A Tűrésmező podcast sorozatában Papp Olivér, a CNC.hu főszerkesztője, Gyöngy Attila, az Elemech Kft. tulajdonosa és Molnár László, a TechMonitor.hu főszerkesztője beszélgetnek a hazai gyártástechnológiával kapcsolatos kérdésekről. A második adásban a digitalizációval kapcsolatos kérdésekről volt szó.
Digitalizáció a KKV-k és multik számára
A digitalizáció, mint módszer hosszútávú célja kétségkívül a versenyképesség növelése, ezzel arányosan pedig a költségvetés csökkentése. A digitalizációnak sok felhasználási formája lehet: adatgyűjtés, megelőző karbantartáshoz való alkalmazás, vállalatirányítási rendszerben való alkalmazás… stb. De maga a digitalizáció mást jelent egy multinacionális cég és egy magyar tulajdonú KKV számára.
A digitalizációnak sok felhasználási formája lehet: adatgyűjtés, megelőző karbantartáshoz való alkalmazás, vállalatirányítási rendszerben való alkalmazás…
„Olyankor szoktak a projektek végtelen hosszúságúra nyúlni és soha véget nem érni, ha egyszerre akarok rendszert változtatni és rendszert bevezetni.” – Gyöngy Attila
A multiknál gyakori, hogy már eleve rendelkeznek egy központi rendszerrel, ami akár az anyavállalattól is származhat, majd ehhez a rendszerhez vásárolnak kiegészítő és azt segítő modulokat. Ezzel szemben a kis-és középvállalkozások esetében sokszor kisebb szigetek, egyszerűbb felépítések vannak, Excel táblákkal, irányítótáblával, valamilyen adatbáziskezelővel, majd ezeket a szigeteket igyekeznek rendszerbe fogni a gyártás segítésének érdekében. Ideális esetben egy olyan rendszer kiépítése a cél, ami viszonylag automatikus az adatok kitöltése és kinyerése terén és relatíve kevés adminisztrációval jár a gyártást segítő személyzet számára.
A kis-és középvállalkozások esetében sokszor kisebb szigetek, egyszerűbb felépítések vannak, Excel táblákkal, irányítótáblával, valamilyen adatbáziskezelővel, majd ezeket a szigeteket igyekeznek rendszerbe fogni a gyártás segítésének érdekében.
A digitalizálás, mint létszükséglet
Fontos kérdés a digitalizációval kapcsolatban, hogy a versenyképességhez mennyire szükséges a digitalizáció. Nos, ez teljesen iparág- és méretfüggő, bizonyos esetekben a megrendelői elvárások is megköthetik a rendszerhasználatot. Egészen kis vállalkozások esetében talán nem létfontosságú, hiszen kevesebb és átláthatóbb munkák vannak, egyedi gyártás jellemző, ezeknél pedig az analóg követési módszerek is működőképesek.
A növekedés és versenyképesség szempontjából viszont elengedhetetlennek tűnik a digitalizáció. Legyen szó, akár egy 3D-s grafikai szoftverről, CNC gépek programjairól (valamilyen CAM program), robotizálásról, adatgyűjtésről (erre jó pl. a SCADA), nyomon követésről vagy szenzoradatokról (predictive maintenance). Ezek mind-mind lehetnek a digitalizálás első lépései.
„Azt hiszem még az őskoncepciója az volt a digitalizálásnak, hogy magát a gyártási folyamatokat támogassa. Tehát a gyártástervezést, a gyártáshoz tartozó mérnöki feladatokat, magát a gyártáskivitelezést és utána a szervizszolgáltatásokat. Mindez a digitalizálás és ezt próbáljuk gyorsabban és jobb minőségen művelni.” – Papp Olivér
A digitalizálás erőforrásai
A digitalizációs folyamatokkal kapcsolatban gyakran felmerülő téma, hogy milyen feltételekkel kell rendelkeznie egy KKV-nak. Nagy probléma szokott lenni, ha egy cég nem rendelkezik megfelelő IT-s háttérrel. Az IT megkerülhetetlen az adatgyűjtéshez (ahol adott esetben szükség van egy integrátorra, egy szakemberre, aki adatbányász módszerek alkalmazásával adatokat tud kinyerni az adott gépből), esetlegesen a digitális karbantartáshoz (sérülés, anyagelakadás, egyéb felmerülő problémák esetén).
„Azt hiszem még az őskoncepciója az volt a digitalizálásnak, hogy magát a gyártási folyamatokat támogassa.”
