Smart Factory ConnAction: Minden egy helyen, amit az okos gyárról tudnunk kell

Amikor az okos gyárakról, a termelés digitális forradalmáról és az ipar 4.0-ról beszélünk, nem kell a távoli jövőbe kalandoznunk. Az utóbbi években beindult változások megmutatták, hogy az intelligens termelés egy karnyújtásnyira van, az okos eszközök és rendszerek pedig egyre könnyebben elérhetők a kisebb vállalatok számára is. Jó gyakorlatokat, tippeket és gondolatébresztő előadásokat szolgáltatott a Smart Factory ConnAction konferencia a fenti témákban, egy csokorba gyűjtve a nagyvállalatok és az egyszemélyes kis cégek lehetőségeit is. 

2018_06_28_CF_SF-14

A háromnapos konferencia az előadások és a kapcsolatépítési lehetőségek elegye volt, amelyhez a Thermal Hotel Visegrád biztosított kényelmes és praktikus helyszínt. A program előadói között helyet kaptak az iparági nagyvállalatok mellett a beszállítók, a tanácsadó- és támogató szervezetek valamint a kapcsolódó szakterületek képviselői is. Egy újabb ipar 4.0 vagy digitalizációs definíció helyett a hangsúly az éppen zajló ipari forradalom kihívásaira helyeződött, illetve a lehetséges megoldási stratégiák bemutatására. A prezentációkkal párhuzamosan networking lehetőséget is biztosítottak a résztvevőknek a szervezők, így a napközbeni szakmai programot már könnyedebb esti vacsorák és beszélgetések követhették.

Kapcsolatépítés és gyárlátogatás

Az első napon gyárlátogatással, illetve icebreaking beszélgetésekkel várták a résztvevőket. Idén a FESTO-AM magyarországi gyártóüzemébe látogathattak el az érdeklődők, ahol a vállalat gyártásába, a termelés működésébe, valamint a belső folyamatok lebonyolításába nyerhettek betekintést. Az óbudai gyárban számos digitalizációs és egyszerű, ám annál hasznosabb smart projekt működik, amelyek egytől-egyig jó példák lehetnek a KKV szektor szereplői számára. A mintagyár-látogatást követően a hotelben megkezdődtek az icebreaking programok, amelyek nemcsak a szakmai beszélgetések előtt törtek utat, hanem megalapozták a következő két nap kötetlen, barátságos hangulatát is.

Nem elég beszélni róla

A konferencia előadásainak mondanivalóját talán leginkább a cselekvésre ösztönzés szándéka fogja össze. Az IoT megoldások bemutatásától kezdve az esettanulmányokat leíró prezentációkig minden programpont felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenben zajló dinamikus változások tempóját fel kell vennie a vállalatoknak, különben kiesnek a versenyből.

A tervezés és a tervezés egyes lépéseinek fontosságára Bóna Péter, a Com-Forth Kft. ügyvezetője tért ki, mint első előadó. Az Ipar 4.0 követelményei mentén felépülő rendszereket egy továbbfejlesztett LEAN-ként definiálta, ezzel is ráirányítva a figyelmet arra, hogy a digitalizáció minden vállalati osztályt érint, a HR-től az IT-ig. 

Kis lépés a gépeknek, nagy lépés az emberiségnek.

A digitalizáció tehát nem építi ki önmagát és nem lehet csupán egyetlen vállalaton belüli szervezet feladata. A tervezés pedig ugyanúgy szükséges az ilyen rendszerek létrehozásában, mint bármilyen beruházás vagy gép megépítése során.

Gondolkodjunk máshogy!

Ne csak beszéljünk az ipari forradalomról, hanem cselekedjünk, illetve gondolkodjunk róla másképp! Ez volt Eric Prevost, az Oracle alelnökének előadásának üzenete. Az átalakulás kulcsaként a termelés sokoldalúságát, a variábilis gyártósorok létrehozását és az új innovációs technológiákat említette. Hangsúlyozta, korunkban meghatározó a tömegtermelés átállítása a tömeges testreszabásra, amely újabb és újabb, okosabbnál okosabb technológiákat követel – ezek pedig elképzelhetetlenek a mesterséges intelligencia bevonása nélkül.

