A műanyagiparban nagyon fontos szerepe van az alapanyagok megfelelő minőségének, hiszen ezek alapvetően meghatározzák a létrehozott termék tulajdonságait. Mivel a polimerek előállítása egy összetett, bonyolult kémiai folyamat, így viszonylag kevés cég foglalkozik közvetlenül előállításukkal. Jelen cikksorozatomban a magyarországi műanyag alapanyaggyártók történelmét és előállított termékeit mutatom be. A sorozat második részében a MOL Petrolkémiai Zrt.-ről olvashatnak.
MOL Petrolkémiai Zrt.
A jelenkori Tiszaújváros (egykori Leninváros) mindössze pár évtizedes történelme szorosan összekapcsolódik a szocializmus kezdeti éveiben oda megálmodott, nagyszabású vegyipari vállalat életével. Az Országos Tervhivatal 1952-ben fogadta el a Tiszapalkonyai Földgáz Kombinát létrehozásának beruházási programját. Az eredeti tervekben számos vegyipari profilt felvonultattak, helyet kapott a PVC gyártás, a nitrogén-műtrágya előállítás, valamint egyéb szerves vegyületek szintézise is. Ezeket a tervezeteket az elkövetkező pár évben számos esetben módosították, közülük például a PVC gyártását a kazincbarcikai Borsodi Vegyi Kombinátba helyezték át, melyről részletesebben a cikksorozat első részében olvashatnak.
Habár az építkezések már 1955-ben megkezdődtek, az 1956-os események visszatartó hatása miatt a Szovjetunió által felajánlott tervek alapján elkészített, 210 000 t/év kapacitású nitrogén-műtrágyagyár első egysége, a savüzem, csak 1964-ben kezdi meg működését. A kombinát legelső üzeme az 1959-től üzemelő Gázüzem volt, mely a romániai Kissármásról induló vezetéken keresztül fogadta földgázt, valamint a nitrogén műtrágya előállításához szükséges alapanyagokat is. Érdekességként megjegyzendő, hogy a vállalat logója mind a mai napig őrzi a legelső üzemük jellegzetes gömb alakú tartályainak emlékét.
1. ábra A TVK logója által híressé vált gáztartályok
1961-ben megkezdte működését a Lakkfesték és Műgyantagyár, melyben főként alkidműgyantákat állítottak elő. A termékek között ezen kívül szerepeltek lakkok, zománcok, alváz – és üregvédő anyagok is. Nem sokkal később, 1962-ben a vállalat felveszi a köztudatba mélyen beleivódott Tiszai Vegyi Kombinát nevet, majd 1964-ben megkezdik a nitrogénműtrágya gyártását is. Az előállított termék megfelelő, szabad téri tárolása érdekében 1966-ban kezdi meg a termelést a Műanyaggyár is, melyet 7 millió db/év polietilén zsák előállítási kapacitásra terveztek, de emellett mezőgazdasági célú agrofóliákat is előállítottak. Nem szabad viszont elfelejtenünk, hogy a TVK ekkor még nem rendelkezett saját polimerizációs üzemmel, így ekkor még külső beszállítók alapanyagát használták fel.
2. ábra Fóliagyártás a Műanyaggyárban (1980-as évek)
1970-ben hozták létre az első, kis sűrűségű polietilén előállítására alkalmas, ICI technológiával üzemelő gyáregységet, melyet LDPE-1-ként, vagy a belsős szavajárással csak „Kispegy”-ként emlegettek. A gyárban 1975-ig külsős forrásból származó etilént dolgoztak fel, majd ezt követően már a saját Olefin üzemből származó etilénnel dolgoztak tovább. Az Olefin üzem alapjait az 1970-ben született a magyar-szovjet kormányközi Olefin egyezmény teremtette meg, melynek következtében a TVK egy évi 250 000 tonna etilént előállító, vegyipari benzin hőbontásán alapuló, LINDE-technológiájú üzemet hozhatott létre. Az új üzemben előállított etilén jelentős részét a szovjet fél által, az ukrajnai Kalusban létrehozott üzembe szállították. A szállítást egy 336 km hosszú távvezetéken oldották meg, így a két gyár között gyakorlatilag közvetlen kapcsolat jött létre. A két oldalról épített vezeték Beregdarócnál ért össze, a két cső 1974-ben történő összekötése pedig „vörös varrat” néven vonult be a TVK történelmébe.
Innentől kezdve a TVK petrolkémiai, valamint polimerizációs profilja rohamos fejlődésnek indul; a rendszerváltásig három különböző technológián alapuló polipropilén üzemet (PP-1 HERCULES technológia, PP-2 SUMITOMO technológia, PP-3 HIMONT technológia), valamint egy Phillips technológián alapuló lineáris polietilén üzemet (HDPE-1) hoztak létre. A Kispegy mellett a növekvő igények miatt 1991-ben létrejött a BASF technológiát alkalmazó LDPE-2 is. Sajnos, annak ellenére, hogy a petrolkémiai ágazatok folyamatosan bővültek, a korábbi profilba szorosan beletartozó egyéb üzletágak már nem voltak gazdaságosan üzemeltethetőek, ezért sorra szüntették meg őket. Mivel a bezárt gyárrészlegek közé tartozott a nitrogénműtrágya gyár is, ezért 1996-ban a TVK akkori logóját megváltoztatták, ám a legelső üzem gáztartályai az új logón is helyet kaptak.
3. ábra A TVK 1996-tól alkalmazott logója, az egykori gáztartályokkal
A poliolefin előállítás további lépcsői közé tartozott az új Olefingyár (OLEFIN-2), a PP-4, valamint a HDPE-2 üzem megalakítása is. A polieolefin gyárrészek folyamatos bővülése mellett, az akkor már 39 éve üzemelő Kispegy (LDPE-1) üzemrészt bezárták. A legendássá vált üzem történetét egy rövid dokumentumfilmben is megörökítették.
2015-ben a TVK a MOL Zrt. teljes tulajdonába került, majd ismételt névváltozáson ment keresztül, innentől már MOL Petrolkémiai Zrt. néven van jelen a piacon, ám sokan még mind a mai napig TVK-ként hivatkoznak rá.
4. ábra A TVK üzemegységei és kapacitásuk
A MOL Petrolkémiai Zrt. fejlődése a mai napig is töretlen. Felismerve a piaci réseket a vállalat 2015-re létrehozta a butadién üzemét, melynek a termékének feldolgozására alapított polibutadién üzem 2018 márciusában nyitották meg. Ennek köszönhetően a vállalat most már a poliolefinek színes tárházán kívül műgumi termékekkel is bővítette a termékpalettáját.
A cikksorozatunk következő részében a Zoltek Zrt. történelméről és termékeiről olvashatnak.
Források:
TVK60 album – történelmi áttekintő füzet
http://www.fortepan.hu/_photo/display/76113.jpg
http://www.fortepan.hu/_photo/display/76112.jpg
http://pentstar.hu/sites/default/files/references/tvk_0.jpg
http://slideplayer.hu/slide/2199637/8/images/4/A+TVK+termel%C5%91%C3%BCzemei+%C3%A9s+azok+kapacit%C3%A1sai.jpg