A Tűrésmező podcast sorozatában Papp Olivér, a CNC.hu főszerkesztője, Gyöngy Attila, az Elemech Kft. tulajdonosa és Molnár László, a TechMonitor.hu főszerkesztője beszélgetnek a hazai gyártástechnológiával kapcsolatos kérdésekről. A harmadik adásban az álláshirdetésekkel kapcsolatos kérdések kerültek a középpontba.
Az álláshirdetés alapjai
Fontos talán azzal kezdeni, hogy mi is az álláshirdetés és egy állásleírás közötti különbség. A műszaki cégeknél gyakori probléma szokott lenni, hogy az utóbbit alkalmazzák, hiszen az sokkal szabályszerűbb és pontosabb, viszont ez nem mindig szokott megnyerő lenni a jelentkezők számára. Ez azért van, mert bármilyen jó is a leírás, az nem egyenlő egy reklámmal. A jó hirdetés olyan, mint egy reklám, ami megkapó, figyelemfelhívó és ösztönző a munkavállalók számára.
Nagyobb cégek esetében, ahol a HR vagy külsős toborzó és fejvadász cégek intézik a felvételi előszűrést és magát az álláshirdetést is, ott jellemzően kreatívan megszövegezett hirdetésekbe futhatunk bele, viszont, ha egy kisebb cég önerőből, maga keresi az új munkavállalókat, akkor kettő dolgot érdemes szem előtt tartania. Az egyik, hogy a hirdetés szövege ne legyen sablonos, a másik, hogy lehetőleg mellőzze a viccelődést.
„Gyakran összekeverik az egyediséget, azt, hogy megpróbáljuk megszólítani az embereket azzal, hogy viccesek vagyunk.”
Papp Olivér
Továbbá nagyon fontos paraméter, hogy milyen platformon található az adott álláshirdetés. Hagyományosan újságban, szakfolyóiratban vagy online portálokon, esetleg a social media felületein közzétett munkáról van szó. A lényeg, hogy ismerjük a jelentkezőt, legyünk tisztában vele, hogy milyen felületen tudunk vele leghatékonyabban kommunikálni.
„Továbbra sem mindegy, hogy milyen csatornán, milyen felületen jelenik meg az az álláshirdetés. Fontos, hogy kinek szól, hiszen változott a világ, közvetlenebbnek, rövidebbnek, lényegretörőbbnek kell lenni, mert maga a percepció gyorsult fel.”
Molnár László
Mik a jó hívószavak
Egy jó álláshirdetésnek megvannak a maga paraméterei és kifejezései, amik ösztönözhetik a potenciális munkavállalót arra, hogy elküldje az önéletrajzát az adott cégnek. Ezek eltérőek lehetnek pozíciótól és cégtől függően – például a bérmegjelölés fizikai jellegű munka esetén elsődleges szempontnak számít, míg a szellemi munkavégzésnél nem feltétlen ez a legfontosabb paraméter egy hirdetésben.
Vannak megkerülhetetlen elemek, amiket szinte kivétel nélkül tartalmaznia kéne egy jó hirdetésnek. A jelentkezés módja és határideje alap, továbbá a hirdetés tartalmazza a munkavégzés pontos helyét (akkor is, ha épp költözik a cég), hiszen a távolság kizáró ok lehet mindkét fél részéről. A munkaviszony is legyen feltüntetve, határozott vagy határozatlan időre szól-e a szerződés. A pozíció megjelölése is fontos tényező, hogy junior vagy senior szintről van-e szó, hány éves tapasztalat szükséges. Adjuk meg továbbá az alap munkarendet, a műszakok számát, a heti vagy havi órakeretet.
„Van olyan, hogy új munkarendet kell bevezetni, de az alap munkarendet legalább illik közölni.”
Gyöngy Attila
Szó volt fentebb a bérezésről is, fizikai munka esetén valóban fontos a bérmegjelölés. Itt tényezők lehetnek, hogy bruttó alapbérről van-e szó, vannak-e jutalékok, tartalmazza-e a pótlékokat (esti, hétvégi), van-e cafeteria juttatás. Szellemi munkánál a fizetés talán másodlagos, ott fontos szempont lehet a jelentkező számára, hogy a cég mit képvisel.
