“Az átmeneti kudarcok építő jellegűek, ezekből mindig tanulni kell” – A PWX Kft. története

Nekivágott annak, amiről fiatal szakmabeliek százai csak álmodnak. Tudást gyűjtött, kapcsolatot épített, kereste a kihívást, mindenből és mindenkitől tanult, aki és ami szembe jött vele. A jó soha nem elég jó, a tökéletes pedig nem létezik a számára. Beszélgetés az alig egy éves PWX Kft. ügyvezetőjével, Sándor Norberttel, az első gondolatokról, az első lépésekről, bátorságról, különbségekről és a jövőről.

cnc hero1

Sipos Ádám: Mi is ez a PWX, mert a legtöbben még nem ismerik?

Sándor Norbert: A PWX a Protoworx rövidítése. Egy megvalósulni készülő álom, de tulajdonképpen tervezés, fogácsolás, szerelés és az ezekhez közvetlenül kapcsolódó dolgok.

S.Á.: Személyes érdeklődés, pénz, vagy mi egyéb motiválta, hogy életre hívd ezt a vállalkozást?

S.N.: A pénz semmiképp, a forgácsolás akkor sem aranybánya, ha sokan ezt hiszik. Személyes érdeklődés mindenképp benne van, hisz választott és tanult szakmám a forgácsolás. Ezen kívül a kihívás, és az érzés, hogy van beleszólásom a dolgok menetébe, a fejlődésbe.
Így pontosan tudom, hogy mi miért történik, minek mi a következménye, és ha kompromisszumot kell kötni valamibe, annak mi az oka. Alkalmazottként ez tapasztalataim szerint nem így van.

S.Á.: Véleményed szerint a ma forgácsolással foglalkozó fiatalok, CNC programozók és gépkezelők stb. közül hány százalék szeretne saját céget, és mi az oka annak, hogy szemben veled, a legtöbbüknek sajnos nem így alakul?

S.N.: Az emberek többsége biztos szeretne, az első gondolatig, aztán vagy feladják, vagy tovább se gondolják, legalábbis azok közül, akikkel valaha beszéltem. A különbség szerintem a gondolkodásmódban van. Nem tűnik jelentősnek, de rengeteg dolgot jelent ez. Hozzáállás, értékrend, affinitás és motiváció.

Az eddigi munkahelyeimen, amik kis és közepes szériákat, vagy egyedi alkatrészeket gyártó üzemek voltak, volt alkalmam megismerni a kollégáim érzéseit és gondolatait. A legtöbben kerülték a kihívást, az új dolgokat. A felelősséggel való kapcsolatuk mostoha volt. Két lehetséges megoldás közül, mindig az egyszerűbbet választották, vagy a kisebb kockázattal járót. Sosem izgatta őket, valami új megtanulásának a lehetősége. Noha volt kivétel, és velük igazán szerettem dolgozni, a legtöbben csupán túl akartak élni. Szerették/szeretik a biztosat és az állandót és azt gondolom ez a legnagyobb ellensége a változásnak: a KÉNYELEM. Erre a hozzáállásra nem lehet céget építeni.

Én azt gondolom, hogy aki tenni akar az megoldást keres, aki nem az kifogást – ez egy nagyon fontos mondat az életemben. Engem szórakoztat a kihívás. Nem tehernek élem meg, hanem lehetőségnek, az átmeneti kudarcok építő jellegűek, ezekből mindig tanulni kell. A felelősség pedig motivál. Úgy érzem, példát kell mutatnom, vinnem kell a zászlót. Az egyik vesszőparipám a hatékonyság növelése. Imádok mindent, ami növeli a hatékonyságát bármilyen tevékenységnek, legyen az egy e-mail elküldése, vagy a műhely takarítása is akár. Hajszolom a tökéletességet, noha hiszem, hogy ez nem elérhető, mert mindig van picivel jobb megoldás. Ez néha átok, de ez visz előre.

cnc-maras

S.Á.: Ha meg kellene fogalmaznod, hogy a PWX milyen alapértékekre épül, hogyan tennéd?

S.N.: Értéket teremtünk. Vagy nagyban növeljük valaminek az értékét, amit már valaki elkezdett.

Olyan feladatokat keresünk, vagy karakterüknél fogva ezek találnak meg, ami másnak terhes, nehéz és hasonlók. Szeretünk bonyolult dolgokat csinálni, szeretünk rugalmasak lenni, szeretjük, ha a vevőink azt érzik, hogy fontos nekünk az ő megelégedettségük. Külön izgalom, amikor a vevővel való kapcsolat fejlődésével megismerem a látens igényeit, és ezeket is sikerül kielégíteni. Nagyon elégedett tudok lenni, ha nem csak jót, de nagyon-nagyon jót sikerül készíteni.

S.Á.: Hol kezdődött a cég építése, mi volt az első lépés?

S.N.: Fejben kezdődött, ahogy minden. Korábbi munkahelyeimen volt alkalmam, vagy ha nem volt kerestem alkalmat beszélgetni ügyfelekkel. Érdeklődtem, hogy mit éreznek szűk keresztmetszetnek, mi az, vagy ki az a partner, akivel szívesen dolgoznának, és hasonlók. Akkor ez egy baráti, szakmabéli beszélgetésnek tűnhetett, de bennem folyamatosan formálta a képet arról, ami mostanra a PWX lett.

Az évek alatt lassan kialakult, hogy olyan céget szeretnék, ami rugalmasan kezeli a vevők igényeit, ugyanakkor nem teremt káoszt, aki gyorsan reagál, sokoldalú és mindig fejlődik. 

S.Á.: Amit fejben összeraktál, azt fizikálisan megvalósítottad? Ilyen egyszerű? Csak pontos tervezés kérdése?

S.N.: Utólag mosolygok ezen, mert akkor azt hittem, így lesz. De valójában nem ez történt. Rengeteg terv, elképzelés élt a fejemben arról, milyen egy jó cég, mit kell tenni a vezetőnek hozzá. De az élet ezeket itt ott áthúzta, és újra kellett gondolni sok helyen.  Ami kiderült számomra, és ilyen szempontból értékes tanulság, hogy jó, ha van terv, mert van mitől eltérni. De az alkalmazkodó képesség a lét kulcsa. 

S.Á.: Milyen jellegű munkákat, és kinek végez a PWX Kft.?

S.N.: Bár a minden nem elérhető, főleg ebben a bonyolult szakmában, igyekszünk széles spektrumon gondolkodni. Általánosságban igaz, hogy egyrészt foglalkozunk kis és közepes széria munkákkal. Ez az a vonal, ahol külföldi partnereket is keresünk. Egy már ismert partnerrel az ilyen jellegű munka gördülékenyen megy.

A másik vonal az egyedi gyártás, amiben inkább hazai partnerekben gondolkodunk, mert szorosabb együttműködést, gyorsabb reagálást igényel. Végzünk TMK jellegű, alkatrész pótló munkákat. Alkatrész gyártást gyógyszeriparnak. Részt veszünk K+F projektekben. Készítünk gyártó és mérő készülékeket. Ezeket számos esetben összeszerelve, beállítva szállítjuk le. És a személyes kedvencem, amiben a jövőnket is látom, az automatizálással és célgépépítéssel kapcsolatos projektekhez kapcsolódó tervezési és egyedi jellegű gyártási feladatok.

cnc-3d-marás

S.Á.: Mi okozta a legnagyobb meglepetést?

S.N.: Mikor közel éreztem magam ahhoz, hogy elinduljak, volt egy nagyon öreg cnc gép a garázsomban, és egy másik NC marógép. Tulajdonképpen egy közepes vagy annál valamivel rosszabb használt autó árából kerültek hozzám, egy jó ismerős révén, aki értesített a lehetőségről.
Elkezdtem megkeresni cégeket, és vázolni, mivel kívánok foglalkozni. Vegyes, de inkább pozitív fogadtatása volt. Reményre adott okot.

Aztán volt egy cég, komoly cég, nagy múlttal, ismert névvel, nagyon jó emberekkel, akik a szokottnál is jobban reagáltak. Azt mondták, hogy az eladott készülékekhez stb. tartozó módosítások, átalakítások megvalósítására keresnek gyártó partnert. Így gyorsabban, rugalmasabban reagálhatnak vevőik igényeire. Kell hát nekik valaki, aki ezt megcsinálja. Fantasztikus lehetőség volt, és talán szerencse is. Előtte volt pár kellemetlen élmény, beszélgetés másokkal, akár elutasítás is, de ebben a pillanatban nagyon megerősödött bennem az érzés, hogy jó úton járok. Innentől minden velük közösen, az én szakmai irányításom alatt, az ő igényeikhez is alkalmazkodva történt.

S.Á.: Mi van most a műhelyben?

S.N.: Valószínű a gépekre gondolsz elsősorban, mert azok a legnagyobbak. A régi öreg vasak már nem, vagy alig. Jelenleg egy CNC esztergám van, ami használtan, de kiváló állapotban, egy szakmabéli barátomtól került ide. Ő is hatalmas segítség volt, kedvező fizetési feltételeket és jó árat szabott. Munkával is segítjük egymást.

