A műanyagadó is az EU-s csúcs költségvetési csatájának része

Az MMSZ a PlasticsEurope támogatásával egyeztet a pénzügyminisztériummal

Új európai uniós javaslat az aktuálisan tárgyalás alatt lévő, a 2021-2027 közötti ciklusra vonatkozó költségvetéshez: műanyagadó válhat az új bevételek forrásává, a BREXIT miatt kieső bevételek pótlására. A többlet tagállami hozzájárulások vetítési alapja – a javaslat szerint – a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék mennyiségének figyelembe vételével állhat össze. Szövetségünk természetesen folytatja az egyeztetést az Innovációsés Technológiai Minisztériummal, illetve a Pénzügyminisztériummal is.

muanyagado_eu

Bár nem kapott komoly hangsúlyt a médiában, mégis felfedezhető volt a közelmúltban ez a téma a sajtóban. A Magyar Műanyagipari Szövetség, a szervezetünk által képviselt PlasticsEurope kezdeményezésére és támogatásával megkereste a Pénzügyminisztériumot ennek a témakörnek a részletes ismertetésére, megbeszélésére. A PlasticsEurope, Európa legnagyobb műanyaggyártói érdekképviselete jelentős támogatást nyújtott a háttéranyag és a találkozó kidolgozásához, amelyet Szövetségünk a piacra és a magyar gazdaságra vonatkozó sarokszámokkal egészített ki. Ezt az érvrendszert mutatjuk be jelenlegi anyagunkban.

PlasticsEurope figyelmeztet: a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolóanyag mennyisége, mint vetítési alap (0,80 euró/kg minden tagállam számára) szerepel javaslatként az új EU saját forrás bővítésére, ez lelassítaná az újrahasznosítás fejlesztését.

Tekintettel az EU 2021-2027 közötti többéves pénzügyi keretéről folytatott tárgyalásokra, az Európai Bizottság javaslatot tett az EU saját források jelenlegi rendszerének módosítására. A Bizottság javasolja egy új, a tagállamok által fizetendő saját forrás intézkedés bevezetését, amely arányos a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék mennyiségével. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású Körforgásos Gazdasággá válása érdekében az EU ambiciózus célokat tűzött ki számos anyag, például műanyagok és műanyag csomagolások újrahasznosítása tekintetében. Ezen túlmenően a műanyagipar elkötelezte magát még ambiciózusabb célok elérése mellett. Az iparág az értéklánc egésze alatt aktívan és együttműködve dolgozik ezen kötelezettségvállalások teljesítése érdekében, amelyekhez mind a magán, mind az állami szektor jelentős új beruházásokat igényel. A PlasticsEurope teljes mértékben támogatja ezeket az erőforrás-hatékonyság és a környezet javítását célzó intézkedéseket, miközben kihasználja a műanyagok – és különösen a műanyag csomagolások – pozitív hozzájárulását a CO2 – kibocsátás csökkentéséhez.

Figyelembe véve a már nagyon átfogó uniós keretet, amelyet az EU műanyag gazdaságának átalakítása érdekében hajtanak végre, szilárd meggyőződésünk, hogy a javasolt saját forrásokra vonatkozó intézkedés ellentmondásos lenne, mivel valószínűleg csökkentené a források rendelkezésre állását a szükséges újrahasznosítási infrastruktúrába történő beruházáshoz, a bővített újrahasznosítás elérése érdekében, amely a Körforgásos Gazdaság alapvető lépései közé tartozik.

Az európai műanyag csomagolóanyag újrahasznosítás fejlődése, 2006-2017 (Forrás: EUROSTAT)

Az európai műanyag csomagolóanyag újrahasznosítás fejlődése, 2006-2017 (Forrás: EUROSTAT)

A fenti javaslat elfogadását a következők miatt ellenezzük:

A javasolt saját erőforrás intézkedés ütközik az újrahasznosított műanyag csomagolások célkitűzéseivel (EU irányelv szerint 2030-ra 55%)

