Pécsett a gépgyártás már több mint 150 éves múltra tekint vissza. A német Körber vállalatcsoporthoz tartozó Hauni Maschinenbau GmbH leányvállalata, a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. (Hauni) 1994-ben kezdte meg a baranyai megyeszékhelyen a dohányipari gépek és berendezések gyártását 10 000 négyzetméteren az egykori Sopiana Gépgyár területén.
A Haunit 1946-ban Kurt A. Körber alapította Hamburgban, aki a későbbiekben megalapította a mára már 7 különböző üzletágban érdekelt Körber AG-t is. A világszerte több mint 4600 munkatársat foglalkoztató Hauni Maschinenbau GmbH a dohányipari technológiák, műszaki szolgáltatások és tanácsadás területén a világ piacvezető cégei közé tartozik. Innovatív technológiákat kínál valamennyi dohánytermék-előállítási folyamatfázisra a dohányfeldolgozástól a filterek, cigaretták, és speciális termékek gyártásán keresztül a végső minőségi ellenőrzésig. Portfoliójának a hatékony műszaki szolgáltatások, valamint egyéni technológiai és folyamatokkal kapcsolatos tanácsadás is része. A cég több telephellyel is rendelkezik. Ezek közül a második legnagyobb gyártókapacitás a pécsi üzemé, amely jelenleg mintegy 1200 embernek ad munkát immáron 53 000 négyzetméteren. Pécsett teljes vertikumú gyártást valósítanak meg, azaz többségében helyben készülnek azok az alkatrészek és komponensek, amelyekből az összeszerelő üzemrészben a gépek és berendezések épülnek fel. A termelés két elkülönült, de természetesen egymásra épülő kompetenciaterületet foglal magába: a gépgyártásét és a berendezésgyártásét. A két területet támogatja a forgácsolt alkatrészek, valamint a lemezjellegű alkatrészek gyártása. Pécsett mintegy 100 különböző termék készül, és mivel a dohányipari gépek területén is az egyedi igényekre szabott megoldások trendje az uralkodó, a beépülő alkatrészek félesége is jelentős. Az alkatrészgyártás szegmens évente mintegy 22000 különböző cikkszámú alkatrészt állít elő, az átlagos sorozatszám pedig 10 körül van.
Világszínvonalú forgácsoló üzem
A gyár egyik meghatározó egysége a forgácsoló üzem, ahol közel 400-an dolgoznak 3 műszakban közel félszáz CNC megmunkáló berendezésen, illetve egyéb gépeken. A TÜV Nord által DIN EN ISO 9001:2008 minősítéssel rendelkező forgácsoló üzemben esztergálását, palást- és síkköszörülést, marást, fúrást, valamint hőkezelést, barnítást és egyéb felületkezeléseket végeznek. Mivel dohányipari gépek az élelmiszeripari berendezések csoportjába tartoznak, ezért az élelmiszerekkel, vagyis a dohánytermékekkel érintkező beépülő alkatrészek – az előírásoknak megfelelően – rozsdamentes acélból készülnek, míg a dohánytermékekkel nem érintkező alkatrészek és gépelemek jelentős részének alapanyaga alumínium. Mindebből következik, hogy a Hauninál az úgynevezett keménymegmunkálás, a nagysebességű megmunkálás, valamint a bonyolult alkatrészek szimultán 5-tengelyes megmunkálása is rutinnak számít. A forgácsoló üzemben egy 2 munkaterű, 100kW teljesítményű, 3+1-tengelyes megmunkálóközpont is működik. Ezzel kifejezetten a nagyméretű alumínium gépegységek rapid megmunkálását végzik. A gépkezelők a hatalmas munkateret ipari kamerák segítségével kontrollálják. A palettacserélős, 5-tengelyes, univerzális megmunkálóközpontok szintén rendkívüli hatékonyságot és termelékenységet biztosítanak a forgácsolási terület számára. A szerszámgépek jelentős részét interaktív kommunikációs rendszerekkel szerelték fel, így például a gépkezelők webkamerával, skype-on, üzenő-alkalmazásokkal is képesek kommunikálni az NC-programozókkal, és munkahelyük inkább egy mérnöki munkakörnyezetre hasonlít. Ez a korszerű kiépítettség a munkafolyamatok hatékonnyá tételét szolgálja, de a Hauni vezetése „kellemes mellékhatásként” azzal szembesült, hogy a modern munkakörnyezet, illetve a szakmai fejlődés lehetősége vonzóvá teszi a céget a munkavállalók körében. A gépkezelők tisztában vannak azzal, hogy a világ legjobbjai közé tartozó szerszámgépekkel, illetve Európában is haladónak számító gyártástámogatási rendszerekkel dolgozni „megéri”, hiszen értékes tudás birtokába jutnak, ráadásul a munkáltató a személyes szakmai fejlődést megfelelően honorálja is. A Hauni tehát felismerte, hogy a műszaki fejlesztéseket a humán kérdésekkel együtt kell kezelni, hiszen azok szoros összefüggésben állnak egymással.
