Az Interact Analysis gyártóipari kimenő teljesítmény követőjének szeptemberi frissítésében a vállalat elemzői az ágazat poszt-COVID helyzetét vizsgálják.
Bár a “poszt-COVID” kifejezés talán kissé elhamarkodott, hiszen a vírus Delta-variánsa még számos régióban komoly kihívást jelent. A gyártóipar állapotára ráadásul még mindig jelentős hatást gyakorolnak a korábbi hullámok negatív tényezői. Ezek közül a három legkomolyabb az oltásokkal kapcsolatos bizonytalanság, illetve a félvezető- és munkaerőhiány. Az alábbiakban az elemző cég a munkaerőhiány problémájára kíván rávilágítani és választ találni arra, hogy miért történik és mik a következmények.
A gyártói munkaerő-felvételért folytatott küzdelem váratlanul sújt néhány nagyvállalatot
A rendelkezésünkre álló legfrissebb adatok szerint egyes régiókat keményen sújtott a munkaerőhiány. A lista élén az USA áll, ahol az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal csak a feldolgozóiparban több mint 800.000 üres álláshelyről számolt be. Eközben Németországban közel 150.000, az Egyesült Királyságban pedig 68.000 üres álláshelyről számoltak be a feldolgozóiparban. Franciaország ezzel szemben mindössze 5.995 betöltetlen állásról számolt be. És hogy mi áll ennek a hátterében? A válasz számtalan különböző tényező függvénye és országonként eltérő, a közös nevező azonban minden esetben a járvány.
Németország: A gyártóóriásra az egyedi kihívások hosszú sora vár
Adja magát, hogy elsőre az USA-t vegyük górcső alá, ahol a betöltetlen munkahelyek száma az egekbe szökött, de Németország helyzete talán a legérdekesebb. Európa termelési központja, a COVID-sokkot követően jelenleg a feldolgozóipar újraindításával küzd. Egy nemrégiben készült jelentés szerint Németország (83 millió lakos) elöregedő népességgel és alacsony születési aránnyal rendelkezik, emellett égető szüksége van a képzett bevándorló munkaerőre. Csakúgy, mint az 1960-as években, a Gastarbeiter (vendégmunkás) program idején – igaz, akkor elsősorban az olcsó munkaerő keresése volt a fő tényező.
A Szövetségi Munkaerő Ügynökség elnöke, Detlef Scheele nemrégiben azt mondta, hogy Németországnak évente 400.000 szakképzett bevándorlót kell az országba vonzania, hogy lépést tudjon tartani a kereslettel minden ágazatban, beleértve az ipart is. Mindezt annak ellenére, hogy az OECD szerint az ország rendelkezik a világ egyik legjobban teljesítő szakképzési rendszerével. Scheele szerint az országnak csak ebben az évben 150.000-el kevesebb munkaképes korban lévő lakosa lesz. Tavaly pedig 204.000 fővel nőtt a Németországban élő külföldi állampolgárok száma, ami az elmúlt 10 év legalacsonyabb mértékű növekedése volt.
Ebben nagy szerepe volt a világjárványnak, amely lelassította a migrációt és jelentősen csökkentette a képzett bevándorlók munkaerőpiacra való belépésének számát. A koalíciós kormány hozott néhány intézkedést a külföldi szakképesítések elismerési folyamatának reformjára, de ezek egyesek szerint csekélyek és közel sem elegendőek a kereslet kielégítésére. Eközben politikai ellenállás tapasztalható a külföldi szakképzett munkaerő beáramlásának növelésével szemben Az országon belül a bevándorlóellenes érzelmek jelenlegi szintje az Angela Merkel kancellár 2015-ben bevezetett liberális bevándorlási intézkedései nyomán kialakult beáramlásnak köszönhető, amelyet a híres (egyesek számára hírhedt) “Wir schaffen das” (“Megoldjuk”) mondatával hirdettek meg. Németország előtt tehát jelentős kihívások állnak.
USA: A COVID juttatások közelgő felfüggesztése remélhetőleg csökkenteni fogja az üres álláshelyeket
Az Egyesült Államokban bejelentett több mint 800.000 üres munkahely kétszerese a hasonló időszakokra vetített számoknak, egészen 2011-ig visszamenőleg. Ezt a problémát súlyosbítja, hogy az emberek többsége a munkahelymegtartó programok helyett a munkanélküli juttatásokat veszi igénybe (lásd itt). Ezek a segélyek 2021 utolsó negyedévében várhatóan megszűnnek, aminek következtében valószínűleg a betöltetlen állások nagyrésze megtelik. Ugyanakkor, akárcsak Németországban, a munkaerő elöregedése miatt a feldolgozóipari szakképzett munkaerőben történelmi hiány mutatkozik. Ennek oka, hogy az USA nehézségekbe ütközik az ágazatba történő fiatal munkaerő bevonzásával kapcsolatban.
Egyesült Királyság: A COVID/Brexit kettős csapás
Az Egyesült Királyságban a COVID és a Brexit együttes sokkja egyértelműen éreztette hatását. Sok uniós munkavállaló hagyta el az országot vagy egyik vagy mindkét okból. Ezek az emberek pedig vagy nem terveznek, vagy a Brexit utáni új bevándorlási politika értelmében nem tudnak visszatérni. Ennek következtében komoly hiány alakult ki a fuvarozókból (a gyakran idézett 100.000 fő közül 25.000 uniós sofőr) és a gyári munkásokból. Ennek eredményeként zavar keletkezett az ellátói láncokban, különösen az élelmiszer- és italágazatban. A CBI jelentése szerint az általános készletszintek 40 éve nem voltak ilyen alacsonyak.
Az APAC más kihívásokkal néz szembe
Más régiók, mint például az APAC (ázsiai-csendes-óceáni térség), nem szenvedtek a munkaerőhiány okozta kihívásoktól olyan mértékben, mint a fenti három régió, de az alacsony oltási arány és a növekvő COVID-fertőzések továbbra is lassítják a termelést. A világjárvány tehát ide is hosszú árnyékot vetett.
ForrásInteract Analysis