2018_06_28_CF_SF-90

Ipar 4.0: Hogyan integráljuk a digitális eszközöket a mindennapi gyártásunkba.

Cél: Smart Factory

Az eseményen több hazai nagyvállalat és KKV is képviseltette magát. A Magyar Suzuki Zrt. törekvéseit Urbán László, a vállalat vezérigazgató helyettese ismertette. Kitért arra is, hogy miközben a mesterséges intelligencia nélkülözhetetlenné kezd válni a termelés minden szintjén, az embereknek továbbra sem kell aggódniuk, hiszen a gépek soha nem lesznek képesek kiváltani a humán munkaerőt. Ugyanis hiányzik belőlük az intuíció, amely valóban emberré tesz minket.

Hibrid megoldás a jövőért

Thomas Schulz, a GE Digital CEE területi képviselője az intelligens eszközök fontosságáról beszélt, illetve arról a hibrid megoldásról, amelyben az adatokból kinyerhető tudás és a folyamatok működésével kapcsolatos ismeretek közösen irányítják a termelést. 

A megoldásszállítók mellett további magyarországi telephellyel rendelkező nagyvállalatok mutatták be jó gyakorlataikat. A Denso Gyártó Magyarország Kft. igazgatója, Szincsák Attila az Ipar 4.0 gyengepontjaira irányította a figyelmet, megerősítve a korábbi előadók véleményét, miszerint az ember az okos gyárakban is nélkülözhetetlen marad majd. A leggyengébb láncszemnek az elkötelezettség hiányát jelölte meg, tapasztalatai szerint ugyanis sok esetben még a bevezetéssel küzdő cégek munkavállalói sem eléggé elhivatottak a fejlesztések irányában. “A jó rendszer sem ér semmit, ha az emberek nem foglalkoznak velük megfelelően.” – jelentette ki.

Vincze Attila, az ARCONIC ABS és IT vezetője a folyamatok optimálásának fontosságát és a már ismert jó gyakorlatok megtartását hangsúlyozta. Szóba került az 5S, a LEAN, az Andon-táblák és a Kanban megoldások szerepe, amelyeknek a digitalizálódó okos gyárakban is jogosan megérdemelt helyük van.

Az ebédet követően Kis Gergely Ádám (Com-Forth Kft, Üzletfejlesztési menedzser) előadásában a MES került középpontba, majd ismét egy esettanulmánnyal folytatódott a program. Kun László, a Bizerba Mérleg Hungária Kft, ipari értékesítési vezetője tartott prezentációt a tömegmérés gyártástámogató szerepéről. Ez a téma kapcsolódott Bóna Péter következő előadásához, amely a valós idejű adatgyűjtés kihívásairól szólt, kitérve az adatkapcsolat, a feldolgozás és a gyűjtési kapacitás kérdéseire is.

2018_06_28_CF_SF-96

Ipar 4.0, mint versenyelőny

A nap végén a magyarországi mintagyárak kerültek ismét a figyelem középpontjába. A hat üzem egyenként is bemutatkozott, majd az iparági kérdéseket egy panelbeszélgetés keretében vitatták meg.

Adatok a termelésben

A második nap a panelbeszélgetéseket helyezte középpontba. A szekciót Csanaki Jenő, az Opel Szentgotthárd Kft. termelési igazgatójának előadása nyitotta. Prezentációjában a Big Data, az adatfeldolgozás és annak termelésben alkalmazható eszközei jutottak szerephez. Az Ipar 4.0 termelésben tapasztalható előnyeiről a FESTO-AM Kft. gyártóeszköz fejlesztési vezetője, Fazekas Árpád beszélt az előadásában. Több, a gyárban zajló projektet és már megvalósult ipar 4.0 eszközt is bemutatott, melyek jó példák lehetnek a KKV szektor számára. Kitért továbbá arra is, hogy a digitalizáció mintegy megreformálta a vállalati kommunikációt is, amelynek hatékonyságnövekedése a termelésben is érzékelhetővé vált.

