ManufactureIT: gyakorlatorientált konferencia az ipari digitalizációról

Ipari digitalizáció: a fogalom, amelyet mindannyian ismerünk, egyre több helyen hallunk róla, mégis nagyon nehéz lenne megfogalmazni, hogy hogyan kell jól csinálni. A Manufacture IT konferencia célja épp ezért nem az volt, hogy definíciót alkosson a digitális átalakulásról, inkább jó példákkal, eszközök bemutatásával és szakértők gondolataival járta körbe a témát.

23509333_10155053601761475_8927001014615523111_o

Az egynapos rendezvényen hallgathattunk előadást kutatóktól és a mindennapokban a digitalizációért felelős projektvezetőtől is. A BITPORT szervezésében először megrendezésre kerülő konferencián az ipari szektor és a tudományos világ találkozott, így felhasználók, fejlesztők, kutatók és szolgáltatók is. Az előadók több különböző nézőpontot képviseltek: szóhoz jutottak a szektorban termelő, értékesítő és kutató szakemberek.

A program moderátora Dervenkár István, a BITPORT főszerkesztője volt. Miután köszöntötte a látogatókat, Posta Attilának, a T-Systems partnerének adta át a szót, aki előadásában szemléletváltásról, az Ipar 4.0 által előidézett hihetetlen gyorsaságú változásokról beszélt. Témájához kapcsolódott a következő előadó is, Pomázi Gyula iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkár, aki a hirtelen és kiszámíthatatlannak látszó változások állami támogatási rendszeréről beszélt. Példaként említette az Irinyi Tervet, valamint azokat a cselekvési köröket, amelyek hosszú távú fejlődést és az autóipari függésből eredő kiszolgáltatottságot hivatottak enyhíteni. Prezentációjában említést tett az 5G koalícióról is, amely hazánkban valósulhat meg az Európai térségben először.

Az Irinyi Terv Magyarország újraiparosítását célozza. A kormányzati program középpontjában a hazai vállalatok fejlesztése áll és a fejlesztések fő irányainak kijelölése mellett az szakképzés és az oktatás fejlesztésére vonatkozó stratégiákat is meghatároz.

Az 5G Koalíció célja, hogy Magyarország az 5G fejlesztések egyik európai központjává váljon. A fejlesztések és a hazai kutatások, valamint a koalícióba lépő nagyvállalatok által egyesített tudással a jövő vezető technológiáinak előkészítése válik lehetővé.

Kormányzati cél, hogy a szakképzés, mérnöki és technikusi szinten is fejlődjön, az ipari igényeknek megfelelően alakuljon és olyan formális oktatási keretet biztosítson, amely a jövő szakmáira készíti fel a tanulókat. A KKV-k támogatásán keresztül a hazai cégeket kívánják erősíteni, számos pályázati lehetőséggel, mintagyár-programokkal és tudástárral.

23592101_10155053601861475_5124064718507798262_o

Ezt követően ismét Posta Attilához került a szó, aki a gyártási tükörről, az adatok felhasználásról és a digitális gyártáskövetésről beszélt prezentációjában. Felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy általában a múltbéli adatokból következtetünk a jövő eseményeire, ugyanakkor már rengeteg eszköz rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy a vizsgált paraméterek valós idejű feldolgozásával hozzunk döntéseket.

Nagy Judit, a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa az ipari digitalizáció iránt mutatott érdeklődésről és hajlandóságról beszélt. A külföldi és magyar vállalkozások hozzáállása közötti különbségek feltárásán keresztül mutatta be a hazai lehetőségeket és a digitalizációban rejlő potenciált. Bár hazánk alapvetően a hagyománytisztelő államok közé sorolható a felmérés által vizsgált paraméterek alapján, egyre nagyobb az érdeklődés az ipari digitalizációs eszközök iránt, ami mindenképpen biztató a jövőre nézve.

“Informatikus a gyártósoron” címmel tartott előadást Major Gábor, az IVSZ főtitkára. Az adatelemzésről, illetve az adatok helyes értelmezéséről beszélt, kiemelve, hogy sokszor elég, ha az adatok által mutatott trendeket követjük a termeléstervezésben, nem minden esetben van szükség az okok felgöngyölítésére. Előadásában emellett kitért a humán munkaerő iránti kereslet csökkenésére is, melynek okaként a profitorientációt nevezte meg. Ezt ugyanakkor nem negatív jelenségként ismertette, sokkal inkább a lehetőséget, a termelési volumen maximalizálását kívánta hangsúlyozni. Példáin keresztül megérthettük, hogy a mai termelési környezetben milyen fontos szereppel bírnak az adatok és milyen haszna van a digitális gyártás vizsgálatának.

