A forgácsológép gyártók körében egyre elterjedtebb, hogy gépeik mellé paletta tároló rendszereket kínálnak. Az ilyen rendszerekkel nem csak egy magasabb fokú automatizálást valósíthatunk meg, hanem drasztikusan csökkenthetjük az átállási időket ezáltal javíthatjuk gépeink kihasználtságát. Interjúnkban az egyik felsőkategóriás japán gyártó, a Matsuura által kínál megoldásokról fogunk beszélgetni a gyártót Magyarországon képviselő Szimker Zrt. munkatársaival.
Beszélgetésünk főbb kérdéskörei: mik a paletta tárolósgépek előnyei? Milyen felépítésű rendszerek érhetők el? Milyen jellegű munkáknál ériheti meg egy ilyen beruházás?
CNC: Egy új öttengelyes gép beszerzése előtt állok. Miért gondolkozzak el azon, hogy paletta tárolós legyen-e ez az új rendszer? Következő kérdés, hogy hány palettás legyen? Milyen szempontokat kell megvizsgálnom?
Monoki Attila: Az öttengelyes gépekre fel lehet tenni egy tornyot, amire több oldalról is rögzíthetjük a munkadarabokat, így akár öt oldalról lehet velük megmunkálni. Ezzel a módszerrel és a paletta tároló segítségével akár egy egész műszaknyi munkadarabot is be lehet tárazni. Egy felsőkategóriás japán gépnek hiba nélkül le kell nyomnia egy egész – akár éjszakai – műszakot, ezt pedig csakis a megfelelő vezérlőrendszer és annak speciális opciói segítségével lehetséges. Természetesen azonos munkaterű öttengelyes gépbe, ha toronyra szerelt satukba rögzítem a darabokat, a befogható-megmunkálható maximális darabméret csökken, mivel a készülékezés több helyet foglal. Lényegében a darabméretet csökkentjük az egy ciklusban megmunkálható darabszám növelése érdekében.
Kálmán Péter: Konszenzus van abban, hogy az öttengelyes gépekkel bonyolult és magas értékű alkatrészeket lehet gyártani, méghozzá gazdaságosabban, mivel ugyanazon darab készre munkálásához kevesebb átállás, művelet szükséges, így csökkenthető a mellékidő. A CNC gépeknél a mellékidőknek van a nagyobb humán erőforrás igénye. Például ha a munkaerő csak a nappali műszakban van jelen akkor a toronysatus megoldásokkal úgy növelheted a főorsó kihasználtságát, hogy egy felfogásból, egy ciklusból több darabot munkálsz meg, és egész éjjel futtatod a gépet. Ez növeli a hatékonyságot.
Csányi Balázs: Fontos megvizsgálni, hány felhasználható munkaórád van, és ebből mennyit töltesz hasznosan, például forgácsolással – és mennyi a mellékidő? Mindenki számára fontos a mellékidő-csökkentés, valamint azoknak a műszakoknak a kihasználása, amit akár nem is töltesz fel emberi erőforrással. Nem mindegy, hogy melyik munkához szükséges emberi beavatkozás, és melyik végezhető automatikusan, akár éjszakai műszakban is. Ennek megfelelően kell átszervezni a munkát és az időbeosztást. Amikor kis ciklusidejű alkatrészekről van szó, akkor csakis úgy lehetünk hatékonyak, ha egy palettán sok alkatrészt helyezünk el. Ha ez valami okból nem megoldható, mert mondjuk nincs toronysatu, vagy a vezérlés nem alkalmas a feladatra, akkor exponenciálisan csökken a gazdaságos kihasználás lehetősége. Idővel be kell lássuk, hogy nehéz lesz ezekből az alkatrészekből megélni Magyarországon. A gép és a munkaerő kezd ugyanannyiba kerülni, mint külföldön. Ha nem találunk ki valamit, nem leszünk versenyképesek.
CNC: Amikor palettázó rendszerről beszéltek, milyen típusúra gondoltok? Egy lineáris, 16-os, 26-os sorra, ami tálcákról veszi le az alkatrészt – vagy esetleg van a Matsuurának más megoldása?
M.A.: A Matsuura 1991 óta készít saját palettázó rendszert a gépeihez.
Cs.B.: A horizontális gépekhez még régebb óta.
M.A.: Pontosan. Ezek nem lineáris szerkezetűek, hanem tornyosak. Így a gépnek nem olyan nagy a helyigényük.
