Teljesen természetesnek és nélkülözhetetlennek tartjuk azt, hogy ipari rendszereink – legyenek azok földrajzilag szétszórt elemekből állók vagy sokféle különböző eszközből szervezettek – elemei kapcsolatban állnak egymással. Éppen ezért a nagy távolságok legyőzését vagy a kényelmet és egyszerűséget szolgáló vezetékmentes kapcsolatok a magas biztonsági kockázatú és a valósidejű adattovábbítást követelő ipari rendszerekben is egyre elterjedtebbekké válnak. A COM-FORTH Kft. áprilisi konferenciáján a vezeték nélküli hálózati kapcsolatok jellegét, kockázatait, előnyeit illetve hátrányait ismerhettük meg szakértő előadók, felhasználók és szolgáltatók prezentációiból.
A konferencia programjának összeállításakor, ahogy a korábbi években is, a szervezők nagy hangsúlyt fektettek a hiteles szakmai tájékoztatásra, arra, hogy a résztvevők friss információkhoz juthassanak.
A témáját tekintve a vezetéknélküli hálózati kommunikációnak dedikált eseményen persze jutott némi idő a vezetékes kapcsolatokra is, hiszen a két forma nem választható el teljesen egymástól.
Mi az IoT rendszerek elterjedésének legnagyobb akadálya?
A Dolgok Internete (IoT) kifejezés ma már számos kontextusban és ipari szektorban közkeletűvé vált. De mit tehetünk azért, hogy a szándékot tettek váltsák fel és valódi IoT és IIoT (Industrial Internet of Things, Ipari Dolgok Internete) rendszereket építhessünk ki a gyárainkban ugyanúgy, mint egy tesztpályán? Bóna Péter, a COM-FORTH Kft. ügyvezető igazgatója bevezető előadásában az IoT rendszerek elterjedésének fő akadályaként a best practice-ok hiányát emelte ki. Addig, ameddig csak kevés igazán jó példa áll a KKV szektor előtt az IoT rendszerek megvalósítását illetően, nem várható el, hogy tömegesen kezdjenek bele a hasonló hálózatok kiépítésébe. Éppen ezért a szervezők célja a Wireless ConnAction konferenciával az, hogy a felhasználóknak valódi, jól működő példákat mutassanak be és olyan problémákra, illetve lehetőségekre hívják fel a figyelmet, amelyek megkönnyíthetik az elindulást.
Bóna Péter, ügyvezető igazgató, COM-FORTH Kft.
Fotó: Leskó Tamás
Későbbi előadásában Matthias Laubner, a MOXA applikációs mérnöke külön kitért arra, hogy jelenleg a világon az emberek 44%-a még mindig nem kezdett el az IoT és IIoT rendszerek kiépítésével foglalkozni, összesen 81%-uk pedig azt gondolja, hogy a technológiák megismerését és alkalmazását illetően is a folyamat elején jár (LNS Research). Mindebből arra a következtetésre jutott, hogy az embereket és a vállalatokat ösztönözni kell az IoT alkalmazására és jó példát mutatva támogatni kell őket a rendszerek kiépítésében.
Mi az Ipari Dolgok Internete (IIoT)?
A GE szerint lenyűgöző gépek, fejlett adatelemzés és emberek közössége. Az Accenture szerint pedig “Az okos ipari eszközök, folyamatok és szolgáltatások univerzuma, amelyben ezek mindegyike kommunikál egymással és az emberekkel szerte a világban”.
A vezetéknélküli IoT rendszerek összehasonlítása
Dr. Maros Dóra, az Óbudai Egyetem, Híradástechnikai Intézetének docense a különböző elérhető vezeték nélküli hálózatok összehasonlítására vállalkozott.
Dr. Maros Dóra, docens, Óbudai Egyetem
Fotó: Leskó Tamás
Az összehasonlítás szempontjából két fontos paramétert vesznek figyelembe általában a kutatók. Az egyik az adott technológia hatótávolsága, a másik pedig a kapcsolat adatátviteli képessége. Mindkét paraméter kulcsfontosságú az ipari hálózatok létrehozásában. A legnagyobb hatótávolságú ismert rendszerek jelenleg a LoRa, a Sigfox és a NB-IoT, a legnagyobb adatátviteli sebességgel pedig a kisebb hatótávú WiFi rendszerek bírnak. A mobil adatátvitel nagy hatótávolsággal rendelkezik és az adatátviteli sebessége is magas, ugyanakkor telepítése meglehetősen költséges, az LTE-n kommunikáló eszközök magas áramfelvételi igénye miatt pedig körülményes is, így ipari felhasználása kevésbé terjedt el.
