Mindennapjainkban számos olyan anyaggal találkozunk, melyeket már-már mindennaposnak, életünk szerves részének tekintünk. Olykor érdemes viszont megállni egy pillanatra és elgondolkodni, hogy ezek a ma már világ szinten elterjedt anyagok hogyan lettek kultúránk részei.
Tipikusan ilyen anyagok például a természetes és mesterséges kaucsukokból előállított gumik. Jelen cikkemben röviden szeretném összefoglalni a gumik világméretű térhódításának és a gumiipar kialakulásának legfontosabb mérföldköveit, röviden megemlítve a magyarországi vonatkozásokat.
1. ábra A gumiipar változatos termékei
Mindenekelőtt nélkülözhetetlen tisztáznunk néhány fogalmat. A gumi nem más, mint a kaucsuk (mely lehet természetes és mesterséges) vagy kaucsuk keverék térhálósításával (vulkanizációjával) létrejövő térhálós polimer. A kaucsuk kifejezés a „chahuchu” szóból származik, melynek jelentése a fák könnye, mely megfelelően jelzi a természetes kaucsuk forrását. Ezzel el is érkeztünk történelmi sétánk kiinduló állomásához. A brazíliai őslakosok már jóval az európai emberek érkezése előtt rájöttek arra, hogy a Hevea Brasiliensis fa kérgét megsértve fehér ragadós anyagot nyernek. Ebből az anyagból golyókat formáltak, melyet füsttel való kezelést követően nyert rugalmasságának köszönhetően labdajátékokhoz használtak fel. Egyes források szerint már ezek az őslakosok is rájöttek arra, hogy egyes szöveteket bevonva ezzel az anyaggal időszakosan vízhatlanná tehetők. Meg kell viszont említeni, hogy nyers kaucsukból nyert termékek nem voltak hosszú életűek, mivel előbb ragacsossá, majd később rideggé, törékennyé váltak.
2. ábra A Hevea Brasiliensis bemetszett törzse és a kifolyó természetes kaucsuk
Miután Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát (saját hite szerint Indiát), az új anyag hamarosan átkerült Európába, melyet „Indian rubber”-nek neveztek el. A legnagyobb problémát az új alapanyag felhasználása jelentette, melynek legfőbb gátjait fentebb említett viszonylag gyors tönkremenetel jelentette. A legelső új alkalmazást 1770-ben Priestley fedezte fel; rájött, hogy a kaucsuk tökéletesen alkalmas radírozásra. Innentől kezdve több évtizeden keresztül nem sikerült hosszútávon használható termékeket előállítani a megszerzett anyagból. A kaucsukkal impregnált szövetek időszakosan vízhatlanok voltak, ám viselésük viszonylag gyors ragacsossá válásuk miatt nehézségekbe ütközött. Az 1820-as években ezt a problémát sikerült megoldania Charles Macintosh-nak, aki a kaucsukot benzolban oldotta fel, majd ezzel kezelte a szövetek felületét. Az oldószer elpárologtatását követően két felületet egymáshoz szorított, melyek kiválóan egymáshoz tapadtak. Habár a ragacsossá válást sikerült kiküszöbölni az így előállított termékek (pl.: esőkabát) napfény vagy hideg hatására megkeményedtek és tönkrementek.
A gumiipar megalapulását Charles Goodyear nevéhez kötjük, és 1839-től számítjuk. (Egyes források szerint 1841, mivel a technológia ekkora tökéletesedett.) Goodyear a kaucsukhoz kénport adott, majd véletlenül túlhevítette azt, ezzel térhálósítva a kaucsukot és megalapozva a vulkanizációs eljárást. A kapott anyag a kaucsukhoz viszonyítva rugalmasabb, a környezeti és kémiai hatásokkal szemben pedig ellenállóbb volt. A kéntartalom növelésével hamarosan eljutott a kemény gumitermékek (ebonit) előállításához is. Goodyear kísérleteire alapozva Hancock amerikai vállalkozó is nekilátott a technológia tökéletesítéséhez, melyet a későbbiek során ő nevezett el Vulcanus római isten után vulkanizációnak. Hancock a gumi előállításához és feldolgozásához speciális feldolgozó berendezéseket is készített. (Az 1820-as években már készített kaucsuk feldolgozására alkalmas berendezéseket is.) A sors fintora, hogy 1843-ban a technológiáját és a berendezését Goodyear előtt pár hónappal sikerült szabadalmaztatnia.
3. ábra A gumiipar megalapítói: Goodyear (bal) és Hancock (jobb)
A vulkanizáció megjelenésével már jó minőségű gumitermékeket állítottak elő, melyekre igen nagy kereslet irányult, így a kaucsuk az addig alig használható anyagból egy értékes, keresett nyersanyaggá lépett elő. 1876-ban Henry Wickman 70000 Hevea Brasiliensis magot csempészett ki Braziliából, melyekből Londonban, üvegházakban több mint 2500 csemetét neveltek. Ezeket Malájföldre és Ceylonba szállították, ezzel megalapozva a délkelet-ázsiai ültetvényeket, melyek azóta világviszonylatban véve is fontos szerepet játszanak a természetes kaucsuktermelésben.