Cs.B.: Nekünk nem a nagy tömegtermelő cégeket kell megcéloznunk, hiszen ők úgyis megveszik, amit akarnak a nagyobb gyártóktól. Próbálunk a kis- és közepes vállalkozásokra fókuszálni. Számunkra az a kérdés, hogy hogyan lehet önerőből gazdaságossá tenni ezeket a technológiákat. Persze nem ez az egyetlen megoldás, de hasznos, ha a géphez nem lineáris, hanem kompakt, kör alakú palettázó rendszer csatlakozik. A palettaszám bővítésekor nem oldalra, hanem fölfele terjeszkedünk. Ez azért is fontos, mert az úgynevezett „footprint”- a gép fajlagos helyigénye- drága dolog, és egyre drágább lesz a jövőben.
CNC: Mondjuk, hogy én egy cégvezető vagyok. Tetszik a megoldás, paletta tárolós rendszert szeretnék – de egy robot első ránézésre rugalmasabbnak és gazdaságosabbnak tűnik! Miért ne azt használjam?
K.P.: A robot hátránya, hogy össze kell illeszteni egy másik gyártó által gyártott géppel – tehát máris elvész az integrált rendszer alapvető gondolata. Másrészt meg kell tanulni egy újabb kezelőfelületet, ráadásul a robotok helyigénye is sokkal nagyobb.
Cs.B.: A robot akkor jó, ha megvan hozzá a kiforrott rögzítési rendszer és a program, aztán folyamatosan ugyanazokat az alkatrészeket kezeli nagyszériában.
K.P.: Ezek inkább a tömeggyártáshoz hasznosak. Itt pont az lenne a lényeg, hogy akár 5-6 féle különböző alkatrészt is fel lehet tenni éjszakára – de a robotoknál minden alkalommal megfogót, készüléket kell cserélni, ez nagyban megnöveli a beállási időket, ami alatt nem termel a gép.
Cs.B.: A hatékonyságot csak úgy is tudjuk növelni, ha a gyakran visszatérő alkatrészek készülékeit/megfogóit 1-1 palettára állítjuk be. Aztán amikor gyártani kell a kívánt alkatrészt, csak egy gombnyomással egyszerűen behívjuk annak palettáját a gép kezelőfelületén. Így előre tudunk gondolkozni, és sokkal kifinomultabb gyártási tervet tudunk készíteni. Nem vesztegetjük az időt. Mindannyian tudjuk, mennyi fölösleges idő megy el az emberi beavatkozás nehézkességével. A fogó- és készülékcserék és a hasonló folyamatok lassan és lomhán történnek, a piac pedig szinte biztosan nem lesz hajlandó kifizetni az ez által kieső időt. Muszáj a fejlesztés lehetséges útjain gondolkodnunk. A rugalmasság és a hatékonyság a legfontosabb.
CNC: Van-e üzenetetek azoknak, akiknek öttengelyes gépük van, de nincsen hozzá palettázójuk? Mit javasoltok nekik?
M.A.: Jövőben beruházási terveikben érdemes lesz kicsit előbbre gondolkodniuk.
K.P.: Szerintem nullpont-rendszereket, vagy akár gyorscserélős megoldásokat kellene nézegetniük. Csodát nyilván nem lehet művelni, hiszen csak egy paletta és egy asztal áll rendelkezésükre. De egy nullpont-rendszer sokat tud javítani a helyzeten.
CNC: Aki szeretne beruházni, milyen számokban gondolkodjon? Minimum négy palettában, vagy hatban?
Cs.B.: Szerintem a négy paletta a minimum! Ha a gép nyolc órán át dolgozik éjszakánként, négy paletta esetén egy paletta két órát tölt a gép munkaterében. Ez már megfelelő kihasználtságot eredményezhet. Természetesen a szortiment és az alkatrészek jellege határozza meg a szükséges paletták számát de általánosságban a több jobb!
CNC: A Matsuurának milyen kiemelkedő megoldásai vannak a versenytársakhoz képest a munkatér/palettatér tekintetében?
M.A.: A Matsuura 330 mm-es átmérőtől ø1000 mm-ig kínál megoldásokat. Minél kisebbek a paletták, annál több fér el belőlük adott helyen. Ahogy megyünk fölfele a megmunkálható méretekkel úgy csökken a tároltható paletták száma.
