Elöregedő társadalomban élünk. Ahogy az idősebb szakemberek nyugdíjba mennek, egyre kevesebb munkavállaló áll rendelkezésre a pótlásukra. Még ha ez nem is lenne önmagában elég komoly probléma, a munkaadóknak a munkaerőelvándorlás is megnehezíti az egyébként sem könnyű helyzetét.
A munkaerőhiányból fakadó problémák kezelése, a megfelelően képzett munkavállalók megtalálása és megtartása a vállalatoknak a következő évek, évtizedek egyik legnagyobb kihívása lesz.
A németországi munkaügyi statisztikák szerint a feldolgozó iparban közel nyolcmillió betöltött pozíció mellett több mint negyedmillió betöltetlen állás van, melyeknek jelentős része a gépiparban és fémiparban található. Ez az egész Európára jellemző, képzett szakemberhiány hazánkban is tapasztalható.
Csak Magyarországon több tízezerre tehető a tartósan betöltetlen munkahelyek száma, melyek számottevő része az iparhoz kapcsolódik. A jelenlegi tendenciák alapján nem nehéz felismerni, hogy az elöregedő társadalom és az Európai Unió egyik alapelvét jelentő munkaerő szabad áramlása milyen komoly kockázatot jelent a hazai cégek életében.
Milyen következményekkel kell számolniuk a vállalatoknak?
Az egyik, belátható időn belül bekövetkező változás a munkaerő költségeinek növekedése lesz. A bérek emelkedése képes lehet csökkenteni a munkaerőhiány és elvándorlás mértékét, de mivel általános, ágazati szintű béremelkedésről van szó – saját farkába harapó kígyóként – nem fogja orvosolni a cégek közötti munkaerővándorlást.
Ugyanakkor, ha ez a költségnövekedés nem társul a termelékenység növekedésével, akkor a cég fokozatosan veszíteni fog versenyképességéből, ami hosszú távon a cég piaci ellehetetlenülésével is járhat. Önmagában tehát a béremelés nem fog megoldást nyújtani a problémára.
Egy másik tényező a vállalatok képzési költségeinek emelkedése lesz. Egy több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakembert nem lehet a szakmával még csak ismerkedő munkavállalókkal pótolni, őket még ki is kell képezni. Az iskolapadból kikerülve számtalan olyan “fogást” kell még elsajátítaniuk a pályakezdőknek, amit elméleti keretek között nem, csak valós körülmények között lehet megtanulni.
Jó tendencia a pályakezdők egyre nagyobb arányú bevonása az ipari termelésbe, de a tapasztalat nem fog egyik napról a másikra az ölükbe hullani, azt hosszú évek alatt fogják megszerezni. A legtöbb ipari vállalatnak viszont nincs ideje “kivárni”, míg teljes értékű szakemberekké válnak, mivel ez is veszélyeztetheti a versenyképességüket.
Harmadik következmény a munkafolyamatok minél magasabb szintű automatizálása lesz. A közeljövőben a megrendelések “jellege” is át fog alakulni. A gyártási volumen és a munkák változatossága egyre inkább növekedni fog a darabok komplexitásával együtt.
Hogyan lehet a kieső, hiányzó munkaerőt pótolni automatizálási megoldásokkal? Nézzünk néhány példát a lemezmegmunkálás területéről:
Lézeres lemezvágás
Milyen munkafolyamatokkal találkozhatunk, amik könnyebben-nehezebben automatizálhatók? Kezdetnek vegyük a nyersanyagkezelést. Az alapanyagok ki- és berakodására már több megoldás is létezik, azonban ezek elsősorban nem működésükben, hanem méretükben és a tárolható alapanyagok mennyiségében különböznek. Az AMADA lézergépeihez elérhető több megoldás közül kezdetnek érdemes megfontolni az MP Flexit rendszer bevezetését. Az alábbi videóban működés közben láthatjuk a rendszert.
A MP Flexit rendszer egy egypalettás automatizálási rendszer. A gépkezelő előkészít egy palettányi anyagot, amit a gép beavatkozás és megszakítás nélkül feldolgoz, a kivágott lemezeket pedig külön, de válogatás nélkül tárolja.
Az automatizálás egy következő fokán már nem csak egy, hanem több palettányi anyagot készíthetünk elő megmunkálásra. Az ASF nyersanyagtároló és rakodó toronyban már 7 nyersanyagtároló és 3 kivágott lemezeket tároló palettával számolhatunk, amivel az ember nélküli, folyamatos működés is egyszerűen megoldható, még változó anyagtípusok esetén is.
Az eddig bemutatott rendszerek közös tulajdonsága, hogy szükség van emberi munkavégzésre a kivágott alkatrészek, illetve a lemezhulladék szortírozására. Természetesen ennek a munkafolyamatnak az automatizálása is megoldható. Jó példa erre az AMADA PR III szériás szortírozó robotcella – kombinálva a nyersanyagtároló rendszerekkel – ami már valóban képes a teljesen automatizált működtetésre, ahol csak a nyersanyag betöltésével és a kivágott alkatrészek elszállításával kell foglalkozni.
Természetesen az elérhető nyersanyagtároló rendszerméret nem ért itt véget. A CS II 300 moduláris alapanyag és késztermék tároló rendszer már az automatizálás egy igen magas fokát jelenti. Ebben a rendszerben a vállalat teljes megmunkálásra váró alapanyagkészlete tárolható. Az anyagraktározó rendszer egyszerre több, lézeres és stanc munkaállomást is ki tud szolgálni, így már nem csak egy gép, de egy teljes üzem ellátása és automatizálása is megoldható, minimalizálva a szükséges munkaerő létszámát.