1889-ben John Dunlop készítette fia számára az első kerékpárgumit, mely a jelenleg is használatos abroncsok ősének tekinthető. Az egyre szélesebb körű felhasználás speciálisabb alapanyagokat kívánt. Az 1900-as évektől kezdve számos kutatás irányult kaucsuk- és gumiadalékok kifejlesztésére, melyekkel gyorsabb vulkanizációt, jobb vagy speciális műszaki tulajdonságokkal rendelkező, hosszabb élettartamú, nagyobb ellenálló képességű és kopásállóságú anyagokatt állíthatnak elő.
A rohamosan növekvő kaucsuk igény és a kisebb mértékben növekvő ültetvény méretek a mesterséges kaucsuk előállítási lehetőségek kidolgozására irányította a figyelmet. A természetes kaucsuk (1-4 cisz-poliizobutilén) kémiai szerkezetét viszonylag hamar sikerült feltárni, ám annak lemásolása (a speciális térszerkezet miatt) már sokkal nagyobb feladatot jelentett. A legnagyobb lendületet a kutatások számára az első világháború kirobbanása adta. Általánosan elmondható, hogy a szintetikus kaucsukok nagyobb mennyiségben való előállítása az 1930-as évektől figyelhető meg, de számos új, speciális tulajdonságokkal rendelkező alapanyagot fejlesztettek ki a 20. század második felében is. (Ezekre itt részletesen nem térnék ki.)
4. ábra Az MRG gyártelepe a Kerepesi úton
A magyarországi gumigyártás legelső lépéseként Schottola Ernő 1882-ben gyárat alapított a Kerepesi úton. Itt kezdetben kisebb gumicikkeket állítottak elő, főként az államvasutak részére. A termékek iránt egyre növekvő igény jelentkezett, így a gyár rohamléptekben fejlődött. 1890-ben a Magyar Ipar és Kereskedelmi Bank és az Österreichische – Amerikanische Gummifabrik AG. átvette az üzemet és megalapította a Magyar Ruggyantaárugyár Részvénytársaságot, röviden MRG. A gyár termelése és termékpalettája folyamatosan növekedett, szélesedett. A korábban főleg vasúti termékeket gyártó cég termékei között feltűntek a gyermekjátékok, hintóabroncsok (Tauril), gumiabroncsok (Cordatic), és a hevederek is. Az 1920-as években számos kisebb, gumifeldolgozással foglalkozó cég is gyökeret vetett és fejlődésnek indult. Az MRG gyorsan fejlődött, 1938-ra a foglalkoztatottak száma elérte a 2200 főt.
5. ábra Korabeli plakát, melyen a Cordatic gumiabroncsokat reklámozzák
1949-ben a gumigyárakat államosították, melynek következtében a kisebb gyárak teljesen megszűntek, a nagyok közül az MRG, a Dorogi Műszaki Gumigyár és a Hungária Gumigyár működött csak tovább. Ezeket 1963-ban összevonták és Országos Gumiipari Vállalat (OGV) néven működtek tovább. 1973-ban az OGV a Taurus Gumiipari Vállalat névre váltott, mely ekkor már több mint 10000 embert foglalkoztatott. A rendszerváltást követően a Taurus vállalatot a Michelin vásárolta meg és ezzel a kelet-európai kereskedelmi és logisztikai központját Magyarországra helyezte.
Manapság a gumitermékek, ha nem is nélkülözhetetlen, de nagyon nehezen pótolható helyet foglalnak el a mindennapjainkban. Gondoljunk csak közlekedési eszközeink abroncsára, tömítésekre, tömlőkre, ékszíjakra, profilokra, rezgéscsillapító talpakra. A napjainkban alkalmazott gumitermékeket gyakorlatilag vég nélkül sorolhatnánk, pont ezért is nehéz elhinni, hogy ezek mind több évszázaddal ezelőttre, egy bennszülöttek által játszott labdajátékra vezethetőek vissza.
Írta:Szabó Gábor
Források:
http://www.holzrubber.com/education/history-of-rubber
http://www.iisrp.com/WebPolymers/00Rubber_Intro.pdf
Pécsi Vera – Pető Iván: A magyar gumiipar története
http://chemonet.hu/hun/tudakozo/kokel/gumi.html
http://www.crpindustries.com.au/wp-content/uploads/2014/07/rubber-moulded2.jpg
http://netmedia.ee/wp-content/uploads/2016/03/rehvid-5-p%C3%B5hjust.png
http://www.trustedclothes.com/blog/wp-content/uploads/2016/04/5770046-milky-latex-extracted-from-rubber-tree-hevea-brasiliensis-as-a-source-of-natural-rubber.jpg
https://www.uakron.edu/dotAsset/1247932.jpg
http://www.bouncing-balls.com/serendipity/images/photo_gallery/thos_hancock1.jpg
http://foto.fuggoagy.hu/budapest_anno/verecketol_napjainkig/05.jpg
http://retronom.hu/files/images/1920_cordatic.preview.jpg