A digitális gyártás versenyképességi kényszer
“Természetesen a saját piacunkon nem vagyunk egyedül, ezért ahhoz, hogy ügyfeleink számára a tőlünk megszokott magas minőség mellé kedvező árat és gyors szállítást tudjunk biztosítani, üzemeinkben valóban hi-tech megoldásokat kell alkalmazni. Ez nem divatirányzat, hanem a piacképesség záloga” – mondta Czibere Lajos, a pécsi Hauni-gyár forgácsoló üzemét kiszolgáló NC-programozás részlegének vezetője. A szakember hozzátette: a magyarországi leányvállalat voltaképpen a legnehezebb műfajban „utazik” – kisszériás, de már inkább az egyedi gyártásba hajló gyártási tevékenységet folytat, miközben volumengyártást valósít meg.
“Egyszerre szembesülünk az egyedi és kisszériás, illetve a volumengyártás kihívásaival. Rugalmasnak és gyorsnak kell lennünk, azaz olyan gyártási rendszert kellett megvalósítanunk, amellyel úgy vagyunk képesek kezelni az alkatrészek nagy féleségét, hogy a szériagyártásra jellemző ciklusidő-minimalizást is szem előtt tartjuk a minél jobb gépkihasználtság, illetve termelékenységi célok elérése érdekében. Mindenki, aki erre törekszik, előbb utóbb eljut addig, hogy beszerzi a lehető „legerősebb” és „leggyorsabb” szerszámgépeket, a csúcsteljesítményű szerszámokat, és persze optimalizálja is a szerszámozást is, vagyis elmegy a falig, de utána vakarhatja a fejét, hogy merre tovább. Logikus módon fejjel nem érdemes a falnak menni, tehát valami más megoldást kell találni. Mi a „papír nélküli”, vagy másként mondva a digitális gyártás koncepció alkalmazásában láttuk azt a bizonyos „másik megoldást”, ezért a 2000-es évek közepétől folyamatosan elkezdtünk olyan rendszerekben gondolkodni, amelyeket a most divatos terminológiával az ipar 4.0 világába sorolnak” – jegyezte meg az CNC-programozók vezetője.
A TopSolid lett a befutó
A pécsi Hauninál – amellett, hogy az anyavállalt ERP rendszeréhez szinte a kezdetek óta kapcsolódnak – már 2002-ben bevezettek egy szerszámadat-menedzsment (TDM) rendszert is. Ezt többek között az tette elengedhetetlenné, hogy a forgácsolási terület mintegy 10000 aktív szerszámmal dolgozik, és természetesen az alkatrészek, az alapanyagok vagy a technológiák változása következtében folyamatos a fluktuáció – ezt értelemszerűen csak egy fejlet adatmenedzsment megoldással lehet hatékonyan kezelni. A TDM bevezetésekor azonban ennél távolabbra tekintettek a cég döntéshozói.
“Egész egyszerűen olyan megoldásokat kerestünk, amelyek révén – hiszen nagy féleséggel és volumenekkel dolgozunk – a termelési folyamatokból fokozatosan kiiktathatjuk a manuális műveleteket, illetve a papíralapú adminisztrációt. Emberek vagyunk, hibázhatunk, a papír pedig sérülékeny adathordozó, ráadásul a tárolása, kezelése is problémás. Ha adatbázisokkal dolgozunk, és már az adatok bevitele is sztenderd módon történik, illetve az adatbázisaink, továbbá a különféle funkciókkal bíró szoftvereink integrálhatók, összekapcsolhatók, akkor az adminisztrációs teher minimalizálható, az információáramlás sebessége és hibamentessége pedig maximalizálható. Többek között ezt tartottuk szem előtt akkor is, amikor 2007-ben elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy a CNC-gépek programozására használt CAM szoftverünket egy korszerűbbre cseréljük. Egyrészt azért, mert tudtuk, hogy az általunk használ rendszernél már elérhetők fejlettebb alkalmazások is, másrészt pedig a forgácsoló üzem az első 5-tengelyes megmunkálóközpont beszerzésével elindult az egyre bonyolultabb, komplexebb megmunkálások irányába. Az pedig nem kérdés, hogy az 5-tengelyes megmunkálásokhoz nemcsak megfelelő szerszámgépekre, hanem