November 28-án a kora reggeli órákban vette kezdetét a Mazak által szervezett angliai gyárlátogatás. A kora reggelt itt szó szerint kell érteni, mert a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren hajnali 4:10-re volt megbeszélve a találkozó. Az indulást mindenki komolyan vette, mert a megbeszélt időpontban mind a 36 útitársunk megérkezett az A terminálhoz. A régi ismerősök üdvözlése és egy rövid névsorolvasás után mindenki megkapta a beszállókártyáját és következhetett az átvizsgálás.
Mivel nincs közvetlen járat Budapest és Birmingham között, ezert első állomásunk München volt. Az odaúton a Mazak értékesítőkkel beszélgettünk. Számukra ez a látogatás már a sokadik , hisz értékesítőként minden évben ki kell látogatniuk , s a személyes érdeklődésen felül az ügyfelek szempontjából is fontosnak tartják , hogy képben legyenek a legújabb fejlesztésekről.
Renishaw gyárlátogatás
A leszállás után első úti célunk a Renishaw gloucestershire-i gyára volt, ahol érkezésünkkor hárman fogadtak bennünket, majd pár percben Chris Hopkins és kollégái röviden bemutatták a céget és a Renishaw által gyártott termékeket, miközben a Mazakos kollégák segítettek a tolmácsolásban.
A bemutatóban kitértek az új fejlesztésű Renishaw Equatorra, lézer színterező és körinterpolációs gépképesség ellenőrző berendezésre is, melyeket korábbi cikkeinkből és videóinkból már megismerhettek.
Ezután a csapatunkat két részre bontották, az egyik fele maradt a tárgyalóteremben és élőben is megismerhette az Equator-t és annak működési elvét. Magyarországon a berendezést először a tavalyi MachTechen tekinthették meg az érdeklődők. A gép kinézetében és működésében is szakít az eddig megszokott gépekkel, így biztosítja az eddig sosem látott mérési sebességet a korábbiakban megszokott mérési pontosság mellett. Bár az Equator nem helyettesíti a portál-mérőrendszereket, a mesterdarabtól való eltérést a korábbi módszerekhez képest sokkal gyorsabban tudja mérni.
A másik csapat Chris Hopkins vezetésével körbejárhatott a földszinten található több mint 6.500 négyzetméteres gyártóüzemben, melyet 2004 szeptembere óta használnak és innen szállítják termékeiket és alkatrészeiket a világ minden pontjára.
Érdekes volt látni az alkatrészek gyártásának folyamatát, mivel minden egyes termék gyártásához egy speciális gurulós szekrényben tárolják az összes szükséges alapanyagot, szerszámot és szerszámbefogót is. Szemben a legtöbb helyen bevett megmunkáló gépekben található szerszámtarolóval. Elmondásuk alapján ennek segítségével sokkal rugalmasabban és gyorsabban képesek gyártani, illetve reagálni a felmerülő megrendelésekre.Másik érdekesség amit kiemeltek az üzem látogatás során, hogy a Renishaw a megmunkáló szerszámok nagy részét házon belül készíti el. Ők köszörülik és élezik a marógépeken és esztergákban felhasznált szerszámokat. (Természetesen vásárolnak is szerszámokat, de ezek száma elhanyagolható.)
A bejáratnál számtalan Mazak FJV-250 függőleges megmunkáló központ sorakozott, melyen mindegyik kezelőtől mentesen folyamatosan ment a gyártás. Az üzem egyik felében öt új Mazak Nexus 510C-II sorakozott,melyeket idén szereztek be, azzal a céllal, hogy a kis szériás de magas tűrési pontossággal rendelkező gyártási igényeket is jobban kiszolgáljak. Külön sarokban megtalálható volt még önadagolós Citizen Miyano eszterga gépek, melyekkel a nagyon apró nagy szériás alkatrészek egy csoportját gyártják.
Utunk következő állomása a tisztító, polírozó részleg volt. Az alkatrészek a lézergravírozás és eloxálás előtt számos tisztításon esnek át. Olyannyira jellemző a Renishaw-ra, hogy a legtöbb dolgot házon belül oldja meg, hogy a kész alkatrészek, illetve az egyes megmunkálási állomások közötti anyagmozgatáshoz is saját maga gyártja a tálcákat, illetve a korábban említett gurulós szekrényeket is.
Látogatás a második telephelyen, a Renishaw Technológiai Központjában.
Fél órás buszozás után érkeztünk meg a kutató és fejlesztő központba, melyben helyett kapott egy kisebb méretű történeti múzeum is, melyen Sam Cook mérnök vezetésével kalauzoltak végig bennünket. A kezünkben tarthattuk a Renishaw legelső mérőfejét, melyet sir David McMurtry tervezett még 1973-ban prototípus sugárhajtóművek üzemanyag csöveinek ellenőrzésére. Megismerhettük a fejlődési történetét az optikai illetve a rádiós merőfejeknek, illetve hogyan vezetett el az út a kontakt méréstől a lézeres pozíció vagy átmerő mérésig.
Ki volt állítva a mar többször említett Equator és körinterpolációs gépképesség ellenőrző berendezés, és a hozza tartozó kalibrátor is, az új PH20-as mérőfej, illetve most először láthattuk a Renishaw orvosi alkalmazásait. (Fogászati szkenner és asztalra helyezhető marógép)
A múzeumból átsétáltunk abba a szobába, ahol a különböző gyártóktól származó koordináta merőgépeken tesztelik a CMM merőfejeket, elsősorban Mitutoyo gépeken. Egy ajtó választotta el ezt a termet attól, ahol a Mazak Integrex i-200 mellett jól megfért a Doosan, Bridgeport, és a DMG egy-egy szerszámgépe is. Mint megtudtuk azért, hogy a Renishaw-t mérnöki problémákkal megkereső ügyfelek az általuk használt szerszámgépen tudják kipróbálni a cég termékéit és megoldásait. Itt jártunkkor épp egy a gyárban RPT eljárással kinyomtatott járókerék méret pontosságát elellenőrizték az öttengelyes Hartford 5AX 500XP3-on.
