Az interneten rengeteget olvashatunk arról, mik a különbségek az öt- és háromtengelyes megmunkáló központok között, milyen szempontok alapján érdemes három- vagy öttengelyes gépet vásárolni. Interjúnk témája azonban inkább az, hogy amennyiben már van egy öttengelyes gépünk, hogyan használhatjuk a legnagyobb hatásfokkal.
Beszélgetésünk főbb kérdéskörei: mik az öttengelyes gépek előnyei? Mi a különbség a szimultán öttengelyes és a három plusz kéttengelyes megmunkáló között? Milyen javaslatokat adhatunk azoknak, akiknek már van öttengelyes gépük?
CNCMedia: Beszéljünk bevezetésként az öttengelyes gépek előnyeiről; valamint az öttengelyes és a három plusz kéttengelyes gépek különbségeiről, illetve a legtöbb felhasználó hozzáállásáról e kérdésekről!
Csányi Balázs: Alapvetően a piacon a megszokott és sokszor alkalmazott szemlélet az, hogy öttengelyes gépekkel bonyolult alkatrészeket lehet gyártani. Mi úgy gondoljuk, hogy az öttengelyes gépeket nem feltétlenül csak a nagyon összetett munkáknál lehet hasznosítani. Gondolatébresztésre és a határok tágítására törekszünk. Azt kérdezzük: mivel állunk szemben? Hogyan használhatjuk a legjobban a piacon jelenleg elérhető eszközöket? Milyen szempontok alapján válasszuk ki az igényeinknek legmegfelelőbb gépet?
CNCMedia: Össze lehet rakni egy olyan képletet, ami automatikusan megállapítja, öt- vagy háromtengelyes gépre van-e szükségem?
Cs.B.: Szerintem ezt maguktól is érzik az emberek. Sokan megelégszenek a háromtengelyessel, legfeljebb egy osztófejjel 4 tengelyesre bővítik. Aki viszont hosszú távra tervez és szeretné fejleszteni gyártástechnológiáját, az természetesen nyit az öttengelyesek felé – de első ránézésre (a felsőkategóriás 5 tengelyes marók árára) úgy tűnhet, hogy a magyar realitástól távol áll a befektetett költség visszatermelése. Ezért a legtöbben a vegyes megoldást választják.
Monoki Attila: A kedvezőbb árú 3+2-es öttengelyes gépek viszonylag korlátozottan felhasználhatók. Nincs meg bennük az a rengeteg opció és az a kommunikációs sebességprotokoll, ami igazán gazdaságossá tehetné őket. A vezérlés többnyire nem is alkalmas például szerszámgyártásra. Nem választanám a három plusz kettest – a szimultán öttengelyes vezérlés kategóriákkal megbízhatóbb. A gyakorlatban ha egy cég vesz egy 3+2 tengelyes masinát 120.000 euróért, nem marad rá pénzük, hogy további 25.000 eurót költsenek egy normális kiegészítő-vezérlésre.
Cs.B.: Egyetértek, de azért tudjuk, hogy mondjuk a Fanuc esetén a nullás és a 31-es között – a ciklusok tekintetében – nincs alapvető különbség. Mindkettő jól használható vezérlő. A 31-es persze sokkal jobb számítási képességekkel bír, és a pályavezérlése is profibb. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a három plusz kettő valóban alkalmas a munkák többségére – de azért nem minden esetben. Ha valaki tudja, hogy nem fog összetettebb munkafolyamatokat vállalni, nyugodtan maradhat a három plusz kettes megoldásnál, viszont ebben az esetben valószínűleg nem a mi ügyfelünkről van szó. A technológiai versenyben éllovas gyártók nem foglalkoznak három plusz kettesekkel.
CNCMedia: Mik az öttengelyes rendszer előnyei? Hosszabb a szerszámok élettartama, jobb szerszámpályákat lehet vele készíteni?
M.A.: Általánosságban gyorsabban és pontosabban tudja megcsinálni ugyanazt.