professzionális megmunkálás-tervező szoftverre is szükség van. Már csak azért is, mert a kisszériás és egyedi gyártás miatt rendkívül intenzív a programozási tevékenységünk – jelenleg közel 30000 NC-program van az adatbázisunkban. Megvizsgáltuk a piaci kínálatot, és megfelelő időt szentelve a célnak, mélységében is megismertük a neves és kevésbé ismert CAD, illetve CAM szoftvereket. Úgy értékeltük, hogy a TopSolid az a rendszer, amely leginkább megfelel az elképzelésinknek, illetve sajátos igényeinknek. Minden más rendszernél azt éreztük és tapasztaltuk, hogy van egy alkatrészünk, amelyet különféle CAM-funkciókkal megmunkáltunk, majd valamilyen módon „rátettük” a gépre. Ezzel szemben a TopSoliddal való munka leképezte a valóságot: megfogtuk az alkatrészt, feltettük a gépre különféle felfogó elemekkel, és ezt követően munkáltuk meg – és ez a megközelítés nagyon tetszett nekünk. Ráadásul abban az időben valamennyi CAM-szoftver túlnyomórészt a 3D-s megmunkálásra „ment rá”, ezért a különféle formafelületek megmunkálásában nagyon erősek voltak, de a 2 és 2,5D-s megmunkálásokban már kevésbé. Az is határozottan a TopSolid mellett szólt, hogy a szoftver már akkoriban teljesen magyar nyelvű volt, és ami lényeges „szakmai nyelvű” is. A különféle funkciók, parancsok, menüpontok, folyamat-elnevezések a valós gépész szakzsargonnak megfelelőek, tehát nem kellett értékes órákat és napokat tölteni azzal, hogy megfejtsük a szoftver nyelvezetét” – jegyezte meg Czibere Lajos.
Sikerült az áttörés
A Hauni szakemberei összesen mintegy egy esztendő töltöttek a megfelelő rendszer kiválasztásával, így a TopSolidot 2008-tól, azaz 10 évvel ezelőtt kezdték el használni. Annak ellenére, hogy a szoftver képességeivel elégedett volt a Hauni CNC-programozó csapata, az első hónapok mégsem úgy alakultak, mint ahogy azt várták volna.
“Egy évtized távlatából általában már minden szebbnek látszik, de arra kristálytisztán emlékszem, hogy a kezdeti időben volt bennünk némi csalódottság. Két licencünk volt, és láttuk, hogy szárnyalhatnánk, de ezzel szemben inkább csak kullogtunk előre. Aztán 2009-ben beszereztünk még két licencet, illetve újabb és újabb kollégáink vettek részt a szoftvert forgalmazó Cad-Cam Solutions Kft. oktatásain, amelyekről mindig értékes tudással tértek, illetve tértünk haza. Házon belül elkezdtük egymást – pozitív értelemben véve– „heccelni” a munka közben, és egyfajta örömfocivá vált a TopSolid használata. Kimondatlanul is versengtünk, hogy hasznos funkciókat fedezzünk fel, kérdeztünk egymástól és tanácsokkal segítettük egymást. Nem voltunk szégyellősek, és a cad-cames fiúkat, elsősorban Takács Imrét is kerestük, kérdeztük, ha szükségét láttuk, ő pedig rendszeresen felkereset bennünket, és itt, helyben, személyesen segítette a fejlődésünket – ez a mai napig így van. A kezdeti csalódottság így viszonylag gyorsan szerteoszlott, vagyis sikerült az áttörés, a programozási tevékenységünk hatékonysága rendkívüli módon növekedett. Persze nemcsak a programok mennyisége, hanem azok „minősége” is számít. Ezzel sem volt probléma ugyanis a TopSolid automatikus ütközésvizsgálati funkciójának, illetve fejlett szimulációs képességének köszönhetően biztonságos és optimális programokat írhatunk. Miután már otthonosan éreztük magunkat a szoftverben, egyre több speciális igénnyel kerestük meg a Cad-Cam Solutions Kft. csapatát, amely kifejezetten örömmel fogadta, hogy nem elégszünk meg az alapokkal. Olyan közös – és máig tartó – intenzív fejlesztési munka indult el, amely rendkívül sok pozitív eredményt hozott az egész gyár számára” – mondta Czibere Lajos.