Habár maga az IoT kifejezés már 1999 óta létezik, a robbanásszerű elterjedésére és a fejlesztések valódi megindulására egészen 2012-ig várni kellett. A Machine to Machine (M2M) kommunikációs hálózatok fejlesztése pedig azóta sem állt le, számos új kihívás, köztük a vezetékes és vezeték nélküli technológiák által támasztott követelmények, a szabványosítás és a megbízhatósággal, élettartammal szemben támasztott elvárások is egy sor új kérdést nyitottak meg.
Hol használhatunk IoT rendszereket?
Talán ez az a kérdés, amire a legtöbb és sokféle választ kaphatták a résztvevők a konferencián. Tiboldi Kálmán, a TVH Group üzleti innovációs vezetője a logisztika területéről hozott egy részletes példát. Kitért arra, hogy a TVH Csoport több tevékenységi körében is elengedhetetlennek tartja az IoT rendszerek mindennapos használatát. A több száz paraméter regisztrálására képes rendszerek segítségével folyamatos felügyelet alatt tudják tartani az általuk bérbe adott eszközöket, hogy csak egyet említsünk a lehetséges felhasználási területekből.
Tiboldi Kálmán, üzleti innovációs vezető, TVH Group
Fotó: Leskó Tamás
Kis Levente a Robert Bosch GmbH Automated Driving fejlesztési csapatának vezetője előadásában az általuk tervezett és fejlesztett vezetéstámogató rendszerekről és az autonóm járművek által megkövetelt kapcsolati minőségről is beszélt. Külön kitért arra, hogy a megfelelő technológiák már túlnyomórészt rendelkezésre állnak az önvezető járművek bevezetéséhez, azonban ezek költsége jelentősen meghaladja az elfogadható szintet jelenleg. Hangsúlyozta, hogy az igazán magas követelményeket az autók közötti kommunikációs igények támasztják – ez azonban az önvezetés olyan alapkövetelménye, amely nélkül lehetetlen lenne utcára vinni az autonóm autókat.
Kis Levente, fejlesztési csapatvezető, Robert Bosch GmbH
Fotó: Leskó Tamás
Zalaegerszegen van a kontinens legkorszerűbb tesztpályája.
Magyarország a hálózati fejlesztéseket illetően igen jól áll. Legalábbis ami a mobil kommunikációs hálózatok kiépítettségét illeti. Hamar Zoltán, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. műszaki vezetője a zalaegerszegi pálya kommunikációs rendszereiről tartott előadásában beszámolt a már lezajlott és még folyamatban lévő fejlesztésekről. A próbapálya az autonóm autók fejlesztésének kulcshelyszíne lehet, hiszen minden technológia és minden szükséges tesztkörnyezet rendelkezésre áll. Jelenleg a városi környezet szimulációjára szolgáló területen elérhető az 5G-s hálózat, az autópályák és autóutak teszt-szakaszain pedig folyamatban van a hálózatfejlesztés.
Az 5G-s fejlesztések nemcsak a tesztpályán, hanem a teljes országban kiemelt figyelmet kapnak. Mácz Ákos, a Digitális Jólét Program szakértője az 5G Koalíció jelentőségéről számolt be. A Koalícióhoz csatlakozó vállalatok és állami szervek 2016-ban elkötelezték magukat a forradalmian új technológia mellett, Magyarország versenyképességének javítása érdekében. A hálózatfejlesztés pedig a lakossági és ipari kommunikációt is gyorsabbá, illetve megbízhatóbbá teheti.
A Sziget-Com Zrt. ágazati vezetője, Porcsin Imre a mobil hálózatok tervezése és kivitelezése terén szerzett saját és vállalati tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel. Kollégáival a 4G hálózat kiépítésében is részt vettek, most pedig a sokéves szakmai tudásukat az 5G rendszerek felépítésének előkészítésében kamatoztatják. A mobil kommunikációban az egyik alapkövetelményként ő is kiemelte a biztonság szerepét, amely nem csak az adatvédelemre értendő, hanem a hálózat stabilitásának fenntartását is szolgálja. A rendszerfejlesztés következő mérföldköve a frekvenciasáv kijelölése lesz, amelyet a 2019-es évben várnak az iparági szereplők.