Stancolás
A stancoló gépek esetében – hasonlóan a lézeres lemezvágó gépekhez -, a fő automatizálási lehetőségeket az alapanyagellátás és a kész darabok kezelésénél találjuk. A lézergépeknél bemutatott rendszerekhez hasonló elven működő automatizálási megoldásokat találunk. A lemezek adagolása és a késztermék/hulladék kirakodása – elsősorban a gépkialakítás miatt – felsőpályás robotokkal történik. Az adagolás elvégezhető például az L III típusú felsőpályás lemezadagolóval. Hasonlóan az MP Flexit rendszerhez, egy előre kikészített palettáról végezhető a lemezek rakodása.
https://www.youtube.com/watch?v=yBSUu78rD-Q
Az alapanyag be- és kirakodáshoz kompakt megoldás jelent az MP Sheet Cat rendszer, ami egyaránt alkalmazható stanc- és lézergépekhez is.
https://www.youtube.com/watch?v=igriITdeAq8
A stancoló gépek újabb generációi már rendelkeznek lézervágási opcióval is, amivel több művelet egy gépen végezhető el, ezzel is jelentősen javítva az automatizáltság fokát és a termelékenységet egy-egy gyártócellán belül. Nagy mennyiségű alapanyag tárolására, be- és kirakodására, egyúttal a kész alkatrészek válogatására is találunk megoldást. Az AS3015 NTK + ULS3015 NTK rendszerrel már egy kombi stanc-lézergépből is, teljes értékű, rugalmas gyártócella alakítható ki.
A lézergépekhez képest további feladatot jelent a gép stanc szerszámokkal való ellátása. A PDC II szerszámtároló és -cserélővel a stancgépek szerszámkapacitása megsokszorozható, ugyanis 220 formázó- és lyukasztóbélyeg, valamint 440 matrica tárolható benne.
Élhajlítás
Az élhajlítás automatizálásának vizsgálatakor elsőként felmerülő probléma a gépek szerszámozásának és beállításának megoldása. A kézi szerszámozással és beállítással szemben az automatizált szerszámozással töredék idő alatt elvégezhető gép felkészítése a következő hajlítási feladatra. Ez a funkció főleg kis mennyiségű megrendelés és sorozatnagyság esetén válik elengedhetetlenné. Az AMADA több élhajlítója is elérhető ATC-vel – automatikus szerszámcserélő rendszerrel, aminek a működésére a következő videóban láthatunk példát.
Az élhajlító gépek esetében a nyersanyagok kezelése – mivel a legtöbb esetben lézervágott vagy stancolt előgyártmányról beszélünk -, illetve a hajlítás során az alkatrészek mozgatása a korábban bemutatott rendszerekhez képest már jelentősen bonyolultabb problémát jelent, ezért ezeket a feladatokat leginkább 6-tengelyes robotkarokkal lehet hatékonyan megoldani.
Hegesztés
Természetesen az összeállítási, hegesztési feladatokra is találunk automatizálási megoldásokat. Hegesztési eljárások automatizálására több évtizede léteznek robotos rendszerek, újdonságot elsősorban a lézerforrások és az autonóm működés terén találhatunk.
Nagy előnye a robotos hegesztőcelláknak, hogy – mivel a robot megléte itt előfeltétel – mind az előgyártmányellátás és befogás, mind a hegesztés teljes folyamata, mind pedig a hegesztett gyártmány kirakodása a robottal elvégezhető. Az AMADA a felsőfokon automatizált hegesztő rendszerét nemrég újabb automatizálási elemmel egészítette ki, egy „paletta cserélős” munkaasztal rendszerrel, amit a 2017-es Blechexpo-n mutatott be. Ezzel egy még magasabb szintű automatizálást érhetnek el a felhasználók.
Az automatizált/robotos gyártócellák elérhetőek, léteznek megoldások az összes emberi-fizikai munkafolyamat kiváltására a lemezmegmunkálás ezen területein. Amit viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni: minél bonyolultabb és nagyobb hozzáadott értékű egy munkakör, annál nehezebben automatizálható: A gépek beállítói, karbantartói, programozói továbbra is nagyon fontos és még jó sokáig megkerülhetetlen szereplői lesznek az iparágnak. Léteznek szoftveres megoldások egyes részfeladatok automatizálására, de ezek egyelőre inkább segítséget nyújtanak, mintsem teljesen átveszik a magasan képzett szakemberek és mérnökök munkáját.
Hogyan vágjunk bele az automatizálásba?
Ha már a munkaerőhiányból eredő problémákat nem lehet megkerülni, akkor próbáljunk meg a lehető legjobban kijönni ebből a helyzetből. Nézzük meg a saját gyártófolyamatainkat az automatizálás szemüvegén keresztül és konzultáljunk automatizálásban jártas szakemberekkel. Érdemes lépésről lépésre haladni az új rendszerek bevezetésével, hogy minél több tapasztalatra tehessünk szert alkalmazásukban. Ezek a rendszerek – főleg a közeljövő trendjeit figyelembe véve – nagyon gyorsan meg fognak térülni, így a bevezetésükkel csak nyerhetünk.
További információ
Az AMADA magyarországi forgalmazója, az EPL-Tech Kft. honlapján.