Hozza ki a legtöbbet technológiai berendezéseiből azok megfelelő hűtése illetve temperálása által. Jelen cikksorozat célja, hogy az ehhez szükséges legalapvetőbb információkat, ismereteket hasznos és közérthető formában az Ön rendelkezésére bocsássa.
A sorozat korábbi részei
1. Szerszámok csatlakoztatása
A korábbi fejezetekben ismertetett számítások jó alapot biztosítanak a megfelelő készülékek kiválasztására. Azonban van a technológiának egy másik, ugyancsak fontos eleme, amit figyelembe kell vennünk: a gyártószerszám, vagyis a fogyasztó maga.
A fogyasztóknak / szerszámoknak két olyan jellemzőjük van, amit nehéz számszerűsíteni:
Mennyire hatékony hőcserélő a szerszám? Gondoljunk bele, hiszen maga a szerszám adja át a hőt a víznek.
ezenfelül:
Mekkora a szerszámon / fogyasztón átforgatható víz mennyisége, a térfogatáram?
Az első kérdésre a válasz sajnos az, hogy nincs válasz – sem a szerszámkészítők, sem a CAM tervezők nem fogják tudni megmondani. Csak javasolni tudjuk, hogy a szerszámba a megfelelő mennyiségű, megfelelő átmérőjű és kellően sűrűn kialakított temperáló vagy hűtő csatorna beépítésre kerül, hogy a szerszámfelületek hőátadása megfelelő legyen.
A második kérdésre választ adhat egy átfolyásmérő egység beépítése, ami pl. a TOOL-TEMP készülékein adott, hiszen azok szériaként tartalmazzák a vezérlő egységbe integrált digitalis, precíz átfolyásmérőt.
Magát a kialakítást azonban optimális módon kell elvégezni, lássuk a következő ábrákon.
1.1. Hagyományos módszer
A lenti ábrán jelzett kialakítás sok esetben úgy változik, hogy a B pont a szerszám másik felére kerül és ez a minta ismétlődik.
Ezzel a legmagasabb hőmérsékletet a közeg a B pontnál éri el, hiszen addigra a folyadék az egész felületen végigért. Ennél a kialakításnál a legkisebb a szerszámon átforgatható folyadék mennyisége és ennek megfelelően a hűtés vagy fűtés hatékonysága is nagyban korlátozott.
A gyakorlatban ilyen temperáló csatorna kialakítás esetén kb 10 l/perc mennyiségig terjedő átfolyás érhető el. Ez az érték más, ennél megfelelőbb furat kialakítással drasztikusan növelhető, miáltal a fűtés és a hűtés is jobban fog működni.
Számoljunk cask utána az ismert hűtési hőmennyiség képlettel. Feltételezzük, hogy a víz delta T = 5°C (a belépő és a kilépő víz hőmérséklet különbsége, a ill. B pontban):
Anyagmennyiség = 10 l/perc = 600 l/óra = 600 kg/óra
Víz fajhő = 1
ΔT = 5 °C
Hűtési hőmennyiség = 3000 kCal
= 3,48 kW
1.2. Split-flow osztó – gyűjtő csatlakozók
Amennyiben ezt a hatékonyabb kialakítást alkalmazzuk, nagyban megnövelhető a térfogatáram és így a hűtés / fűtés hatékonysága.
Ha a temperáló csatlakozása 1/2” méretűek, az 1/4” csatlakozók ígérkeznek megfelelőnek. 4 darab 1/4” méretű temperáló csatorna keresztmetszeti mérete megegyezik egy 1/2” furattal.
Így ezzel a 4 x 1/4” példával 4-szeres átfolyást érhetünk el (feltételezzük, hogy a szivattyú teljesítmény elegendő) a hagyományos módszer szerinti csatlakozással szemben.
Nézzük mit jelent ez számokban kifejezve:
Anyagmennyiség = 40 l/perc = 2400 l/óra = 2400 kg/óra
fajhő = 1
ΔT = 5°C
Hűtési hőmennyiség = 12,000 kCal = 13,95 kW
Lehet, hogy a gyártási folyamatban nem lesz szükség a teljes teljesítményre, de a meglevő kapacitással könnyen optimalizálható a gyártás ciklusideje és egyenletesebb lesz a szerszám hőmérséklete.
Split-flow osztó – gyűjtő csatlakozás – sematikus ábra
Jól kialakított temperáló csatornákkal és egy megbízható TOOL-TEMP szerszámtemperálóval biztos lehet a szerszám megfelelő fűtése és hűtése felől.
1.3. A csatlakozókkal kapcsolatos megjegyzések
A gyorscsatlakozók jó ötletnek tűnhetnek a gyors Szerszám csatlakoztatás miatt, de nagyban csökkentik a térfogatáramot, átfolyást – kerüljük ha lehet. A temperálók szivárgásgátlása sem működik gyorscsatlakozókkal.
ForrásTOOL-TEMP
További információ:
A Tool-Temp Hungária Kft. hivatalos honlapján.