Cs.B.: És rugalmasabb! A háromtengelyes gépekhez sokszor speciális kiegészítők és egyedi szerszámok kellenek. Az ügyeskedés persze gyakran jól működik, de az öttengelyes gépek alapból rugalmasabbak és gyorsabbak. Ilyenkor nincs szükség mind arra az időre, pénzre és szakértelemre, ami sajnos elengedhetetlen a „buheráláshoz”.
CNCMedia: Tegyük fel, hogy egy cég szerencsés, és jól el van látva munkával. Először gépet, befogót vagy készüléket cseréljen?
Cs.B.: Mindenképpen gépet, mert ennek pont az a lényege, hogy komplex rendszerben kell gondolkodni. Ha utólag kezdik toldozgatni-foltozgatni, az nem lesz túl eredményes, sem gazdaságos.
M.A.: Az a kulcs, hogy az ember egy kész rendszerbe ruház be. A megfelelő gép még 10 év múlva is pont ugyanolyan jól fog működni, mint az első napon.
Cs.B.: Bármiféle „marketing-bullshit” nélkül mondom: ezeknél felsőkategóriás japán gépeknél elenyésző az üzemeltetési és karbantartási költség, ezt ügyfeleink is alá tudják támasztani.
CNCMedia: Mik a tapasztalataitok annak tekintetében, hogy hogyan használják a gépeket? Mit láttok – vagy véltek látni – a piacon?
M.A.: Azt tapasztaljuk, hogy nem használják ki maximálisan a vezérlő és a gép adta lehetőségeket.
Cs.B.: Azt vettük észre, hogy a nagy múltú, komolyabb cégeknél nyilván jobban használják a gépeket, nagyon szép dolgokat is gyártanak velük. De azért jellemzően messze nem szempont az, hogy optimálisan legyen kihasználva a gépidő. A másik probléma: majdnem mindenki megelégszik azzal, amit tud a gépről, ezért nem is keresik az optimalizálás vagy a „hogyan lehetne jobban” lehetőségeit. Mindegy nekik, hogy mitől lehetne hatékonyabb a termelés. Ez szerintem azért lehet, mert sem a gép felhasználói, sem a gépforgalmazók nem értenek igazán ehhez a technológiához. A szimultán öttengelyes gépek használatával kapcsolatban kevés a jól használható tapasztalat Magyarországon. Sok cégnél alig használják ki a lehetőségeket az öttengelyes munkákra, mert félnek, hogy a gépkezelő nem elég szakavatott – és ezeket a masinákat azért elég könnyű összetörni, illetve félnek szerviz- és értékesítői oldalról a támogatás hiányától. Ráadásul a felhasználók az indulásnál időt is szeretnének spórolni, így nem fordítanak kellő gondot a gép és a technológia adta előnyök maximális kihasználására.
CNCMedia: Beszéljünk egy kicsit a Big-plus befogókról!
Cs.B.: Egy igazán profi cég gyártja őket. Ők fejlesztették ki a rendszert, náluk van a know-how. Amikor lejárt a licence a fejlesztésre, többek között a tajvaniak is big plus-os főorsót kezdtek gyártani – viszont nem vették meg hozzá a know-how-t. Így azonban rengeteg pontatlanság csúszik a munkájukba, mert nem figyelnek a megfelelő tűréshatárokra például.
Kálmán Péter: A big plus-nak pont az lenne a lényege, hogy mindkét felület felfeküdjön, amihez ugye az kell, hogy rettentően pontos legyen. A tajvani befogók nagy része nincs rendesen központozva.
CNCMedia: Az egyik vezérlő gyártó nemrég 25 éves alkatrész-garanciát és 5 éves gépgaranciát jelentett be. Ti is terveztek hasonló lépéseket?
Cs.B.: A Matsuuránál a főorsó és a komplett vezérlőrendszer 2 évre garanciális. Mint a Japánok általában mindent, ezeket a gépeket is nagy odafigyeléssel és gondossággal állítják össze csak kiváló minőségű alkatrészeket használva, nem ismernek kompromisszumot a minőség terén. Minden egyes gépet külön-külön tesztelnek és addig finomítják amíg el nem érik a kívánt tűréseket (amit dokumentálnak is). Ebből a szempontból lehetne hosszabb is a garancia de a tapasztalatunk az, hogy Magyarországon sokszor mostoha körülmények között üzemeltetik a gépeket. Ki tudja, mi történik az öttengelyesekkel a használat során? A legkisebb sérülés is komoly geometriai elmozdulásokat okozhat.