A mesterséges intelligencia is a terv része

A gépi döntések és a mesterséges intelligencia képességeiről Borut Potocnik, a Crea Pro ügyvezetőjétől hallhattunk. Egy döntési folyamat példájának segítségével mutatta be az adatelemzés és a gépi adatfeldolgozásban rejlő lehetőségeket.

Big Data vagy Fast Data?

Az adatgyűjtés témakörét emlegetve nem feledkezhetünk meg a Big Data fogalmáról sem. Az adatokkal kapcsolatban azonban érdemes további fogalmakkal és adattulajdonságokkal is tisztában lennünk, erről beszéltek a panelbeszélgetés résztvevői is. 

Fast Data – Big Data valós időben (Tunkel Richárd, műszaki igazgató, REACH Solutions)

A résztvevők kiemelték, hogy a valós idejű elemzés kulcsfontosságú, az utólagos elemzés ugyanis keveset ér egy aktuális probléma megoldása szempontjából. Frankó Csuba Dea (ügyvezető,  Spark Institute at IBS) kiemelte továbbá, hogy az adatgyűjtés nem egy technológiai vagy IT probléma csupán, hanem a teljes vállalatot érintő feladat, amelynek fontosságáról minden érintettet meg kell győzni. Biró Szabolcs (Lead Data Scientist, Hiflylabs) hozzátette, általában a cégek akkor kezdenek el valóban adatfeldolgozással foglalkozni, amikor valamilyen belső probléma ráirányítja figyelmüket, de csak akkor tudnak továbblépni a Big Data irányába, ha már elkezdték megérteni és feldolgozni a kigyűjtött adatelemeket.

Kell a jó munkaerő, de majd a robotok elveszik a munkájukat?

Napjaink legnagyobb HR kihívása a megfelelő munkaerő megtalálása mellett a fluktuáció csökkentése, a jó emberek megtartása. Ezt a célt nehezíti az egyre kiéleződő verseny, a dinamikusan változó munkakörök világa, valamint az automatizáció térnyerése. Miközben egyre többen tartanak attól, hogy a robotok kiszorítják az embereket a munka világából, számos helyen igyekeznek cáfolni az ezzel kapcsolatos állításokat. Ugyanis a jövőben ugyanúgy szükség lesz megfelelően képzett szakemberekre, mint napjainkban. Varga Zsuzsa (HR vezető, Arconic Köfém Kft.) kiemelte, hogy fel kell készíteniük a munkavállalókat az előttük álló változásokra és biztosítani kell őket róla, hogy munkakörük nem megszűnik, hanem átalakul majd az automatizáció hatására. Fazekas Árpád (Festo-AM Kft., Gyártóeszköz fejlesztés vezető) arra a kérdésre, hogy volt-e létszámváltozás az elmúlt években a digitalizáció hatására, megnyugtatóan válaszolt, ugyanis a létszám az ipari konjunktúra következtében folyamatosan nő. Ezt a trendet még az sem töri meg, hogy a gyárakban rendre igyekeznek aztomatizált megoldásokat bevezetni, hiszen a humán erőforrások átcsoportosításával nem kell megválniuk dolgozóiktól. 

A képzések helyzetével kapcsolatban a beszélgetés résztvevőinek egybehangzó véleménye az volt, hogy gyakorlati ismeretek átadására, tapasztalatszerzésre van szükség, miközben a jövő munkavállalójának rendelkeznie kell némi rugalmassággal is. Az élethosszig tartó tanulás pedig még soha nem volt ennyire alapszintű elvárás, mint napjainkban.

A Com-forth Kft. csapata

A Com-Forth Kft. csapata

A konferenciát egy jó hangulatú ebéd zárta, amelyen az előadások témáival kapcsolatos beszélgetések töltötték meg a teret. A látogatók sok-sok inspiráló gondolattal és friss üzleti kapcsolatokkal távozhattak a helyszínről.

További információ

A Smart Factory ConnAction weboldalán.

Képek: Leskó Tamás

Megosztás
[
    ]