Mi lenne, ha nem utólag kellene módosítanunk a megalkotott terméket egyes tervezési szempontok mentén? Mi lenne, ha a költségek, a teherbírás és a forma már a tervezési folyamat legelején ugyanolyan figyelmet kapnának, mint maga a funkció?
A generatív tervezés egészen új megközelítést jelent a tárgyak létrehozásában. A személyi befolyás nem csökken, a tervező azonban hatalmas gépi támogatáshoz jut az új tervezőeszközök által. A mesterséges intelligencia fejlődésével egyre több lehetőség nyílik a tervezés optimalizálására. Generatív tervezéssel számos, a természetben előforduló szerkezet és felépítés létrehozható, így egészen különleges geometriák is megvalósíthatók.
Több száz lehetőség
A generatív tervezés folyamata nagy vonalakban a következő: a tervező egy algoritmus, illetve a rendelkezésre álló számítási kapacitás segítségével az elképzeléseinek megfelelő több száz modellt hoz létre. Míg korábban a végső termék kialakítása, most a végső termék kiválasztása jelenti a tervező legnagyobb feladatát. A mesterséges intelligencia (tervezési platform, pl. Project Dreamcatcher) az összes, előre megadott tervezési cél (és feltétel) figyelembe vételével generálja a lehetséges megoldásokat. Ezeket a paramétereket természetesen a tervezőnek kell megadnia.
A lehetőségek közül a tervezőnek kell kiválasztania a megfelelőt – figyelembe véve, hogy azok mindegyike egy-egy optimum, a megadott adatok szerint. Ám a számítógépek, legyenek akármennyire fejlettek, még nem képesek 100%-ig helyettesíteni az embert bizonyos szakmákban, így a tervezésben sem.
A módszer nem csak használati tárgyak, vagy ipari alkatrészek tervezése során lehet hasznos. Igazán értékes lehetőséget jelent az épülettervezésben és a belső terek kialakításában is.
Kiegészít, nem helyettesít
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a generatív tervezés eszközkészlete nem tudja – és nem is célja – helyettesíteni az emberi tényezőt. A választás egyértelműen a tervező munkája, a generált variációk számának nagysága csupán támpontot ad, vagy éppen elbizonytalanít a végső termék megalkotása során. Bár generatív tervezéssel sokféle és különleges geometria hozható létre, ezek korántsem mindegyike jelent gyártható alternatívát. Így szintén a tervező feladata a megvalósíthatóság mérlegelése.
Az elképzelésekhez legközelebb álló megoldásokat prototípus-tesztelésnek vetik alá, akárcsak a hagyományos tervezési folyamatban megfogalmazott elemeket. Ám, míg korábban ezekből maximum néhány tucat születhetett, most akár 1000 különböző variáns is előfordulhat. Amennyiben a prototípus mégsem felel meg az előzetes elvárásoknak, újabb lehetséges megoldást választhatunk a meglévők közül, s mindez addig folytatható, amíg rá nem találunk a tökéletesre.
A generatív tervezés, bár alkalmazói között egyre nagyobb sikernek örvend, még nem terjedt el igazán széles körben. Azért, hogy pontosabb képet kaphassunk a folyamatról és a megvalósítható termékekről, a továbbiakban esettanulmányokkal mutatjuk be a tervezési elv és az eszközkészlet működését.