Tűrésszámítás kicsit egyszerűbben

A tűrésezés a tervezés és a gyártás számára is okozhat fejtörést, azonban az alkatrész használhatóságát alapjaiban határozza meg. A tűrésmezők kialakítása, a megfelelő értékek kiválasztása a tervezőasztal problémája, míg a gyártás során az elvárt minőség elérése jelenthet kihívást.

kep1_1200

Az alábbi kalkulátor segítséget nyújthat a szabványos tűrésmezők meghatározásához. Ez pedig a tervezés és a gyártás során is praktikus lehet.

A kalkulátor ide kattintva érhető el.

A szerelhetőség szempontjából kimondottan fontos a megfelelő tűrésmezők kiválasztása, az egymásba illesztendő felületelemek méreteinek megfelelő megadása. A tűrésválasztás egyben a gyártási módot is befolyásolhatja, ezzel pedig az alkatrész gyártási költségeire is hatással van. A kész alkatrészek szerelési módja pedig közvetlenül függ a kialakított csatlakozó felületek illesztésétől. 

A jelölések bizonyára sokak számra ismerősek: kis betűvel a csapok (külső méretek), nagy betűvel a furatok (belső méretek) méretosztályait jelöljük. A számjelölés a tűrésminőséget határozza meg (IT osztály szerint).

A névleges mérettől vett eltérés mértékét a mérettűrések határozzák meg, és tűrésezetlen méretek esetén is van egy toleranciahatár, amin belül le kell gyártani a munkadarab adott méretét.

A mérettűrések mellett léteznek alaktűrések is, ezek például a síklapúságra vagy a hengerességre vonatkoznak. A helyzettűrések két alaksajátosság viszonyát, párhuzamosságát, egytengelyűségét adják meg és szerelhetőségi szempontból kimondottan fontos paraméterek. Ezek mellett léteznek az ún. összetett alak- és helyzettűrések, amelyek egy adott irányú ütésre is vonatkozhatnak.

A tűrések használata, legyen szó bármilyen méret-, alak-, helyzet- vagy összetett tűrésről, az alkatrész beépíthetőségét, felhasználását és alkalmazásainak körülményét is meghatározza. Emellett a gyártástechnológia kiválasztásában is nagy szerepet kap, mivel a pontossági osztálytól függően kell kiválasztani a simító és finiselési eljárásokat.