Michael Szűcs, nemzetközi eladásokért felelős igazgató, TOSIBOX
Fotó: Leskó Tamás
A rendszerfejlesztés alappillére a biztonság: A TOSIBOX felhasználási területei
Michael Szűcs, A TOSIBOX nemzetközi eladásokért felelős igazgatója részletesen bemutatta a biztonságos kommunikáció egyik eszközét. A TOSIBOX egy megbízható hálózati védelmet nyújtó eszköz, amely a távoli elérésű szervereket és a földrajzilag szétszórt hálózati eszközöket kapcsolhatja össze.
Biztonságos vezeték nélküli kapcsolat: nemcsak iparági szereplőknek
A LoRa hálózatokról több előadásban és többféle megközelítésben is hallhattunk a konferencia napján. Az előadók rendre kiemelték a kapcsolódási mód biztonságosságát és felhasználási lehetőségeit. Az Antenna Hungária Zrt. IoT szakértője, Gnandt András azokra a területekre fókuszált, amelyek már nemcsak az ipari szereplőket, hanem a fogyasztókat, a lakosságot is érinthetik. A hazai energetikai szektorban például jelentős fejlesztések zajlanak a lakossági fogyasztásmérés reformját sürgetve. A végcél a leolvasók digitalizációja, egyfajta IoT rendszerbe integrálva.
A Machine to Machine (M2M) hálózatok biztonsági kockázata az utóbbi években a megoldás elterjedtségével egyre nőtt. Cser Gábor, a Magyar Telekom Nyrt. rádió hálózatfejlesztési szakértője további kapacitásigényt és növekedést vizionált előadásában, mindezt pedig az elmúlt időszak lenyűgöző fejlődésére alapozta. Tehát amellett, hogy az ipari hálózatok védelméért dolgozunk, és közben nem feledkezünk meg a lakosság kiszolgálásáról, a növekvő igények által támasztott kihívásokra is megoldást kell találnunk.
Hálózatmenedzsment
Természetesen a hálózatok kezeléséről és fenntartásáról is esett szó a konferencián. Németh Lóránt, a Nokia Bell Labs Kutatócsoportjának vezetője az 5G megjelenésével párhuzamosan megjelenő kihívásokról beszélt. Elmondása szerint olyan hálózati felépítésre lesz szükség, amely kihasználja a már ismert technológiákat, azok kombinációjaként pedig egy még hatékonyabb hálózatoptimalizációt tesz lehetővé. Ezek közé a technológiák közé tartozik a Cloud Computing (felhőalapú számítástechnika) ugyanúgy, mint a Network Slicing, vagyis a hálózatok tagolása a költségminimalizálás érdekében.
Németh Lóránt, kutatócsoport vezető, NOKIA Bell Labs
Fotó: Leskó Tamás
A hálózatok kiépítéséhez és felhasználásához kapcsolódott Melegh György, a COM-FORTH Kft. presales&support mérnökének előadása is, amelyben a Fog Computingról (ködszámításról) esett szó. A ködszámítás még viszonylag új fogalomnak számít, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne érdemes már most komolyan vennünk. A megoldás lényege ugyanis az adatok és az elemzés közötti kapcsolati ág rövidítése, amely a kommunikáció és ezáltal a reakciók idejének csökkentésében mérhető eredményeket produkál.
Melegh György, presales&support mérnök, COM-FORTH Kft.
Fotó: Leskó Tamás
Az időérzékeny hálózatokról tartott előadásában Dr. Kovácsházy Tamás a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense röviden kitért a vezetékes hálózatok továbbra sem elhanyagolható szerepére. Mivel sokan úgy tartják, hogy a vezeték nélküli rendszerekben nem valósítható meg a valósidejű kommunikáció, érdekes lehet a vezetékes hálózatok mélyrehatóbb vizsgálata. Az önvezető autókban ugyanis kevés lehetőség van a vezetékes technológiák alkalmazására, ám ha megértjük azokat a követelményeket, amelyeket egy valósidejű rendszer támaszt és alaposan szemügyre vesszük a vezetékes rendszerek ezekre adott válaszait, valószínűleg közelebb kerülhetünk a megfelelő megoldáshoz is.
Kovácsházy Tamás (BME), Szijjártó Zsolt (Antenna Hungária Zrt.), Tiboldi Kálmán (TVH Group)
Fotó: Leskó Tamás
A rendezvény zárásaként egy panelbeszélgetés keretein belül keresték a konferencia előadói a választ az iparági kihívásokra, a szabványosítás, a hálózatfejlesztés és a magyarországi lehetőségek kérdéseire. Ezzel mintegy összefoglalva az elhangzott előadásokat és hangsúlyozva az iparági szereplők előtt álló feladatokat.