„Mi az oka, hogy van az adott cég. Ezt az okot meg kell fogalmazni, a fiatalokat szerintem érdekli. Az újabb kutatások szerint szívesebben dolgoznak egy olyan cégnél, aminek jövőbemutató küldetése van.”
Gyöngy Attila
A kötelező elemek mellet persze lehet extra paramétereket is írni a hirdetésbe, amitől egyedibb és vonzóbb lehet a cég. Ezek technikai szempontok, ilyen például az, hogy milyen géppark, szoftverprogramozás és szerszámhasználat van, vagy, hogy légkondicionált-e a csarnok, van-e olajköd elszívó…stb.
Tabuk a hirdetésben, fontos pontok a jelentkezés során
A fentebb írt elemek mellett természetesen vannak olyan szavak, kifejezések és paraméterek, amik elronthatják az adott álláshirdetést. Ilyenek például, a versenyképes juttatás, lelkes és dinamikus csapat, az önálló munkavégzés. Ezek sablonosak, konkrét információkat nem árulnak el a cégről. Valamint a diszkriminatív megfogalmazás is okozhat problémákat, semmiképpen se szűkítsük a jelentkezést kor és nem alapján.
„Ha olyanokat olvastam, hogy „lelkes, dinamikus csapat, versenyképes juttatás, meg hasonlók”, akkor megborzongtam. Persze attól függ, hogy milyen a munkaerőpiaci helyzet, akkor az ember ezekere is elküldi a jelentkezését, de, hogy a következő pillanatban már nem fog emlékezni az adott cégre, ahova elküldte, az is biztos.”
Molnár László
Nem csak a hirdetői, hanem az állásra jelentkezők oldalán is vannak buktatók. Az önéletrajz benyújtásakor érdemes figyelni rá, hogy adjunk meg elérhetőséget (telefonszám és e-mail cím), a CV-ben található fénykép legyen normálisan megszerkesztve (a CV-nél a PDF formátum a legajánlottabb), és a korábbi munkákánál ne csak évet és pozíciót adjunk meg, hanem pár soros leírást is tegyünk közzé, mert az egy gépkezelői állásnál például szűrési szempont lehet, hogy milyen területen van már tapasztalatunk. Továbbá, ha bérmegjelölést kér egy cég, akkor érdemes bérsávot megadni, esetleg előtte szétnézni a munkaerőpiacon, hogy hasonló munkakörökben milyen bérezések lehetnek, természetesen ez is pozíció és cég függvénye is.
Általában a magyar munkaerőpiac helyzetéről
Mindig is sarkalatos pont volt a magyar munkaerő viszonylataiban a munkaerőpótlás kérdése, de az elmúlt 1-2 évben talán még jobban az lett. Viszonylag sok gépkezelői állás szabadult fel, ezeknek a pótlása viszont nem olyan egyszerű. Sok cégnél jellemző, hogy saját maguknak kell kinevelni az új gépkezelőket, ami egy időigényesebb folyamat. Illetve egyszerűbb munkákra könnyebb is munkavállalókat találni, sokkalta nehezebb jó mérnököt találni a munkaerőpiacon, olyan szakembereket, akik értenek akár a tesztberendezések működtetéséhez, kalibráláshoz. Természetesen változó a cégek helyzete, sok mindentől függ, hogy találnak-e képzett munkaerőt. Számít a piaci helyzet, az alkalmazott technológia, a bérezés és sok minden más is.
„Nekünk jó gépparkunk van, CAM-et használunk, egyedi kis sorozatgyártásunk van, jó darabokkal. Azt gondolom, hogy ezek jó hívószavak, valójában könnyű találni embert, ráadásul Budapest azért egy jól frekventált hely, úgy gondolom, hogy mi nagyon jó helyzetben vagyunk… Azt látom, hogy volt egy pici tisztulás, már 2010-ben is volt szerintem egy kisebb átrendeződés, azok, akik ott jól vették az akadályokat, stabil állománnyal rendelkeztek, azok meg is tartották a helyzetüket a következő pár évre. Most megint volt egy hasonló dolog, szerintem Budapesten lehet embert találni megfelelő körülményekkel, normális bérezéssel.”
Gyöngy Attila
A Tűrésmező 3. epizódja az alábbi linkeken érhető el:
