Manapság hazánkban már mindenkinek természetesnek tűnik a logikus, egyszerű felépítésű SI-rendszerrel kifejezni a különböző mennyiségeket, de azt mindössze 1979-ben vezették be kötelező jelleggel országunkban. Ezzel szemben a mára archaikus brit birodalmi szisztéma sokkalta mélyebben gyökerezik a történelemben.
Közvetlen elődjét, a Winchester Standardst 1588-ban kezdték használni hivatalosan Nagy-Britanniában, s ezt követte a 19. század első felében hatályba lépő Weights and Measures Act elnevezésű törvény által lefektetett mértékegységrendszer, mely a számtalan brit gyarmat révén terjedhetett el világszerte.
Az angolszász mértékegységek legfőbb bástyája ma az Egyesült Államok. Bár nem a brit birodalmi mértékegységrendszert használják, de az ott hivatalosan alkalmazott US Customary System is a hagyományos angolszász mértékegységeken alapul. A sors fintora, hogy az amerikai alapító atyák ténykedése idején kezdett teret nyerni a metrikus rendszer, azonban alkalmazását elvetették a jól megszokottal szemben. Minden bizonnyal már bánnák ezt a döntést, ugyanis az évek során kisebbségbe kerültek: az USA-n kívül mindössze két globálisan jelentéktelen állam, Libéria és Burma tart ki kizárólag az angolszász mértékegységrendszer mellett. Idővel nyilvánvaló lett ennek számtalan fogyatékosság az SI-hez képest – innen a címül választott kifejezés, mellyel némiképp pejoratívan a köznyelvben a szóban forgó rendszert illetik.
Nem is alaptalanul, ugyanis több szempontból alulmarad a mértékegységek eme hagyományos megközelítése a tudatos tervezéssel létrehozott SI-vel szemben. Először is kezdjük az alapoknál, az egyes alapmértékegységek definíciójánál. A brit birodalmi rendszerben a hossz- és tömegegységet egy kiválasztott etalon alapján határozták meg. Ez olyan szempontból aggályos, hogy ha az károsodik vagy megsemmisül, nem reprodukálható pontosan az általa megtestesített méret. Az SI-rendszer válasza erre az alapmértékegységek természeti állandók segítségével történő meghatározása a kilogramm kivételével, melyet továbbra is etalonnal definiálnak, azonban már számtalan javaslat született ennek a fizikai konstansra visszavezetésére is.
A második fontos szempont a koherencia. Ez jelen kontextusban azt jelenti, hogy az egy mértékegységrendszerben kifejezett mennyiségeket korlátozás nélkül átszámíthatjuk egymásba, együtthatók vagy matematikai függvények nélkül. Ugyan néhány nem koherens mértékegységet az SI is elfogad, a birodalmi rendszer alapjaiban hibádzik ilyen szempontból. Hasonló probléma az azonos mennyiségek különböző egységei közti átváltás. Míg az SI ezt elegánsan megoldotta a tíz hatványainak megfelelő prefixumok alkalmazásával, az angolszász rendszerben igencsak nehezen fejben tartható, bonyolult váltószámokkal találkozhatunk. Ezáltal nehézzé válik bármiféle számítás, és minden átváltási tényező eggyel növeli a hibalehetőségeket. Talán ez a legfőbb oka, hogy a tudományos életben már szinte 100 százalékban az SI használatos. Az pedig már csak hab a tortán, hogy szokás szerint törtekkel utalnak valamely hétköznapi mértékegység, például az inch frakcióira, melyek nevezőjében igen változatos számok kapnak helyet, nem ritkán ráadásul prímek, komplikált közös nevezőre hozási feladat elé állítva ezzel a felhasználót.
A 20. század közepi reformoknak köszönhetően egyes országokban furcsa helyzet állt elő, a két rendszer elismerten egymás mellett létezik. Így például Angliában a csapolt sört pintben, a benzint gallonban mérik, de a palackozott üdítőket literben. A legtöbb előre csomagolt terméken mindkét rendszerben feltüntetik annak mennyiségét, de előfordul, hogy a hagyományos mértékegységet már elhagyják. Így találkozhatunk például az ötletszerűnek tűnő 454 grammos kiszereléssel, mely éppen az egyfontossal egyenértékű.
Mit jelent ez a műszaki életben? Leginkább felesleges bonyodalmakat. Legfényesebb példája az összevisszaságnak, hogy az acél csövek szabványos méretsorozata inchenként, míg réz társaiké milliméteres osztásban növekszik. Az egyes katalógustermékek gyártója rendszerint az egyik rendszer szabványát használja – így az alkatrész vagy szerszám mérete a másik mértékegységben kifejezve csak legritkábban ad kerek értéket, szabványosat (és így könnyen beépíthetőt) pedig csak esetenként. A műszaki alkalmazások terén egyértelműen áldás lenne az egységesítés az Atlanti-óceán két partja között, ez azonban hosszú folyamatnak ígérkezik. Addig is segítheti a kiigazodást ez a kalkulátor.
A cikket a KÁTÉ, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészkari lapjának szerzője készítette.
Szerző:Mézes Márton, KÁTÉ
forrás: www.interexchange.org
képek forrása:
https://www.craftysewingsew.co.uk/wp-content/uploads/2017/06/Metric.png
https://humanoidwake.com/benefits-m6-wakeboard-binding-inserts/