skip to Main Content
Menu
12 Digital Hungary V3

Magyarország és a digitalizáció

Joggal állíthatjuk, hogy a digitalizálódás, a digitális világba való bekapcsolódás ma már nem lehetőség, hanem “kényszer”. Elengedhetetlen és nem érdemes kísérletezni sem az elkerülésével – ugyanakkor a könnyítésnek ára van, a szó szoros értelmében.

Sokat hallunk arról, hogy a magyar tulajdonú, vagy csak részben külföldi tulajdonú kis- és középvállalkozások anyagi helyzete nem kielégítő ahhoz, hogy a legújabb fejlesztéseket azonnal és maradéktalanul implementálják. Azonban a helyzet egyáltalán nem reménytelen és a “digitalizációs kényszer” újabb és újabb megoldásokat szül a rugalmas vállalatoknak.

Egy jó példát szeretnénk bemutatni az alábbiakban, amely a magyar KKV-k lehetőségeit kívánja bővíteni. A Google digitális vállalkozás programja nem csak megoldás-csomagokat kínál bizonyos helyzetekre, hanem kutatásokkal igyekeznek feltárni a hazai digitalizációs helyzetet. Olyan kérdésekre keresnek választ, mint a férfiak és nők közötti differenciák, valamint a regionális eltérések.

Az elemzésekből kiderül, hogy az Európai Unióban 47% a digitálisan alulképzettek aránya.

digitális alulképzettség def: A digitális alulképzettség azt jelenti, hogy a személy képes azonosítani a számítógépet, bekapcsolni azt, de nem tud önállóan feladatokat megoldani vele, nem tudja kihasználni a számítástechnika igazi előnyeit. Például nem tud online vásárolni, vagy netbankot használni és nem tudatosan használja az online keresési funkciókat.

Magyarországon ez az arány hasonló, de a lemaradás jellege más: az internethasználat és -elérés szintje magasabb, viszont az alapvető digitális készségek szintje kisebb, mint az Unióban. Közvetetten kapcsolódik a digitális fejlődéshez az is, hogy egyre kevesebb tanuló és fiatal felnőtt érdeklődik a reáltárgyak iránt. Érdekes adat, hogy hazánk az elsők között van a közösségi média használatában magánszinten, vállalati és üzleti szinten viszont elmaradunk Nyugat-Európától.

A digitális érdeklődés és képzettség egyértelműen meghatározza azt, hogy egy nemzet mennyire nyitott az ipari és vállalati digitalizációra. Érthető, hogy az elöregedő magyar társadalomban, ahol a cégvezetési és döntéshozói feladatok egy jelentős részét a “digitális bevándorlók” látják el, nehezebben és döcögősebben indul meg a változás. Ugyanakkor a fiatalabb generációk készségeit kihasználva be kell építeni a digitális megoldásokat a mindennapi ügyvitelbe és a gyártásba is.

Problémát jelent ma Magyarországon az is, hogy a döntéshozók egy része szkeptikus és idegenkedik az új technológiáktól. A vállalati digitalizáció egyik legfontosabb pillére, hogy higgyünk a változás erejében és sikerességében. Sajnos a bevezetés meghiúsul, ha nem tekintünk megfelelően az eszközökre. Ez a fajta idegenkedés egészen odáig vezethet, hogy munkahelyi és munkerőpiaci feszültségeket okozhat a jövőben.

Becslések szerint ugyanis 2020-ra kb 900.000 állás válhat betöltetlenné amiatt, hogy nincs elég, megfelelő digitális készségekkel rendelkező munkaerő. Ebben a táborban ráadásul a nők felülreprezentáltak, hiszen az oktatásban is megfigyelhető az érdeklődési differencia. Magyarországon kétszer annyi férfi tanul valamilyen formában programozni, mint nő, így ők később kevésbé lesznek felkészültek a jövő munkáinak elvégzésére. A nemek közötti szakadék áthidalását számos program sürgeti, egészen gyermekkorban igyekeznek érzékenyíteni a fiatalokat és megismertetni velük a gépek nyelvét: hogy később ugyanolyan hivatásnak tekintsék a programozást, mint bármelyik, hagyományos szakmát.

A digitalizáció mértékét a vállalat érettségével is kifejezhetjük. Minél érettebb egy vállalat, annál jobban kezeli az új piaci trendek megjelenését és annál hamarabb reagál rájuk. Ahhoz, hogy az átalakulás egyszerűbbé és gyorsabbá váljon, a Google magyarországi képviselete is számos ingyenes eszközt kínál.

A digitális eszközök egy része a szolgáltatószektort célozza, azonban az Ipar 4.0 a gyártást is behálózza a legújabb technológiai vívmányokkal. Ezek mindegyike a termelékenység növelését célozza. A gépek térnyerése, a robotizálás és az automatizálás a szakértők szerint úgy szüntet majd meg munkahelyeket, hogy egészen más lehetőségeket kínál a felszabaduló munkaerő számára.

És ezen a ponton ér össze az ipari digitalizáció és a társadalom digitális fejlettségének kérdésköre: csak azok az emberek tudnak hatékonyan részt venni az új termelési és szolgáltatási láncban, akik felkészültek a digitális világ kihívásaira. Ugyanígy, csak azok a vállalatok maradhatnak talpon az új versenyhelyzetben, amelyek képesek implementálni a legújabb rendszereket, rugalmasan reagálnak a folyamatos változásokra és hajlandóak áldozni a digitális beruházásokra.

A Google mellett pedig számos globális vállalat támogatja a kisebb cégeket abban, hogy nagyobbá, jobbá és akár nemzetközivé váljanak. Már csak a KKV-knak kell felhúzni a kesztyűt!

Contact