A negyedik ipari forradalom három szóval írható le a legjobban: automatizáció, robotizáció és hálózatosodás. Sem az automatizáció, sem a robotika nem újdonság, évtizedek óta hozzáférhető technológiák. Az azonban, hogy minden digitalizált és hálózatba köthető, hatalmas lehetőségeket rejt és forradalmasítja nemcsak az ipari folyamatokat, de a mindennapjainkat is. A digitális technológiák terjedésében további szerepet játszik egyrészt, hogy a fejlesztések elkerülése, halogatása versenyhátrányt jelent, másrészt az eszközök, termékek digitalizálását lehetővé tévő szenzorok, RFID chipek stb. ára dinamikusan csökken, így egyre több szervezet számára válnak elérhetővé.
Ma már egy termékbe, gépbe vagy eszközbe beszerelni egy hálózati csatlakozást lehetővé tevő eszközt, centekbe kerül. És ez nem csak a termelésben játszik szerepet, hanem a végső vevő felhasználói élményének növelésében is. A szakirodalomban legtöbbet gyártósorok szenzorokkal, szkennerekkel, kamerákkal való felszereléséről olvasunk, és arról, hogyan kell felhasználni ezeket az adatokat a termelési folyamatok kiegyensúlyozásához, a hatékonyság növeléséhez, a karbantartás tervezéséhez. Hasonló érzékelők pl. egy teniszütőbe építve lehetővé teszik a sportoló számára az edzés végén a munkája kiértékelését, amely után – akárcsak az előbb említett termelési folyamatban – a fejlesztés következik (www.babolat.com).
Az igazán drága a negyedik ipari forradalomban nem magának az adatnak az előállítása, hanem annak elemzése és felhasználása a döntéshozatalban. Ez az, amely egy különleges, ritka képessége lehet egy vállalatnak, amelyre a versenyelőnyét alapozhatja.
A Bosch madridi leányvállalatában dolgozik egy adatbányász részleg, amely ultrahang-érzékelők gyártásának adatait rendszerezi, szűri. Az érzékelő gyártása során három helyen is keletkezik adat: a MES-ben, a tesztelés során és gyártásban részt vevő gépek beállításaiból. Ez napi 170 GB mennyiségű adat, csak ezen a részlegen. A feldolgozáshoz speciális számítógépfürtbe töltik fel az adatokat és internetes böngészőkben használatos keresőmotorokhoz hasonló robotok segítségével gyorsítják fel az elemzést. A rendszer gyakorlatilag minden információt képes mindennel összekapcsolni, így rendkívül összetett ok-okozati kapcsolatokra is fény derülhet. Ez már alapjául szolgál a jól strukturált információ előállításának, amelyek mentén megalapozott döntést lehet hozni.
A Flex adatelemző központot működtet Budapesten, ahol matematikus, statisztikus és programozó szakemberek próbálják modellezni, szűrni, elemezni a gyárakból érkező adatokat. A központ az elektronikai alkatrészek keresletének előrejelzésére mesterséges intelligenciát fejlesztett. A rendszer rengeteg korábbi elektronikai alkatrész hosszú távon megfigyelt keresleti görbéjét ismeri, és ha egy új alkatrész jelenik meg a portfólióban a termék paraméterei és a hasonló termékek keresleti görbéi alapján megalkotja a legvalószínűbb keresleti görbét, amely alapján előre jelezhető, hogy az adott alkatrészből a jövőben milyen igények várhatók.
Az ilyen adatelemző részlegek, szoftverek, robotok kifejlesztése tetemes összegeket emészt fel. Tudatosnak kell tehát lenni a rendszer felépítésekor, hiszen nem elég megoldani az adatgenerálás és -tárolás – egyébként ugyancsak komplex – problémáit, de az adatok feldolgozására, tisztítására, elemzésére és a kinyert információk emészthető formában való tálalására még jelentősebb összegeket kell áldozni. Ennek egy része a technológiai, a szoftveres háttér, a másik része, hogy olyan munkaerőállományra tegyünk szert, akik ezen programozási-fejlesztési és elemzési területeken jártasak, és valóban elő tudják állítani a releváns és megbízható információkat.
A versenyelőny-források tehát megváltoznak, előtérbe kerül az adatok felhasználható információvá való transzformálása és az elemzést, döntéshozatalt elvégezni képes szellemi tőke felértékelődik. Megváltoznak a versenyt befolyásoló tényezők is. Michael Porter, stratégiai menedzsment guru 2014-es cikkében alapvető változásokról beszél. Az iparágon belüli versenyben azok, akik – hiába van esetleg jól bejáratott, erős márkanevük – nem tartanak lépést a fejlődéssel, a digitális technológiával, a változó vevői elvárásokkal, kihullanak (Nokia). Jönnek helyettük új belépők, esetleg olyanok, akik korábban nem léteztek, vagy apró szereplők voltak, de felültek olyan innovációs hullámra, amelyben élenjáró szerepre tettek szert. Hol volt pl. a Tesla 15 évvel ezelőtt, abban az autóiparban, amelyet gigantikus cégek uralnak? Ma egyértelmű versenytársa a luxusautó-gyártóknak, elektromos és önvezető autó technológiában élen jár, sőt, épp készül betörni az önvezető tehergépkocsi-gyártók közé.
A vevők alkupozíciója is jelentősen megnő. A cégek törik magukat, hogy egyedi igényeiknek megfeleljenek, gyártásukat olyan mértékben rugalmassá tegyék, hogy akár a Lot Size 1 is elérhető legyen. Nem is elég már, ha maga a termék kiváló minőségű, komplex szolgáltatáscsomagot is kell kínálni hozzá, amelynek már részét képezi a keletkező adatok hozzáférése, elemzés, esetleg egy alkalmazás, amely segít az értelmezésben.
A beszállítók alkuereje is megváltozik. Új beszállítók lesznek és tesznek szert egyre nagyobb részesedésre a beszerzés során elköltött pénzekből. Ők az új technológia beszállítói, akik a szenzorokat és egyéb adatgyűjtésben közreműködő berendezéseket gyártják, azok a (felhő) szolgáltatók, akik az adatok tárolását végzik, esetleg azok az informatikai vállalkozások, amelyek az adatbiztonságot garantálják, vagy épp az elemző szoftvereket fejlesztik. Olyan új, és hangsúlyos szereplők lépnek porondra, akikkel a stratégiai együttműködés megtervezése létfontosságú.
A verseny alapja és környezete tehát megváltozik. A vállalatvezetők felelőssége, hogy ezt felismerjék és felkészítsék a céget az új körülményeknek való megfelelésre, végső soron pedig magának a szervezetnek is megújulásra van szüksége.
Szerző:Dr. Nagy Judit, egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem
Forrás:
Nagy, J. (2017): Az Ipar 4.0 fogalma, összetevői és hatása az értékláncra. Műhelytanulmányok sorozat, 167. szám. Budapesti Corvinus Egyetem.
Porter, M. E., Heppelmann, J. E. (2014): How smart, connected products are transforming competition. Harvard Business Review, 92(11), p. 64-88.