzetből milyen módon lehet a legkisebb erőfeszítéssel a legnagyobbat fejlődnie a lehető leggyorsabban.
CNCMedia: Vegyük hát sorra akkor, hogy milyen szoftveres megoldásaitok vannak, mik azok az új termékek vagy fejlesztések, amiket a MACH-TECH keretein belül is láthatunk. Mit mutatnál be elsőnek?
Ny.F.: Az ipari digitalizációnak nagyon sok értelmezése van, mi beleértjük az összes olyan ipari szoftvert, ami a személyes, vagy szervezeti hatékonyságot javítja. Meglátásom szerint a magyar KKV-knak leginkább azonban mégis egy professzionális gyártás végrehajtó (MES – Manufacturing Execution System) és ütemező (APS – Advanced Planning & Scheduling) rendszerre van szükségük, amivel teljes mértékben kézben tudják tartani a gyártásukat a valós idejű gépi és humán adatgyűjtésre támaszkodva. A végcél az OEE növelése.
Cégünk választása MES PHARIS-ra, Csehország vezető MES rendszerére esett, ami egyesíti magában a MES és a fejlett APS funkciókat. Ráadásul lehetőség van benne az integrált minőségmenedzsmentre és képzésmenedzsmentre is. A cseh ipar előttünk jár, de mégis sok hasonlóság fedezhető fel a két ország adottságai között. Az ő példájukon keresztül a magyar KKV-k számára is reális megoldást tudunk kínálni egy komplex, de mégis megfizethető, a régiónk igényeire szabott megoldást kínálva.
CNCMedia: És ha valaki már rendelkezik MES rendszerrel, akkor mire van még szüksége?
Ny.F.: A következő terület az IoT világa. A MES rendszerünk gazdag IoT funkciókkal is rendelkezik, de vannak cégek, akik nem kívánnak komplett MES rendszert bevezetni, és megelégszenek az adatgyűjtéssel, illetve vannak olyan cégek is, akiknek lehet, hogy van ERP, MES és sok egyéb rendszerük, viszont nem látnak rá mindenre egységesen, mert azok önmagukban létező eszközök. A ThingWorx IoT segítségével valós időben ki tudjuk nyerni a releváns információkat a gépekből, illetve a különböző IT rendszerekből egyfajta ernyőt tartva föléjük. Több előkonfigurált, feladatorientált Thingworx applikáció áll az ügyfelek rendelkezésére, mint pl. eszközmenedzsment, gyártási folyamatok monitorozása, vagy éppen a CAD adatoknak, a gyártási utasításoknak az üzemi felhasználókhoz való eljuttatása. Ezek segítségével az IoT projektek bevezetési ideje a töredékére zsugorodhat.
CNCMedia: Mondhatni, hogy ez valamilyen szinten egy kulcsrakész megoldás.
Ny.F.: Igen. Az amerikai PTC fejlesztette ki a ThingWorx és Vuforia eszközt, amiket már cégek ezrei használnak világszerte és vezető IoT platformnak számítanak.
Következő állomás a standunkon a Vuforia Augmented Reality (AR), ami különösen izgalmas dolog az IoT-vel kiegészülve, amikor is az adatokat AR szemüvegeken, mobiltelefonon vagy tableten keresztül tudjuk megjeleníteni végtelen méretű virtuális felületen. Az AR legjellemzőbb területei a betanítás, a munkaerő képzése. Másik felhasználása a kiállításon való megjelenés, a termékportfólió olyan fajta bemutatása, amire hagyományos eszközökkel nincs lehetőség.
Ezzel eljutottunk a Visual Components rendszerhez, ami egy gyár- és robotszimulációs, valamint PLC szimulációs eszköz. Lényegében ezzel kezdődik minden, segítségével a teljes gyárat meg lehet tervezni digitálisan, az összes gyártócellával, robotokkal és tudjuk szimulálni a folyamatokat is. A rendszerhez több, mint 2100 gyártóegységnek, robotnak, megmunkálóközpontnak, megmunkálóegységnek a 3D-s modellje áll rendelkezésre.
CNCMedia: Ez egyfajta digitális iker.
Ny.F.: Így van. Ezekkel lehet egyébként a humán-erőforrásokat és a gépi erőforrásokat is kezelni és végül is értékáram optimalizálásra is van lehetőség. Ami még fontos, hogy az integrált Virtual Reality (VR) eszközzel virtuális gyárbejárások is végezhetők. Jellemzően kétfajta ügyfelünk van ezzel kapcsolatban, olyan cégek, akik saját gyárakkal rendelkeznek és a gyártóegységeiket optimalizálják folyamatosan, illetve olyan cégek, akik pedig gyártócégeknek készítenek gyártósorokat, robotokkal és minden egyébbel együtt.
