Ember és robot egymás mellett – 1. rész

Gyenge koncentrációs készségek és fáradtság – soha többet! A robotokat, emberi kollégáik megbízható, nélkülözhetetlen munkaerőnek tartják. Az utóbbi időben egyre jellemzőbb, hogy csövek hegesztésében, hajlításában, marásában, elválasztásában, mozgatásában és tárolásában is használják őket. A mesterséges intelligenciának és gépi tanulásnak köszönhetően ráadásul várhatóan még rugalmasabbá válnak, így idővel teljes mértékben lecserélhetik a kizárólag repetitív munkákat végző társaikat.

Cikksorozatunkban három esettanulmányon keresztül szeretnénk bemutatni, mennyit fejlődött a robotizáció, milyen komplex feladatok ellátására váltak alkalmassá és az új igények függvényében milyen fejlesztések vannak kilátásban. A sorozat első részében a Transfluid Machinenbau-hoz látogatunk, és megnézzük, hogyan segítik a robotok a vállalatot a csőformázási munkálatokban.

Első rész – Transfluid Machinenbau

Képzeljük el a következő szituációt: reggel az ember megérkezik a munkahelyére és az első dolga, hogy bekapcsolja a monitort. Ez elsőre nem tűnik túl hatékony munkavégzésnek. A Transfluid Machinenbau, kamerák által vezérelt, teljesen elektromos gyártócellája esetében azonban ez a valóság. A képernyő villódzása nem a legfrissebb hírműsor, hanem számos értékes adat megjelenítésének következménye, ami a gyárban végzett csőformázási műveletek energiafogyasztásáról, folyamatképesség-indexének (CPK) értékéről vagy éppen a megmunkált csövek mennyiségéről szolgáltat információt.

A robot, mint központi egység

A Transfluid csőformázó központjában egy kamerás felügyeleti rendszer, egy 4-tengelyes kezelő rendszer, két kombinált csőformázó gép, egy hajlító gép, egy élletörő egység, egy pontmátrix nyomtató és két robot gondoskodik a termelésről. Utóbbiaknak kiemelten fontos szerep jut, hiszen nem csak az anyagmozgatásért felelnek – egyben hajlítógépként is funkcionálnak. Ennek számos előnye van; a hajlítás rezgésmentesen és viszonylag egyenletes sebességgel történik, nincs szükség forgótengelyre, emellett lehetőség van különböző átmérőjű csövek megmunkálására, szerszámcsere nélkül.

transfluid-roboterbieger-robots-bending-long-tubes

A teljes munkafolyamat a következőképpen alakul: először a csőformázó gépek megmunkálják a cső egyik oldalát. Ezt követi a hajlítás, majd a másik oldal forgácsmentes marása és végül annak is a formázása. Amennyiben szükséges, a robot ezután egy sorjázó berendezésbe helyezi a csövet. “Egy kamera segítségével a csövek mindkét vége vizuálisan ellenőrizhető,” – mondja Stefanie Flaeper, a Transfluid ügyvezető igazgatója. “Ha erre nincs szükség, a robot a csövet egy címkéző berendezésbe helyezi, ahol a szükséges pontokon megjelölik – mindezt mindenféle befogó rendszer használata nélkül”.

transfluid-Roboter-biegen

Egy forgóasztalos formázó rendszer segítségével ezután két cső, egy peremmel összekapcsolható. A gyártófolyamatban ez maximális biztonságot és bevételt, valamint 100%-os dokumentált minőséget jelent, mindezt pedig egy nagy képernyő informatív, “szórakoztató” vizuális tartalma kíséri.

A robotok tehát a csőformázásban is bizonyították rátermettségüket. Flaeper hangsúlyozza, hogy ők “felelnek az irányított kezelésért“, hiszen kifejezetten ideálisak a hajlított alkatrészek gyártásában. “Kevésbé hasznosak azonban a hosszú, egyenes csövek kezelésében. Erre a célra a lineáris rendszerek alkalmasabbak.” A robotok mégis egyre elterjedtebbek a megmunkálási feladatokban, “hiszen azok legtöbbször összetett kezeléssel és nehéz alkatrészek mozgatásával járnak együtt.”

Sorozatunk második részében egy olyan robotmegoldásról olvashatnak, ami a volfrámelektródás inert védőgázos ívhegesztésben (TIG) kamatoztatja képességeit.

ForrásTube Düsseldorf

További információ:

A Transfluid Machinenbau hivatalos honlapján.

 

Megosztás
[
    ]