Hi-tech gyár
A Hauni jelentős sikereket ért el a digitális gyártás koncepció gyakorlatba történő átültetésében. Nemcsak vállalat- és termelésirányítási, illetve szerszámadat-menedzsment (TDM), továbbá gépkihasználtság-figyelő és elemző szoftvert alkalmaz, hanem saját, úgynevezett eDdoku rendszert is fejlesztett. Ez utóbbi megoldás leginkább a papírmentes gyártás „gerincének” vagy összekötő platformjának tekinthető. Az eDoku egy dinamikus és egy statikus szekcióból áll. Míg a dinamikus részben az aktuális gyártási projektekhez tartozó információk érhetők el – többek között – a gépeket kezelő szakemberek, és a gyártástechnológus kollégák számára is, addig a rendszer statikus szekciójában központilag frissített, tehát aktualizált szabványok, munkavédelmi előírások, egyéb információk, így például „tűréstáblázatok” jeleníthetők meg azokon a szerszámgépek vezérlői fölött elhelyezett érintőkijelzőkön, amelyeken a TopSolid CAD/CAM/PLM szoftver Viewer alkalmazása is fut. A gépeket kezelő munkatársak az eDoku rendszeren, valamint a TopSolid Viewer „kettősén” keresztül a teljes rendelési, illetve gyártási dokumentációhoz hozzáférnek. Láthatják, forgathatják és nagyíthatják a megmunkálandó alkatrész 3D modelljét, a szerszáminformációkat, azt, hogy mely NC-programot kell behívniuk, a felfogási terveket, a munkadarab-beméréseket követően a mérési jegyzőkönyveket, és még számos egyéb lényeges, illetve hasznos adatot. Ha a gépkezelőnek kérdése van, vagy problémát észlel az NC-programokkal kapcsolatban, két módon is jelezheti azt a mérnökségnek. Akut probléma esetén egy sürgősségi jelzést küldhet a programozó csapatnak a rendszeren keresztül. E az „S.O.S” jelzés a programozói team ügyeletes kollégájának számítógépére fut be egy könnyen észrevehető vizuális, illetve jól hallható hangjelzés kíséretében. Mivel a TopSolid – annak 7-es verziója – egyben termékadat-kezelő (PDM) rendszer is egyben, ezért a „közös zsákban” (azaz a PDM adatbázisában) az ügyeletes programozó azonnal hozzáfér az érintett projekthez, és megkezdheti a probléma elemzését, szükség esetén az NC-program módosítását. Ennek a megoldásnak köszönhetően a programozó csapatot üzemi oldalról nem terhelik le napi kérdésekkel, problémákkal, hiszen a jelzések egyetlen dedikált programozó kollégához (az ügyeleteshez) futnak be, ő pedig képes megfelelően reagálni ezekre az inputokra. A tehermentesítés eredményeképpen a programozók zavartalanul dolgozhatnak aktuális feladataikon. Ennek a megoldásnak a bevezetése jelentősen növelte a megmunkálás-tervezési tevékenység hatékonyságát a Hauninál. A gépkezelők nemcsak sürgős, hanem általános kérdéseket, észrevételeket is küldhetnek a programozóknak. Ilyen megkeresések értelemszerűen nem akut problémák esetén születnek, hanem például akkor, amikor egy gépkezelő kolléga jobbító javaslattal áll elő a programmal vagy általában a megmunkálási feladattal kapcsolatban. Az észrevételek megválaszolására, illetve az esetleges programmódosítási igény végrehajtására vagy elutasítására az NC-programot eredetileg író programozónak maximálisan 5 nap áll rendelkezésére. Mivel programozók munkaideje hétköznapokon reggel 6-tól délután 5-ig tart, ha ezen időszakon kívül azonnal megoldandó probléma adódna a megmunkálás területén, a gépkezelők többsége – a megfelelő tudás és jogosultság birtokában – képes a programok módosítására. Rendkívül ritka, hogy programozási probléma miatt egy éjszakai műszak során egy megmunkálást nem lehet elkezdeni. Ha mégis sor kerülne rá, akkor a soron következő feladatra állnak át a gépkezelők.
Kihozzák belőle a maximumot
“Partnerünk programozási tevékenységének hatékonysága már a TopSolid bevezetését követően növekedni kezdett, mert – ahogy egyre több licencet használtak – a programozók megosztották egymással a tapasztalataikat, így kialakult a szakmai közösségekre jellemző öntanulási folyamat, amellyel párhuzamosan természetesen tréningeket is tartottunk. A programozás, azon keresztül pedig a gyártás hatékonyságát azonban nem csak ez fokozta. A Hauni mérnökei a TopSolid használatba vételének első pillanatától számos, a programozás gyorsaságát, illetve a programozási munka komfortját szolgáló kiegészítő megoldást kértek tőlünk. Mindemellett a TopSolid más alkalmazott rendszerekkel és adatbázisokkal való integrációja is igényként merül fel a mai napig” – mondta Takács Imre, a TopSolid szoftver forgalmazója, a Cad-Cam Solutions Kft. ügyvezetője.