CNCMedia: És a célgépgyártók, integrátorok?
Ny.F.: A célgépgyártók, integrátorok számára ez egy megkülönböztető faktor. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy 3D-s modellként mutatom meg a gyárat, 2D-s rajzként, vagy akár egy Virtual Reality élményként.
CNCMedia: Melyik a legkomplexebb eszköz a portfóliótokban?
Ny.F.: Talán a ERP. Mi két vezető technológiával is foglalkozunk, mindkettőnek megvannak az előnyei. Az egyik a SAP, ami a non plusz ultra az iparágban. Ez egy univerzális eszköz, nagyon nagy tudású, kinőhetetlen platform, hatalmas installált bázissal és tudásbázissal. Ugyanakkor az INFOR LN ERP rendszerünk kimondottan gyártócégek számára készült, iparágspecifikus megoldásokkal. Az Infor a világ harmadik legnagyobb ERP gyártója, tulajdonosa az éves szinten 120 milliárd dolláros árbevételű amerikai Koch Industries cég. A rendkívül tőkeerős háttér a gyors fejlesztések garanciája. Az INFOR a cloud technológiára tette fel a jövőjét, ebben élenjáró eszközöket nyújt, emellett helyi telepítésként is elérhető a szoftver.
CNCMedia: Miben vagytok a legerősebbek, mivel foglalkoztok legrégebb óta?
Ny.F.: A gyökereink a mérnöki produktivitású szoftverekben vannak, azon belül zászlós hajónk továbbra is a CREO, azzal kezdtük a pályafutásunkat 30 évvel ezelőtt. Emellé jelent meg az Onshape nevű szoftver is, amit a PTC, a legnagyobb amerikai partnerünk pár évvel ezelőtt vásárolt fel. Ez a világ elsőszámú felhőalapú megoldása, egy CAD, PDM rendszer, amivel gyakorlatilag két nap alatt olyan működő rendszer hozható létre, ami már be is van paraméterezve az ügyfél igényei szerint. A felhő egy olyan kollaborációs lehetőséget nyújt, amit a desktop rendszerekkel nagyon nehéz megvalósítani.
CNCMedia: Gépgyártás tekintetében mit érdemes tudni?
Ny.F.: Gyártás tekintetében az ESPRIT a zászlóshajónk, amit nemrég vásárolt fel a HEXAGON. Ez a legkomplexebb rendszer. Mi magunk is a bonyolult svájci esztergákra, integrált gépekre koncentrálunk. A 3-tengelyes megmunkálás nem kihívás már senkinek, hozzánk azok fordulnak, akiknek igazán komplex gépeik vannak és szeretnének ciklusidőket javítani. A másik CAM rendszerünk, az NCG CAM a szerszámgyártás specialistája.
Fontos terület még a szimuláció. Itt az Altair az elsőszámú partnerünk, aki egy nagyon széles spektrumú megoldáskínálattal rendelkezik, a szerkezeti analízistől a topológiai optimalizáláson keresztül az elektromágnesesség vizsgálatán át a töréstesztekig.
A Magma szoftverünk az öntészeti szimulációs rendszerek Rolls-Royce-a, ami alapvetően specialistáknak szóló megoldás, például a Tesla is ezt használja a hatalmas öntvényeik szimulációjára, de Magyarországon is az öntödéknek több, mint a fele már a Magmá-t használja, annak ellenére, hogy ez egy nagyon drága technológia, bár hozzá kell tenni, hogy nagyon gyorsan meg is térül.
A szimulációs portfóliónk műanyagiparnak szóló megoldása a Moldex3D, ami a műanyag fröccsöntő szimulációban az egyik vezető megoldás.
CNCMedia: Végezetül a konkrét eszközökön túl van olyan, amit kiemelnél a céget illetően?
Ny.F.: Igen, az oktatás és ipar szerepének jegyében 2 éve indítottuk el az S&T University 4.0 oktatási programunkat, ahol a top 5 műszaki egyetemmel kötöttünk 5 éves stratégiai szerződést és több milliárd Ft értékű ipari digitalizációs szoftvert adtunk az egyetemeknek. A BME, a kecskeméti Neumann János Egyetem, a győri Széchenyi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Miskolci Egyetem került bele elsőkörben a programba. Eddig pozitívak a tapasztalatok. Több száz hallgatót tudtunk elérni és nagyon sok oktató vonódott be a programba, nagyon szép eredményeket értek el és most dolgozunk azon, hogy ezt kiterjesszük további egyetemek számára is.
