Egy gyár kiosztásának manuális tervezése sok időt és odafigyelést igénylő feladat, amely egyedül automatizációval tehető hatékonybbá. Egy szoftver, amely képes a gépek, berendezések, raktárterületek és irodák optimális elrendezésére, nemcsak időt és pénzt spórolna a cégeknek, a fejlett algoritmusoknak köszönhetően eleve jobb eredményeket produkálna.
A gyártervezés megkerülhetetlen feladat egy vállalat életében – könnyen lehet, hogy ezen múlik, képes lesz-e a jövőben is versenyképes maradni. A legoptimálisabb kiosztás kialakítása azonban rendkívül időigényes folyamat, akár több hetet is igénybe vehet.
És mégsem létezik jobb megoldás. Ugyan van lehetőségünk számítógép által generált kiosztások létrehozására, ezek pillanatnyilag elég távol állnak az optimálistól. Az így kapott tervek legtöbb esetben egyedül a szállítási intenzitást veszik figyelembe, aminek eredményeként az egyes gyárterületek közti távolság bár minimális lesz, más fontos aspektusok figyelmen kívül maradnak.
De hogy is néz ez ki a gyakorlatban?
A kiosztástervezés a gyár különálló területekre való bontásával kezdődik – például bejövő áru, összeszerelés, raktárak, stb. Ezeket aztán különböző variációkban elrendezik a papíralapú vagy digitális alaprajzon.
Ez után következik az úgynevezett szobakönyv létrehozása. Ez egy részletes leltárt tartalmazó dokumentum, minden elhelyezendő gépről, raktárhelyiségről, irodáról és tárgyalóteremről. Ezeket az adatokat minden ilyen projekt esetében részletesen fel kell jegyezni, hiszen ezek képezik a tervezés alapját. Ez a folyamat szintén manuálisan történik – a tervezők egyenként feljegyzik a különböző elemeket a csarnok alaprajzára.
Ennek hatékonyabbá tétele érdekében a jövőben akár egy drónt is lehetne használni a feladatra, ami egy speciális kamerával beszkenneli a gyárépületet és létrehozza annak 3D modelljét. Ezzel időt is spórol a folyamatban, illetve a nehezen hozzáférhető helyeken is nagyobb rugalmasságot kínál.
A következő lépésben kerülnek meghatározásra a fő szempontok, követelmények, amelyeket a kiosztásnál figyelembe kell venni: alacsony energiafelhasználás, a termelő területek sokoldalúsága, alapanyagellátás hatékonysága, stb. Ez az a kritikus pont, ahol a jelenlegi gyártervező szoftverek elbuknak, hiszen nem tudják egyszerre több szempont alapján kiértékelni a generált kiosztásokat.
A probléma tehát a következő:
- A manuális kiosztástervezés ugyan számos szempontrendszert figyelembe vevő (többdimenziós) módszer, nagyon sok időt és energiát igényel (kvalitatív).
- A szoftveres kiosztástervezés gyorsan működik (kvantitatív), azonban nem képes a főbb tervezési preferenciákat egyszerre számításba venni (limitált).
A megoldást tehát egy olyan szoftver jelentené, amely egyszerre képes többdimenziós és kvantitatív kiosztástervezésre. Ennek alapját jelentheti a közeljövőben a QuamFaB kiértékelő módszer, ami épp a szóban forgó problémára ad választ. A módszer olyan alapelemekre épül, amiket intelligens munkaterületként kezelnek a különböző kiosztások létrehozásában. Az ezen elemek karakterisztikái alapján, különböző módon elrendezett szerkezeti egységek vagy kiosztások hatása ezután a megfelelő matematikai modellezéssel válik kiértékelhetővé.
Egy ilyen megoldás pedig egyértelmű előnyökkel jár: egy szoftver rövidebb idő alatt sokkal több lehetséges kiosztást tud generálni, és ha a kiértékelés is fejlett algoritmusokkal történik, akkor potenciálisan jobb eredmények születhetnek. A vállalatok tehát nemcsak rengeteg időt és pénzt spórolnának, de sokkal optimálisabb kiosztásokkal tudnának dolgozni. Elég lenne betáplálni a szobakönyvet, illetve a fő kiosztási szempontokat, a folyamat végén pedig elvégezni a finomhangolást, a szoftver minden egyebet elvégezne helyettünk.
A szoftvert ugyan még csak mostanában kezdték el fejleszteni a hannoveri központú, gyártótechnológiai kutatás-fejlesztésével foglalkozó IPH szakemberei, az ötlet azonban mindenképpen érdekesnek tűnik. Tekintve, hogy a gyártócégek egyik kulcsfontosságú, de mind a mai napig manuálisan végzett folyamatáról van szó, a hatékony automatizáció ezen a területen is hatalmas potenciált hordoz.