“Valóban, már a kezdet kezdetén egyed i igényeket fogalmaztunk meg, és jelenleg is folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket, amelyek révén a programozói munkát, illetve a programozás és a megmunkálási tevékenység közötti kapcsolatot, információáramlást automatizálni, egyszerűsíteni, illetve gyorsítani tudjuk. Azokhoz a szerszámgépeinkhez, amelyeket anyavállalatunk hamburgi központjából „örököltünk”, már a TopSolid 2008-as bevezetése idején is számos saját ciklussal – például bemérő-ciklusokkal, alapprogramokkal – rendelkeztünk, és szerettük volna, ha ezeket az új CAM-szoftverünk képes lenne kezelni. Ehhez külső alkalmazás fejlesztésére volt szükség. Ebben, vagyis a saját ciklusok TopSolidba történő integrálásában is a Cad-Cam Solutions Kft. csapata segített. Az egyedi fejlesztés révén a gépeken futó NC-programok a „jól megszokott” módon jelentek meg a gépkezelők számára, függetlenül attól, hogy már egy másik, teljesen új CAM-szoftverben írtuk azokat. Meggyőző volt a cad-cames csapat megoldása, de nemcsak az eredmény, hanem maga a megvalósítás is. A cég vetetője, Takács Imre rendszeresen – sőt menetrend szerint – felkeresett minket, leült a programozó kollégák mellé, meghallgatta és megválaszolta kérdéseiket, kijött velünk a gépekhez, és együtt kerestük a fejlesztési lehetőségeket. Nagyon pozitív tapasztalat volt, és valódi, gyakorlati segítséget kaptunk, ezért végül olyan megállapodást kötöttünk a Cad-Cam Solutions Kft.-vel, amely értelmében havonta 2 munkanapot nálunk töltenek, és ilyenkor intenzív szupport-tevékenység keretében fejlesztik a tudásunkat, megoldják az esetlegesen felmerülő problémáinkat. Emellett természetesen TopSolid-tréningeken és a szakmai napokon is rendszeresen részt veszünk, illetve az online és telefonos támogatás is nyitott lehetőség számunkra, ha szakmai segítségre szorulnánk” – mondta Czibere Lajos.
“A TopSolid bevezetésekor a saját ciklusok integrálása mellett posztprocesszorokat írtunk, valamint – ha nem állt rendelkezésre a gépgyártók által biztosított STEP-fájlként – mérések alapján elkésztettük a 3D gépmodelleket, amelyek gépkinematikát is „tartalmazzák”. Ez teremtette meg az alapot a kinematikai-alapú gépszimulációkhoz, illetve az ütközésvizsgálatokhoz, amelyek révén hatékony és biztonságos NC-programokat írhatnak a Hauni programozói. A TopSolid’CAM valós idejű testmodell vagy poligon-modell alapú alapanyag-kezelést tesz lehetővé, megmunkálási eljárásokat ajánl alakzat vagy sajátosság alapján, figyelembe véve az alapanyagok változását és a gépszimulációt. A szoftver támogatja a legfejlettebb HSM megmunkálásokat, és különféle megmunkálógépekhez – így például olyan, Magyarországon is népszerű gyártók, mint a DMG, a Mazak, vagy éppen az Okuma géptípusaihoz – több mint ezer különböző posztprocesszor közül választható ki a megfelelő, de igény esetén vállaljuk a posztprocesszorok írását is. A posztprocesszorok felismerik a ciklusokba szervezhető mozgásokat, és vezérlők belső ciklusaira optimalizálják azokat, így a kézi programozáshoz hasonlóan kialakított NC-programot kaphatnak a felhasználók” – jegyezte meg Takács Imre.
Az integráltság előnyei
“Amikor 2007-ben a megfelelő CAD/CAM szoftvert kerestük, leginkább a TopSolid felelt az elképzelésinknek, illetve sajátos igényeinknek. Elsősorban azért, mert a TopSoliddal leképezte a valóságot: megfogtuk az alkatrészt, feltettük a gépre különféle felfogó elemekkel, és ezt követően munkáltuk meg – és ez a megközelítés nagyon tetszett nekünk. Ráadásul abban az időben valamennyi CAM-szoftver túlnyomórészt a 3D-s megmunkálásra „ment rá”, ezért a különféle formafelületek megmunkálásában nagyon erősek voltak, de a 2 és 2,5D-s megmunkálásokban már kevésbé. Az is határozottan a TopSolid mellett szólt, hogy a szoftver már akkoriban teljesen magyar nyelvű volt, és ami lényeges „szakmai nyelvű” is. A digitális gyártás koncepció alkalmazása, illetve a lean szemlélet szerinti működés miatt később fontossá vált a különféle szoftverrendszerek integrációja, a folyamatok automatizálása, vagyis az „egyszerűsítés”, és emberi hibák kockázatának kiiktatása. A TopSolid, illetve a Cad-Cam Solutions Kft. csapata ezen a területen is jól vizsgázott, hiszen eddig valamennyi rendszerintegrálási igényünkre hatékony megoldást alakítottak ki – hangsúlyozta Czibere Lajos.