M.A.: Én úgy gondolom, hogy a fent említett gyártó is alaposan utánanéz az efféle igényeknek, és ha kiderül, hogy a felhasználó tette tönkre a gépet a felelőtlen, nem szakszerű használattal, akkor nem érvényes a garancia.
CNCMedia: Szerintetek a gyártás jövője abba az irányba halad, hogy lesz egy hibrid 3D-nyomtató szimultán öttengelyes marógép, beépített koordinátamérő-géppel?
Cs.B.: Ez lenne az ideális jövő de ahhoz, hogy egy ilyet itthon ki tudjanak fizetni, majd gazdaságosan üzemeltetni olyan munkák kellenének, amik itthon rettentően ritkák. Ez még Németországban is alig indult be. Mi abban hiszünk, hogy a jövőt a komplexebb gépek használata és a bonyolultabb rendszerek összeállítása jelenti majd. Magyarországon nagyon kis arányban van csak termékfejlesztés, jellemzőbb inkább az alkatrész-gyártás és a beszállítás. Ezekben pedig fontos szempont a rugalmasság és a nívó. Nem érdemes 25 éves, leharcolt gépeket venni Németországból…
M.A.: …mivel úgyis hibásak lesznek, és nehéz őket megjavítani. Ezek a gépek folyton leállnak, és rengeteg pénzbe és időbe kerül az alkatrészek beszerzése, valamint a szakemberek kifizetése. Sokkal inkább érdemes egy új gépet finanszírozni, amivel viszont hosszútávon nem lesz gond. De ehhez a felismeréshez el kell jutniuk a döntéshozóknak. A magyar piac jó úton halad ebbe az irányba, már nem mindig a legolcsóbbat vásárolják. Ha invesztálsz, utána szabadabban termelhetsz. Persze itthon még sok esetben jellemző az elmaradottság – sokan úgy tekintenek az újabb berendezésekre, mintha űrtechnológiával kerülnének szembe. Lehet, hogy ez részben a mi hibánk is, mármint a kereskedőké. Nem kommunikáltuk eléggé világosan, hogy elérhetőek az új technológiák, és igenis van tudásunk és kapacitásunk az efféle telepítésére. A régi masinák furkálásából sajnos csak ideig-óráig lehet pénzt csinálni.
Cs.B.: Nagyon fontos igény, hogy ismerjük a gépeinket, és ez által ki tudjuk használni a képességeiket. A visszacsatolás is sok helyen hiányzik: úgy vannak vele, hogy biztos jó lesz, de nem mérik tudatosan az eredményeket. Az ehhez szükséges technológia már elérhető, mégis kevesen használják. A jegyzőkönyv és a gépen belüli mérés – ami alig pár percbe telik – sokat javíthat a jó minőségű gépek maximális kihasználásán. Mindenekelőtt fejben kell eltervezni a dolgokat, és ha megvan az alap, akkor már lehet alkatrészeket szerezni vagy a meglévők gyártását optimalizálni.
CNCMedia: Tulajdonképpen miért diskurálunk minderről? Mi lesz a folytatása ennek a beszélgetésnek?
Cs.B.: Örülnék neki, ha elindulna egy vita, és az emberek beszélnének ezekről a témákról. Sokan csak presztízs okokból vesznek öttengelyes gépet, vagy mert volt egy vissza nem térítendő támogatás. Nem tudják valójában mire képes az öttengelyes, de jól hangzik, hogy vettek egyet. Jó lenne beszélgetni erről. Biztos lesznek olyanok, akik felhúzzák a szemöldöküket, hogy mennyi hülyeséget beszélünk mi itt – mivel úgy vélik, nem lesznek képesek gazdaságossá tenni ezeknek a gépeknek a használatát. Én viszont úgy gondolom, ha megvan a fejlődési szándék, simán ki lehet találni egy olyan megoldást, ami idővel mindenkinek rentábilissá válik.