A kávészünet után egy igazán interaktív bemutatóban volt részünk. Leveli András, az LSK Hungária munkatársa a digitalizáció kollaborációban betöltött szerepét kívánta bemutatni a konferencia résztvevőinek. Mindezt a többirányú kommunikációra alkalmas megjelenítő-eszközökkel, trükkökkel és a felhasználók számára hasznos tippekkel fűszerezve. Hangsúlyozta, ugyanúgy, ahogy az iparban, a kommunikációban is forradalmat élünk, mely jelenleg az olyan eszközök fejlesztését és terjedését jelenti, amelyek interaktív kommunikáció megvalósítására alkalmasak.

Sokan, sokféleképpen gondolkodnak az Ipar 4.0-ról és a digitalizációról. Kovács Gábor, a Suez munkatársa azt mutatta be, hogy gyárukban hogyan épülnek egymásra az egyes irányítási szintek és ezeket milyen digitalizációs stratégiával támogatják. Gazdag tapasztalatait és az üzem működését lelkesen osztotta meg a közönséggel és ez a gyakorlati példa a konferencia teljes tematikáját összefoglalta.

Bóna Péter (Com-Forth Kft.) előadásában a valódi beruházási értékről, illetve a megtérülésről beszélt. Mondanivalójának középpontjában a TCO kiszámítása és jelentősége állt, az elméletet pedig egy részletes gyakorlati példával támasztotta alá. 

A TCO a termék teljes életciklusára vonatkozó költségeket jelenti. Így tehát nem csak a beruházás, valamint a fenntartás, hanem a működéssel és a tulajdonlással járó összes költség beletartozik.

23551054_10155053602976475_7850868166316576763_o

Ha vannak IT rendszerek, akkor elkerülhetetlen, hogy a rendszerek biztonságáról is beszéljünk. A NetAcademia vezetője, Litkei Péter kiemelte, hogy a titkosítás és a megfelelő rendszervédelem elengedhetetlen az összekapcsolt hálózatok esetén. Sajnos sok vállalkozás csak “tűzoltásra” alkalmas biztonsági programokat alkalmaz, épp ezért az oktatási programjukban kiemelt szerepet tulajdonítanak a rendszer-védelemmel kapcsolatos ismeretek átadásának. 

Az előadássorozat végén Bárdos Krisztina, az IFKA munkatársa beszélt a magyarországi pályázati lehetőségekről, valamint Pomázi Gyula előadására visszautalva az ipari átalakulást támogató Kormányzati stratégiáról. Felhívta a figyelmet a Modern Gyárak Éjszakája programjaira, illetve a frissen meghirdetett Mintagyár programra, amelyet egy tudásközpont egészít ki – segítséget nyújtva a KKV szektor szereplőinek a legújabb trendekhez történő felzárkózásban.

Az előadássorozatot egy panelbeszélgetés zárta, melynek igen aktuális témája a munkaerőhiány és a munkaerőpiaci átalakulás volt. A beszélgetésben részt vevő személyek egy-egy nézőpontot képviseltek, így szót kapott az oktatási, a Magyarországon tevékenykedő multinacionális nagyfoglalkoztatói, illetve a vállalati beszállítói szerep is. Baráth Barbara a Green Fox Academy vezetőhelyettese a digitalizáció munkaerőpiaci hatásaival kapcsolatban elmondta, a foglalkoztatás alapvető problémája az, hogy a munkaerő nem a hiányszakmákban kínált állások betöltésére van felkészítve. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a hagyományos és a nem formális oktatás szerepét is. Fehér András, a T-Systems Magyarország munkatársa kiemelte, hogy a vállalati döntésekben egyre nagyobb szerepet kapnak a kapcsolt szolgáltatások, a képzések, oktatások. Ezt a gondolatot Pintér Henrietta az EPCOS munkatársa is megerősítette, aki a multinacionális vállalatnál tapasztalható munkaerőhiánnyal mindennap találkozik. A részt vevők egyetértettek abban, hogy a munkahelyeken a digitalizáció eszközeit közelebb kell hozni a munkavállalókhoz, lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy részesei legyenek a vállalatok fejlesztésének.

23406035_10155053601726475_1063393422989892478_o

A programot a beszélgetést követően egy kellemes hangulatú ebéd követte, ahol további lehetőség nyílt a kapcsolatépítésre és beszélgetésre az előadások témájában. 

További információ

A BITPORT magazin honlapján.

A cikkben található képek forrása: a BITPORT facebook oldala.