A TopSolid többek között kapcsolódik az eDoku rendszerhez, illetve az NX Teamcenter (PDM) szoftverrendszerhez, amelyben a Hauni anyavállalata a 3D modelleket és rajzokat tárolja.
“A terméktervezés és termékfejlesztés a Hauni hamburgi központjában NX-ben történik, ezért írtunk egy alkalmazást a pécsi Hauni-gyár programozói számára, amely révén nem szükséges manuálisan végigvinniük a tervdokumentáció átvételét, azaz letölteniük az alkatrész- és termékmodelleket, majd beolvasni azokat a TopSolidba, hanem egyetlen „gombnyomással” elvégezhetik az exportot. Az egyedi alkalmazás egy .xml-t és egy STEP-fájlt „ad ki”, a TopSolid pedig automatikusan beolvassa ezeket, és a TopSolid PDM „adatbázisában” a megfelelő helyre teszi a megfelelő információkat – így esély sincs a hibázására, például egy fájlnév, tulajdonság „elgépelésére”, vagy hibás mentésre. Az eDokuhoz való kapcsolódás is rendkívül fontos partnerünk számára, ezért itt is kidolgoztuk a megoldást az integrációra. Ennek eredményeképpen a szerszámgépek vezérlője fölött elhelyezett interaktív kijelzőkön a gépkezelők hozzáférnek a TopSolid PDM Viewer alkalmazáshoz, amelyben megnézhetik a felfogási terveket és a megmunkálandó alkatrészek 3D modelljét. Azt is az integráció teszi lehetővé, hogy a gépkezelők – ha kérdésük vagy problémájuk akad egy NC-programmal – már úgy tudnak üzenni, hogy a programozóknak azonnal látják, melyik projektről van szó, és a TopSolidban azonnal meg tudják nyitni az alkatrész dokumentációját” – mondta Takács Imre.
“Egy külső szemlélő számára ezek a megoldások talán „felesleges extráknak” tűnnek. Mi azonban ennek az ellenkezőjét tapasztaltuk a gyakorlatban. A gépkezelők azonnal éltek a rendelési dokumentációhoz, a 2D felfogási rajzokhoz, illetve a 3D modellekhez való hozzáférés lehetőségével. Hasznosnak tartják, hogy ugyanúgy meg tudják fogni, forgatni a modelleket, mint egy programozó. Emellett a mérési funkciót is gyakran használják, így már nem keresik a programozókat olyan jellegű kérdésekkel, mint hogy a leszorító fej mellett mekkora a hézag, hanem a TopSolid Viewerben egyszerűen rámérnek. A gépkezelők a programozókkal való interaktív kommunikációs eszközökkel is élnek” – mondta a programozók vezetője.
A szakember egy izgalmas projektről is beszámolt, amely során egy, a nagyméretű alumínium-gépegységek rapid megmunkálását végző, 2 munkaterű, 3+1-tengelyes megmunkálóközpont esetében a gépasztal fölé lézerprojektort installáltak. Azért, hogy a projektor a munkaterületre vetítse a felfogóelemek helyét. A tét óriási volt, hiszen mind a gép, mind az alumínium alapanyag rendkívül nagy értéket képvisel, ezért felfogatási lokációkat rendkívüli pontossággal kellett kivetíteni. A TopSolid valósághű gépszimulációjának köszönhetően ezt meg lehetett oldani, ráadásul nincs szükség papíralapú dokumentáció nyomtatására sem – a TopSolidból minden szükséges információt digitális formában lehet átadni a szerszámgépbe installált projektor-rendszernek.
Felkészülni, vigyázz, 7!
A Hauni 2017 év elején kezdte meg az átállást a TopSolid 7-es verziójára. Az átállás folyamata jelenleg is tart, de a pozitívumokat már most megtapasztalták a cég programozói.
“Azokat napi használati tárgyainkat, munkaeszközeinket, amelyek beváltak, még akkor is nehezen cseréljük le, ha tudjuk, már van szebb és jobb. Közel egy évtized elteltével így voltunk a TopSolid korábbi verzióival, főként a 6-ossal. Sőt, nemcsak arról volt szó, hogy megszerettük és rutint szereztünk benne, hanem arról is, hogy temérdek „extrát” fejlesztett számunkra a Cad-Cam Soutions Kft., illetve mintegy 5000 szerszámot, és rendkívül sok felfogóelemet hoztunk létre a 6-os verzióban, és féltünk, hogy ezeket a szoftver legújabb változatába nem tudjuk átvinni. Ugyanakkor azzal is tisztában voltunk, hogy a 6-os verzió elért „fejleszthetősége” végéhez, és az általunk igényelt további egyedi megoldásoknak már nem lehet alapja, magyarán „elfogyott alólunk” a szoftver, a 7-es pedig nagyon ígéretes volt, például azért, mert az már teljes értékű PDM rendszer is egyben. Mérlegeltük a helyzetet, és a szoftverkövetésre is kiterjedő licencszerződéseink keretében megkezdtük az átállást. Félelmeink nem voltak alaptalanok, mert a létrehozott szerszámok és felfogóelemek migrálására nem létezett „gyári” megoldás, a Cad-Cam Solutions Kft. azonban most is kitett magáért. Egy olyan szoftvert készített, amellyel nemcsak migrálni tudtuk a korábbi szerszám- és felfogóelemeket, de a 6-osban – főként a kezdeti időszakban – hiányosan vagy hibásan bevitt adatokat korrigálni is lehetett az átvitel során. Ez az alkalmazás az egyes elemekhez társított, cégen belül használt egyedi azonosítókat is kezelni tudja” – mondta Czibere Lajos.
“Meglehetősen bonyolult feladat volt a migárlás, illetve az alkalmazás fejlesztése, mert a Hauni programozói már a 6-os verzióban is éltek azzal a lehetőséggel, hogy interaktív, tudásalapú szabványelemeket hoztak létre, hiszen ezzel a komponenseket – így például a már említett felfogóelemeket – a megmunkálás-tervezés során sokkal rugalmasabban lehet használni. Ezeket a „pluszokat” is át tudtuk vinni a 7-esbe, azaz már benne vannak a TopSolid PDM-ben, a Hauni szabványelem-tárban. Emellett olyan adatsablont alakítottunk ki, amelyet egy új elem felvétele során a programozóknak „kénytelenek” kitölteni, így egységes szerkezetűvé és precízzé válik a tárban szereplő elemek adatháttere. Nem ez volt az egyetlen alkalmazás, amelyet a Hauni kérésére már a 7-es verzióhoz készítettünk. Egy olyan keresőt is fejlesztettünk, amellyel a PDM-en belül nagy szabadsággal kereshetnek adatokra a programozók, akár fájlokhoz hozzárendelt egyedi céges attribútumokra is – így például anyagszámra, cikkszámra, géptípusra stb. Tehát egy olyan, meglehetősen „okos” keresőalkalmazásról van szó, amely optimálisan szűri a PDM adatbázisát, így gyorsan lehet megtalálni a kereset információkat. Hasznos segítség ez például akkor, amikor egy korábbi projektnél alkalmazott rutinokat szeretnénk „átemelni”egy új NC-programba” – hangsúlyozta Takács Imre.
“A 6-osról a 7-es verzióra való átállás viszonylag lassú folyamat, legalábbis esetünkben – mert, ahogy az említett példákból is kitűnhet – azt szerettük volna, ha a 7-es már legalább annyi plusz funkció van, mint amennyi a 6-osban rendelkezésünkre állt, de lehetőség szerint még annál is több. Már a 6-osban is gépcsoportonként lehetett definiálni a felfogóelemeket, így a programozó kollégák csak olyan felfogóelemekből választhatnak, amelyek az adott megmunkálógépeken fizikailag is megtalálhatók. A 7-es ennél is több lehetőséget kínál. Például kialakítottuk azt, hogy a „spanikat”, a tőcsavarokat, alátéteket ne külön-külön kelljen „behozni”, hanem ezeket egy komplett összeállításba rendeztük, és amikor ezt az összeállítást „behúzzuk”, a TopSolid csak a méretekre kérdez rá. Amikor a programozó beírj a méretparamétert, a szoftver automatikusan kiválasztja a megfelelő csavart, alátétet, anyát, és ezt a felfogási tervben anyagjegyzékként meg is jeleníti. Azt is fontos eredmény, hogy a 7-essel nemcsak mi, programozók vagyunk elégedettek, de a gépkezelőktől is pozitív visszajelzéseket kapunk. Például azért, mert a 7-esben – egy általunk fejlesztett makró révén – már megfelelően programozható az átállás két koordinátarendszer között. Így már pontosan azt a gépmozgást látjuk programozóként a TopSolidban két koordinátarendszer transzformációja között, mint amelyet a gép valójában végrehajt. Ez a gépkezelőknek is nagy könnyebbség” – mutatott rá a programozói team vezetője.
Ezért (is) jó a PDM
Minden PDM rendszer előnye, hogy a projekteket, az információkat egy közös adatbázisban lehet tárolni és kezelni. Egy ilyen rendszer azonban csak akkor „működik” megfelelően, ha a fájlok létrehozása sztenderdizált, a fájlstruktúra egységes. Ezt szolgálják a már említett, a Cad-Cam Solutions Kft. által fejlesztett alkalmazások, amelyek révén az anyavállalatnál használt Teamcenterből is sztenderd módon történik a 3D modellek TopSolidba történő átvétele, illetve a programozók is meghatározott módon és helyen hozhatnak létre új projekteket a PDM-ben.