  • Ezen ambíciózus cél elérése jelentős magánés állami beruházásokat igényel a  hulladékgazdálkodási  infrastruktúrába. A javasolt saját forrás az ehhez a beruházáshoz szükséges pénzeszközöket az EU költségvetésébe csoportosítaná át, ahol ezeket nem különítik el az újrahasznosítási cél elérésére. Ez elkerülhető, ha a saját forrásokra vonatkozó intézkedés tervezetéből származó összes bevételt elkülönítik a hulladékgazdálkodási és újrahasznosítási infrastruktúrába történő beruházásokra, valamint a technológiai innovációr
  • Azokat az országokat, amelyek elérik vagy akár túllépik a célt, továbbra is büntetik a megmaradt újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási hulladékokért.
  • A javasolt saját forrás intézkedés nem lenne stabil bevételi forrás az uniós költségvetés időbeli fi ozásához. Az EU újrahasznosítási célkitűzéseinek elérése egyre inkább az újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási hulladék mennyiségének csökkentéséhez vezet, ez értelemszerűen csökkenő forrást Sőt, ezt tovább gyorsítja a műanyagipar saját kötelezettségvállalásainak végrehajtása, amelyek ambiciózusabbak, mint az EU céljai.
  • A GNI-alapú forrásokon (bruttó nemzeti jövedelem / Gross National Income) alapuló hozzájárulásokhoz képest a javasolt saját forrás intézkedés valószínűleg erősítené a tagállamok közötti egyenlőtlenségeket, amelyek közül néhány aránytalanul magasabb hozzájárulást fizetne a nemzeti jövedelméhez képest. Ez túlzott terhet jelentene az alacsony újrahasznosítási teljesítményt nyújtó tagállamok számára és potenciálisan korlátozná a pénzügyi forrásaikat abban, hogy a szükséges hulladékgazdálkodási infrastruktúrába fektessenek be ott, ahol a leginkább szükségesek. Másrészt, az intézkedés továbbra is büntet néhány jobban teljesítő országot, figyelembe véve piacuk és népességük általános méretét. Abszolút értelemben ezek az országok még mindig nagy mennyiségű újrahasználatlan műanyag csomagolást generálnának, és ez magasabb összegeket fog előidézni. Igazságosabb és arányosabb lenne egy, a műanyag csomagolási hulladék helyett a GNI-n alapuló saját forrás.
  • A javasolt intézkedés a pénzügyi behajtás mechanizmusának végrehajtását a tagállamok mérlegelési jogkörébe Ez számos különféle nemzeti mechanizmushoz vezethet, amelyek az egységes piac jelentős széttöredezettségét okozhatják, versenyképességi eltéréseket generálhat és elriaszthatják egy új és innovatív, hatékony és bővített műanyag újrafeldolgozó rendszer létrejöttét.
Az egyes EU-s országok műanyag csomagoló- anyag újrahasznosítási hányada, 2017 (Forrás: EUROSTAT)

Az egyes EU-s országok műanyag csomagoló- anyag újrahasznosítási hányada, 2017 (Forrás: EUROSTAT)

  • A nemzeti kifizetések méltányos elosztása a javasolt saját forrás intézkedés alapján megköveteli az újrafeldolgozatlan csomagolási hulladék mennyiségére vonatkozó nemzeti adatok átláthatóságát és egy szilárd, szabványosított jelentési-számítási módszertant. A közelmúltban az Európai Bizottság új szabályokat állapított meg az újrahasznosítási arányok kiszámítására a harmonizáció fokozása és az újrafeldolgozási arányok túlbecslésének elkerülése érdekében.
  • Az intézkedés lényegében hátrányos megkülönböztetés a műanyagokkal szemben, és egyáltalán nem veszi figyelembe a műanyag csomagolások kiemelt gazdasági és környezeti előnyeit, különös tekintettel az élelmiszerés kiskereskedelmi ellátási lánc CO2 -kibocsátásának minimalizálására. Például a csomagolási ágazatban a műanyag védi az élelmiszereket a fizikai károsodástól, garantálja azok biztonságát, meghosszabbítja az eltarthatóságot és megakadályozza az élelmiszer-pazarlást, hozzájárulva ezzel a természeti erőforrások kíméléséhez, az energia megtakarításához és a CO2 -kibocsátás korlátozásához (a fenntartható fejlődés céljaival összhangban). A javasolt saját források intézkedése csak a műanyagokra összpontosít, nem pedig az összes újrafeldolgozatlan hulladékra, és arra ösztönözheti a kormányokat és más gazdasági szereplőket, hogy olyan alternatívákat fogadjanak el, amelyek nagyobb negatív hatással vannak a CO2 -kibocsátásra (sajnálatos és hibás helyettesítés révén). Ez ugyanakkor tovább csökkentené a saját forrásokra vonatkozó javaslatból származó bevételeket. Emellett, ésszerű és indokolt lenne közismertté tenni a különféle csomagolóanyagok környezeti lábnyomát, az előállítási és újrahasznosítási esetben is, amely megmutatná, hogy nincs kedvezőbb, fenntarthatóbb alternatíva a műanyagokkal szemben.
  • Nem utolsó sorban, ennek hatására (GNI alap helyett újrafeldolgozatlan műanyag csomagolóanyag vetítési alappal) az elsődleges számítások szerint a megemelt támogatás legkevesebb kétszeres összegű lenne, azaz sokkal komolyabb terhet jelentene a magyar költségvetés számára.

A magyar Kormány elsődleges álláspontja ugyancsak ismert volt a sajtóból: ellenzi ennek az új javaslatnak az elfogadását, azonban számos fontos, további kérdésre nem ismertek a válaszok. Elfogadás esetén vajon tervezik-e az új adófajta továbbterhelését, illetve amennyiben igen, érinti-e ez majd a műanyag (csomagolóanyag) szektort?

SzerzőFarkass Gábor, polimerek.hu

További információ:

A Polimerek Műanyagipari Szaklap hivatalos honlapján.

Megosztás
[
    ]