Cs.B.: Szerintünk kulcsfontosságú, hogy integrált megoldást nyújtsunk, amiben a gépek és a perifériák egyetlen közös rendszerben működnek. Egy vezérlőbe építjük a paletta-menedzsmentet és a program-menedzsmentet – mindezt úgy, hogy távoli hibajelzéssel is képes legyen kommunikálni a gép vezérlője. Ez ma már nem jelent világmegváltó újdonságot, de a lényeg, hogy hosszú távon, stabilan és megbízhatóan működjenek a gépek. Amit egy japán cég ígér, azt tényleg betartja. Nem csak az első években működnek probléma nélkül a rendszerek, hanem hosszú távon, akár 8-10 éven keresztül is.
CNC: A Matsuura elvégzett egy vizsgálatot Japánban azzal kapcsolatban, hogy a mellékidő-csökkentések milyen nyereséget hozhatnak a cégeknek. Szerintetek Japánban lassan megváltozik a gondolkodásmód, mi pedig le leszünk maradva?
Cs.B.: Igen, egyértelműen. Náluk is – mint mindenhol, ahol fejlett társadalom vagy fejlett ipar van – óriási konkurenciát jelent az, hogy a gyártást kiviszik Ázsiába, ahol még mindig jóval olcsóbban tudnak dolgoztatni. Ráadásul már a minőség sem olyan megkérdőjelezhető, mint régen. Ez mindenhol problémát jelent, ezért mindenki keresi a megoldást, hogy hogyan lehet csökkenteni a veszteséget. Szerintünk ez csakis így lehetséges.
K.P.: Japánban és Európában is arra jutottak, hogy a kis műhelyeknek rá kéne állnia az „alacsonyabb széria, többféle alkatrész” modellre.
Cs.B.: Ha tömegtermelésben vagy érdekelt, akkor maximálisan automatizálsz, robotizálsz. Kínában ezt annyira komolyan veszik, hogy néhány évvel ezelőtt megvásároltak egy robotgyártó céget – csak azért, hogy az általuk birtokolt tudást, a know how-t magukhoz vegyék, és automatizálhassanak. Ezzel nem lehet versenyezni! A nálunk jellemző többség – például a KKV-k – a maradékokon él. Nagyon fontos a rugalmasság: minél pontosabban, minél gyorsabban, minél olcsóbban kell dolgoznunk.
CNC: Ha valakinek felkeltettük az érdeklődését, és kíváncsi rá, milyen rendszerre lehet szüksége, mi alapján számolhatja ki az eredményeket? Egy napot vagy egy hetet vizsgáljon? Mekkora időszak alapján jön össze elegendő adat?
Cs.B.: Én úgy fogalmaznék, hogy ez egy sokváltozós egyenlet. Én azt vizsgálnám meg, hogy mennyibe kerülnek az embereim, hány műszakot tudok futtatni, hány éjszakai műszakot tudnék elindítani? Mennyi a rezsi-óradíjam, amit felszámolok a gépre? Például: éjszaka nincs gépkezelő és világítás, tehát a szociális költségek máris csökkennek. Mindezekből az adatokból már megállapítható, hogy milyen típusú munkákat vállalhatok be éjszakára. Van nekünk erre egy elég komplex Excel-táblázatunk, amiben benne vannak a paraméterek nappalra és éjszakára lebontva. Nagyságrendileg meg lehet állapítani, megéri vagy sem.
CNC: Letölthető, vagy esetleg személyes megkeresés alapján bocsátjátok az érdeklődők rendelkezésére?
Cs.B.: A számítási modell elég „japános” lett, kifejezetten komplex, és viszonylag sok paraméter van benne, így mindenképp szeretnénk az érdeklődők segítségére lenni használatában. Például az alábbi grafikonon látszik egy általános paraméterekkel lefutatott makro ahol egy sima 5 tengelyes, egy 10 palettás palettázóval rendelkező 5 tengelyes (MX330 PC10) és egy 40 palettás palettázós 5 tengelyes (MAM72-35V PC40) megtérülése és jövőbeni termelőképessége látszik. A számítást az aktuális gépárakkal, 5 éves 2%-os kamatú finanszírozással futtatjuk figyelembe véve a palettázó által lehetővé tett plusz műszakokat valamint a kisebb emberi erőforrás költséget a termelhető profion keresztül. Az eredmény jól szemlélteti, hogy a kezdetekben nagyobb beruházás a későbbiekben sokszorosan megtérülhet. Amennyiben valaki szeretné látni az eredményeket a saját életéből vett számokkal úgy nem kell más tennie csak kitölteni az elérhetőségi információkat valamint az „üzenet” rovatba beírni paramétereit az alábbi linken és elküldeni nekünk:
ForrásSzimker