“Fontos segítség számunkra, hogy kizárt a „kalózkodás” a rendszerben, és gyakorlatilag lehetetlen olyan új fájlokat generálni, amelyek nem felelnek meg a sztenderdeknek. A PDM emellett számos más előnyt is biztosít. A PDM „zsákban” megtalálhatók a gépekhez tartozó köztes mozgások, valamennyi sztenderd szerszám, a szerszámtartó komponensek, a lefogatóelemek, segédasztalok is. Szintén elérhetők az egyes szerszámokhoz tartozó technológiai paraméterek. A jövőben még inkább kihasználjuk majd az egyedi makrókban, illetve a „kedvenc megmunkálásokban” rejlő lehetőségeket. Ha például egy síkmarónál előre meghatározzuk, hogy fogásonként milyen előtolással és egyéb paraméterekkel lehet dolgozni, akkor ez kvázi sztenderdé válik, és egy másik NC-programnál már azonnal felhasználható. Magyarán sztenderdizáljuk az eljárásokat, amelyek így instant módon „behúzhatók” az új programokba. Szintén jelentős hatékonyságnövelést tudunk elérni a beméréseknél a mérőmakrók használatával.
Gyors és egyszerű folyamat
A Hauninál a megmunkálás-tervezés az anyavállalattól érkező 3D modellek átvételével és feldolgozásával kezdődik. Ezek a modellek névleges tűrésen vannak, és nem tartalmazzák az olyan mérnöki információkat, mint például a furat vagy zseb alaksajátosságok. Ezeket a TopSolid’ CAD-ben modellezik fel a pécsi Hauninál, illetve tűrésközépre rajzolják a modelleket, valamint az alapanyagmodelleket is elkészítik. Mindezt egyetlen munkatárs végzi, a programozók így a programozásra összpontosíthatnak. A következő lépésben a programozók egy külön erre a célra fejlesztett szoftverrel „CAM”-esítik a modellt. Az alkalmazás létrehozza a projektet – a Teamcenterben meglévő munkával azonos projektnéven – és minden információt lement a TopSolid PDM-be, a megfelelő helyre, létrehozva sztenderd szerinti fájlstruktúrát. Ekkor a programozó – a gépsablonok közül – azt is kiválaszthatja, hogy melyik, és milyen előkészítettséggel rendelkező gépre szeretné írni az NC-programot. Ez az eljárás rendkívüli módon növeli a hatékonyságot, hiszen a programozó eleve olyan gépre készítheti a programot, amelyre a megmunkáláshoz szükséges valamennyi alkarész fel van szerelve.
Végtelen lehetőségek
“Az általunk alkalmazott rendszerek további integrációjában jelentős hatékonysági tartalékokat látunk. A TopSolid, az eDoku, valamint a vállalat- és termelésirányítási rendszer szorosabb együttműködésével a jelenleginél is több technológiai információt „tehetünk bele” a rendszerbe. Így például a technológiai időket is, amelyek alapján a logisztikai terület pontosabban tudja kalkulálni az intralogisztikai és a szállítási folyamatokat. Szintén izgalmas fejlesztés lehet a TopSolid, valamint a gépkihasználtság-figyelő és elemző szoftvert összekapcsolása. Ezáltal elérhető lenne, hogy a gépkihasználtság-figyelő rendszer a TopSolid által kalkulált időkhöz viszonyítva mérje és elemezze a hatékonyságot és a gépkihasználtságot. Szintén tervben van a „kiterjesztett valóság” koncepció alkalmazása. El tudjuk képzelni, hogy a gépkezelő kollégák egyszer majd a gép, pontosabban a felfogási terület előtt egy táblagépen virtuálisan megjelenítik a felfogási tervet” – vázolta a jövőre vonatkozó elképzeléseket Czibere Lajos.
A Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. már 10 éve használja hatékonyan és eredményesen a TopSolid integrált CAD/CAM szoftvert. A cég jelenleg 15 TopSolid’7 licenccel rendelkezik, köztük olyanokkal is, amelyek a 3-, 5- és szimultán 5-tengelyes megmunkálást (MillTurn), továbbá az esztergálást (Turning), a huzalszikra-forgácsolást (Wire), a nagy tömegű anyagleválasztásra fejlesztett, nagyoló megmunkálási műveleteket támogató (VoluMill) modulokat tartalmazzák.
A Hauni programozói 10 év alatt mintegy 15000 optimalizált és biztonságos NC-programot írtak a TopSolid szoftverben.
SzerzőSzabó Márton