„Az egész digitalizációnak az lenne a lényege, hogy mindenki lát mindent és jobban haladunk. Ha jobban haladunk, több pénzt keresünk.” – Gyöngy Attila
Egyre inkább szükség van az IT-ra a gyártási folyamatok követése kapcsán is. A pandémia egyik hozadéka ugyanis a felhőadatok használatának szélesebb körben való elterjedése volt, mind a szolgáltatás, a termelés és a cégvezetés terén is. A felhőadatok segítségével a vevő látja az alapanyagot, a modell tervrajzát, a gyártási fázisokat. Egy KKV-nál nem biztos, hogy a felhőadatok és ahhoz szükséges digitalizáció forrásával számolnak, de idővel a piaci nyomás hatására még szélesebb körben elterjedhet a módszer, amihez szükséges lehet egy megfelelő IT-s háttér.
„Az egész digitalizációnak az lenne a lényege, hogy mindenki lát mindent és jobban haladunk. Ha jobban haladunk, több pénzt keresünk.”
Az adatgyűjtés
A digitalizáció nagyon hasznos tud lenni a gyártással kapcsolatos információk, adatok gyűjtése és az azokból való következtetések levonása során. Kisebb cégeknél az adatgyűjtés vagy probléma szokott lenni, vagy eleve nincs akkora igény rá (például kevés a felszerszámozás, egyedi gyártás van és ez esetben nem szolgál releváns információkkal az adatgyűjtési rendszer). Tömeggyártásnál sokkalta relevánsabb az adatgyűjtés, növelni lehet vele a hatékonyságot, hasznos adatokkal szolgálhat a gyártócég számára (milyenek az elkészült modellek, szükség van-e korrekciózásra, mennyi a javítható selejt, mennyi a végselejt, mennyi a gépek áramfogyasztása, óradíja, a munkahenger kopása…stb.)
A digitalizáció nagyon hasznos tud lenni a gyártással kapcsolatos információk, adatok gyűjtése és az azokból való következtetések levonása során.
„A hatékonyság növelése érdekében fontos a méréssel foglalkozni. Ha gyártok, akkor mérek.” – Gyöngy Attila
Ugyanakkor az adatgyűjtésnél is fontos tényező a cégméret. Hiszen egy multinak sokkal nagyobb erőforrásai és lehetőségei vannak, míg a KKV-k esetében sokszor tényleg nincs meg a kellő motiváció. Nincs elég pénzügyi ismeret, nincs igény, nincs kapacitás az erre irányuló digitalizációs folyamatok iránt.
„Az adatbányászat, a kiértékelés nagyon sok esetben idegen a cégtulajdonosoknak.” – Molnár László
Pályázati és egyéb körülmények
A KKV-k helyzete nagyon nagy diverzitást mutat digitalizációs téren, nehéz két egyforma infrastruktúrával rendelkező gyártót találni. Sok esetben van egy jól működő vállalatirányítási rendszer, de más alapvető dolgok hiányoznak, vagy éppen fordítva. A pályázati körülmények és azzal együtt a digitalizációs folyamatok elősegíthetik a gyártócégek fejlődését. Hiszen a szabadon elkölthető keretösszeggel rendelkező pályázatok lehetővé teszik, hogy egy adott KKV az új gépvásárlás mellé beszerezzen még szoftvereket, CAM rendszereket, esetlegesen vállalatirányítási modulokat és az azzal járó tanácsadásokat is igénybe vegyen. A digitális fejlődés ezen lehetőségeinek pedig nagyon színes és széles a palettája.
„Igazából a digitalizálás hajtóerejének azt látom, hogy a kereskedőcégek mennyire tudják edukálni a piacot és mennyire tudják a saját termékeiket keresztülvinni. Ez eltart a robotizációtól kezdve egészen a komplex vállalatirányítási rendszerekig.” – Molnár László
A pályázatok kapcsán az állami szerepvállalás is mindig kérdés szokott lenni. Az általános tapasztalat ezen a téren az az, hogy az állami szektorból inkább nyomást gyakorolnak a hazai gyártócégekre (pl., hogy van-e a NAV előírásainak megfelelő számlázó program), hasonlóképpen a szoftveroldalon is lehet kényszer (pl. tervezőprogram előírása). Ezekkel ellentétben a gyártás, szerszámgépvásárlás terén viszonylag nagy önállósággal rendelkeznek a magyar tulajdonban levő KKV-k.
„Igazából a digitalizálás hajtóerejének azt látom, hogy a kereskedőcégek mennyire tudják edukálni a piacot és mennyire tudják a saját termékeiket keresztülvinni. Ez eltart a robotizációtól kezdve egészen a komplex vállalatirányítási rendszerekig.”
A Tűrsmező 2. epizódja az alábbi linkeken érhető el:
