Az elmúlt évtizedekben a 3D nyomtatás gyökeresen forgatta fel a hagyományos prototípus-gyártási eljárások uralta megmunkálóipart. A korábbi gyártási idők töredéke alatt, kisebb beruházással és kevesebb előkészület árán hozhatók létre tesztelhető, vizsgálható mintadarabok, különféle anyagokból.
A legújabb eljárásokkal és berendezésekkel már fémnyomtatásra is lehetőség van, ezekkel beépíthető alkatrészek készülhetnek. Sok esetben a 3D nyomtatás a konstrukciót is egyszerűsíti, hiszen olyan formák és belső szerkezeti kialakítások is megvalósíthatók, amelyeket a hagyományos fémforgácsolási eljárásokkal lehetetlen lenne elkészíteni. Számos tanulmány és hatásvizsgálat foglalkozik a fémforgácsolási műveletek energiaigényével és környezeti hatásaival, a frissebb technológiák befolyását azonban nem rég kezdték el vizsgálni.