Amikor már azt hittük nincs több, amit mutathatnának nekünk, akkor vezetett át Sam a tekintélyt parancsolóan nagy területen és sok mérnököt befogadó fejlesztő részlegen. Egymást érték az asztalok, s az azokon elhelyezkedő különböző – nem tudok mást írni – elektronikai bigyók. A sok mérőfej és számítógép között talán nem meglepő magyar fejlesztőkbe is botlottunk, akik tovább erősítették bennünk a Renishaw-ról alkotott jó képet.
Látogatásunk utolsó állomása a gyors prototípus műhely előtere volt, ahol számtalan elgondolkodtató és szemgyönyörködtető alkatrészt láthattunk. A képek beszéljenek helyettünk. A fejlesztő központ ezen része is azt hivatott szolgálni, hogy a fejlesztő, ha támad egy ötlete, a lemodellezett 3D-s alkatrészt éjszaka elküldi nyomtatni, s másnap reggelre kész az akár 15 mikronos rétegvastagsággal elkészült darab.
Az egész napos utazás és gyárlátogatás alaposan elfárasztotta csapatunkat, melyet a buszon, illetve a hotelbe érkezés utáni egy órában volt időnk kipihenni, hiszen este 8-ra hivatalosak voltunk Birmingham elsőként alapított japán éttermébe, a Teppanyakiba, ahol négy szakács látványos show keretében készítette el csapatunk számára a vacsorát.
Második nap – Mazak gyárlátogatás
Másnap reggel, a hotel éttermében találkozott a magyar társaság, és reggelizés közben volt időnk megosztani az előző napon látott tapasztalatokat, majd 8-kor buszra szálltunk, hogy a kiutazás valódi okát, a Mazak worchesteri gyárát és technológiai központját is megtekintsük.
A gyárba érkezésünk után, először a MAZAK Területi Ügyvezető Igazgatója fogadta az egybegyűlteket és köszönte meg, hogy vállalkoztunk erre a hosszú útra. Röviden vázolták az aznapi programot, majd Feminger Gábor 30 perces előadásában átfogó képet kaphattunk a Mazak nemzetközi jelenlétéről és fejlesztési irányáról. Őt Benjámin Gábor követte, a Mastercam és a Vericut szoftverek magyarországi forgalmazója. Előadásából megismerhettük a két szoftver professzionális megoldásait és a szimulációs képességeit, melynek segítségével megelőzhetőek az esetleges ütközések, hiszen a szoftver a legtöbb szerszámgépgyártóval együttműködve, az azoktol kapott pontos 3D modellek alapján végzi el a szimulációt.
Az előadások után következett a gyárlátogatás, melyet két csoportra bontva, a Mazak Hungary két kollégája vezetett. A szükséges védőfelszerelésekkel ellátva először a teljesen automatikus paletta robot rendszerrel ellátott gyártósort tekintettük meg, ahol a prizmatikus alkatrészek megmunkálása folyik. Itt a folyosón volt elhelyezve az a három monitor, melyen a gyárba látogatók megtekinthetik, hogy éppen hol tart a gyártási folyamatban a Mazaktól megrendelt szerszámgépük. A felső galériáról lesétálva a főorsó esztergáló részleg mellett vezetett az utunk, hiszen a Mazak gépekbe szerelt főorsókat, itt az angliai gyárban készítik el, illetve itt található a sérült főorsókat vizsgáló labor és a felújító részleg is. A labortól balra fordulva a csarnok tágas részere érkeztünk ahol egy Mazak Versatech V-140N 3.100 x 6.000 x 10.000 asztalmérettel rendelkező monstrumon gyártották a következő szerszámgép ágyat.
Teljesség igénye nélkül láthattuk a porfestő részleget, az Integrex, VTX gépek és a Smart esztergák összeszerelését, a borításokhoz szükséges lemezek lézeres vágását, a forgácsoló részleget, illetve a precíziós megmunkáló részlegben két új Mazak megmunkáló központ telepítését , hiszen a cég az összes alkatrészét a saját gépein gyártja.
A közel két órás üzemlátogatás után következett az ebéd, és a Technológiai Központ megtekintése. Itt 20 szerszámgép, a Mazak termékportfóliójának szinte teljes seregét láthattuk működés közben. A korábbi prágai központban lencsevégre kapott gépeken kívül, megtalálható volt többek között a Megaturn Nexus 900M függőleges eszterga két palettacserélővel, Multiplex 6200 iker tengelyes eszterga robot kiszolgálóval, Orbitec 20 a szelepgyártásra kifejlesztett speciális megmunkáló, Optiplex 3015 lézer vágó, és a Variaxis illetve az Integrex sorozat számos darabja.
A gyárban tett látogatásunk utolsó pontja Dr. John Liverton termék menedzser fél órás előadása volt, aki 6 pontba osztva ismertette a Mazak gépek különlegességeit, és technológiai előnyét.
A látottak és a rengeteg új információtól lelkes, de fáradt csapatunkra a nap végén a birminghami karácsonyi kézműves vásár és egy olasz étterem vacsorakülönlegességei vártak.
Az utazásról készített kisfilmünket alább tekinthetik meg.
[nggallery id=95]