Ezen kívül van egy új CNC megmunkáló központ. Síkköszörű, hagyományos eszterga, oszlopos fúró, fűrész a daraboláshoz. Nehéz felsorolni és még nehezebb elférni tőlük.

S.Á.: A gépekre gondoltam valóban, de ez kevés lenne a munkához. Mi az ezen kívül, ami a legtöbbet teszi a mindennapi munkához, és tárgyi eszköz?

S.N.: A forgácsolás elég összetett folyamat, és ha azt nézzük, hogy ez itt tervezéssel és szereléssel is jár, akkor a helyzet bonyolultabbá válik. Sokszor egy lapka csavar, ami filléres tétel és nagyon apró, is hatalmas bajt tud okozni. Illetve a hiánya. Ezeknek a kellemetlenségeknek úgy próbáltam elejét venni, hogy olyan tárolási és felhasználási rendszert dolgoztam ki, ami átlátható, praktikus és egyszerű. Mindennek helye van, de ettől nem lesz rugalmatlan a műhelyben való munka. A táróló eszközök, a gépek is úgy vannak kialakítva és elhelyezve, hogy ha egy feladatot el kell végezni, ezek kéznél legyenek. Nem szeretem, ha több idő előkészülni, mint megcsinálni valamit.

cnc-esztergalas

S.Á.: Ezek hát a tárgyak, de mi a helyzet azzal, ami napi szinten kell, de nem kézzel fogható? Hogy kezeled az információt?

S.N.: Az egyik legnagyobb kihívás volt ez számomra, mert korábban műhelyekben járva láttam rossz, de jó példát is. Gyakorlatias emberként, tárgyakat, szakmámhoz tartozó eszközöket elhelyezni egyszerűbb feladat volt, mint az információt. De ügyvezetőként és tulajdonosként ez még fontosabb.

A kezdetektől rendszerben, folyamatokban gondolkodom, nem műveletekben. Van saját szerverünk, hálózatunk. A munkáinkat erre fejlesztett szoftveren követjük, ami kezeli a számláinkat és a készleteinket.  Azaz vállalatirányítási rendszerrel dolgozunk. Az első hónapokban ez még nem volt, de végig szem előtt tartottam, hogy mire lenne szükség. Ahogy a szerszámok, úgy az adatoknak is kéznél kell lenni.

A fejlődés egyik eleme, hogy ismerem a múltbéli történéseket. Költségeket, gyártási időket stb., mert csak akkor tudok fejleszteni. Illetve sokkal könnyebb és biztonságosabb céget vezetni számokból, mint érzésekből.

S.Á.: És mi a fejlődés másik eleme, vagy elemei?

S.N.: Egyrészről a piac elvárásai. Másrészről a saját belső motivációm

S.Á.: Mi a legnagyobb kihívás, mi okozza a legtöbb fejfájást?

S.N.: A HR politika kidolgozása és helyes gyakorlása. Alapvetően szakmai tudásra építünk. De induló kis cégként nehezebb olyan embert találni, aki sokrétű tudással bír, rugalmas és a nagy tudása ellenére továbbra is a tanulás elkötelezett híve. Ugyanakkor a 2020-as év vírus-válsága nem sokat könnyített a helyzeten. Az emberek óvatosabbak, és én is. A jövőben a szakmai feladatok egy részét szeretném átadni, hogy én a stratégiai lépésekre koncentrálhassak.


A hiedelmekkel ellentétben Norbert nem pénzzel indította a vállalkozást. Szakmai alázat, végtelen szorgalom, sok lemondás és a csillagok kedvező együtt állása is kellett hozzá. Elmondása szerint, termék mellé is kell szolgáltatást tenni, mégpedig olyat, amire a vevő vágyik, és nem olyat, amit itthon megszoktunk. Mert sajnos abból sok van. Az irigyek hangja, ha van is, nem ér el hozzá, és nem ér rá ezzel foglalkozni.

A pozitív visszajelzések viszont átlendítik a nehéz napokon. A jó munkanapnak azt tartja, amikor a hosszú és rögös úton haladva, sokat tanulva elégedett ügyfélhez ér. A célja ugyan még messze van, és a küldetés nehéznek ígérkezik, az első lépéseket megtette. Meg van az irány, a kellő lendület és a sikerbe vetett hit.Sok sikert kívánok neki!

SzerzőSipos Ádám

További információ:

A PWX Kft. hivatalos honlapján.

Megosztás
[
    ]