Összhangban a termelés és a gyártás biztonsága

Jelenleg is tart a szerszámgépek biztonsági követelményeire vonatkozó szabványok felülvizsgálata, melyet a VDW (Német Szerszámgép-építők Társasága) végez. A VDW „Biztonságtechnika a fémmegmunkálásban” megnevezésű munkacsoportja elsősorban a leghangsúlyosabb, C típusú termékbiztonsági szabványok átvizsgálására fókuszál.

download (1)

Ilyen például a köszörűgépekre vonatkozó ISO 16089, a marógépekre vonatkozó ISO 16090 és az esztergákra vonatkozó ISO 23125 szabvány. Valamennyi kapcsolódik a B típusú, ISO 13849-1 szabványhoz, mely a biztonsági funkciókhoz valószínűségszámításon alapuló mennyiségi mérőszámokat rendel, ezek szolgálnak modellként. Ez az elméleti megközelítés szorosan összefonódik az e területen már létező, a gépek használata során kialakult, jóváhagyott gyakorlattal. Annak ellenére, hogy a német szerszámgépek esetében kimutathatóan magas szintű biztonságról beszélhetünk, még mindig szükség van további pontosításokra. Ennek oka, hogy a fent említett szabványokban még nem jelenik meg egységesen a biztonsági funkciók fontossága, mivel az értelmezés tekintetében technológia-specifikus eltérésekkel találkozhatunk. Az, hogy a VDW munkacsoportja a közelmúltban további vállalatokkal bővült, még inkább fokozta pontosítás iránti igényt, miután az elmúlt évben a fémmegmunkálási folyamatok mellett a présgépekkel, valamint a lézergépekkel is gyarapodott a vizsgált területek köre. A biztonsági funkciók tekintetében az utóbbiakra egyáltalán nem léteznek normatív előírások.

Egy másik ellentmondásos területet a gépek „üzemmódja” jelent, például, amikor a megmunkálási folyamat elindításáról, illetve működés közbeni alapos figyelemmel kíséréséről beszélünk. E vonatkozásban a hibaelhárítás és karbantartás különösen problematikus lehet akkor, amikor a biztonsági funkciókat kikapcsolják az ún. „Golden Tongue” esetében („Golden Tounge” alatt azt az esetet értjük, amikor szándékosan egy olyan, hamis jelet generálnak, mely szerint „A védőburkolat ajtajait ajtókat becsukták és lezárták”). A DGUV (németországi Balesetbiztosítási Intézet) által vezetett kutatások szerint, ilyen esetben tízszer, hússzor nagyobb egy esetleges baleset bekövetkezésének kockázata, mint a zavartalan gyártási műveletek esetében. Most, 2017 januárjában, egy országos konzultációt követően, a DGUV nyilvánosságra hozott egy állásfoglalást, amely jelenleg kizárólag a gépgyártás szereplőire vonatkozik. A címe: “Gépek és gépészeti rendszerek kockázatértékelésére vonatkozó útmutatások gyártók részére, a biztonsági funkciók manipulálásának ellensúlyozását szolgáló intézkedések vonatkozásában.”

Ugyanakkor, mivel a biztonsági funkciók manipulálása a biztonsági keretfeltételekkel is szorosan összefügg, a VDW bevonása sem kerülhető el, így a DGUV állásfoglalása alapvetően holisztikus megközelítést képvisel. A célkitűzés az, hogy az EMO Hannover kiállítás keretében, a VDW szervezésében, 2017. szeptember 19-én lebonyolításra kerülő „Biztonság Nap” alkalmával már egy harmonizált szabványt ismertethessenek meg az érdeklődőkkel.

A „Golden Tounge” már a múlté

Interjú Peter Steger-rel

Peter Steger a mindelheim-i székhelyű Grob vállalat tervezőmérnöke, és egyúttal a VDW munkacsoportjának is tagja. Az alábbi, Peter Steger-rel folytatott interjúból egyértelműen kiderül, hogy az ember és gép közötti kritikus kölcsönhatást, egymásra hatást milyen aprólékossággal kell kezelnünk ahhoz, hogy a megnövekedett kockázatot kézben tarthassuk. E tekintetben, a fent említett C típusú szabványok az általánosságban körülírt üzemmódok (például „Szerviz Üzemmód) tekintetében hivatkozási alapot nyújtanak a tervezőmérnökök számára, és rendszeresen felmerülnek a munkacsoport munkája során is. Ezen felül, számos vállalat alakít ki olyan egyedi eljárásrendet, melynek célja, hogy a gyártó-specifikus üzemmódok tekintetében is elkerüljék az általánosan helytelenített manipulációt: ez azt jelenti, hogy bizonyos, az adott gépet érintő karbantartási munkálatot kizárólag a vállalat saját szervizcsapata végezhet el.

download (2)

Peter Steger, a mindelheim-i Grob-Werke GmbH & Co. KG vállalattól az alábbiakban részletes magyarázattal szolgál arról, hogy a gyártók hogyan ösztönzik a gépek felhasználóit a nagyobb fokú munkahelyi biztonság elérésére.

Peter Steger úr, a Grob egyfajta mintavállalatnak tekinthető, ha a munkahelyi biztonságról van szó. Ön hogyan kezeli ezt a kérdést a vállalaton belül, a saját gépkezelőivel végzett munka során?

Peter Steger: Ahhoz, hogy biztonságosan dolgozhassunk a szerszámgépekkel, létfontosságú, hogy az érintett munkavállalók megfelelő tájékoztatást kapjanak a szerszámgépekkel végzett munka lehetséges veszélyeiről, valamint azokról a védőintézkedésekről, amelyekkel e veszélyhelyzetek megelőzhetők. Így, a kifejezetten a gépkezelőknek szóló képzések mellett, a nálunk dolgozó kezelő kollégák rendszeresen részesülnek az egészség és biztonság kérdésével foglalkozó tájékoztatásban is.

A biztonságos munkahelyi magatartásra vonatkozó általános előírásokon túl fontos, hogy az adott munkahelyre, illetve használt berendezésre vonatkozó kockázatértékelés ismeretei is beépüljenek.  Annak érdekében, hogy a kezelő kollégák teljes körű képet kaphassanak a munkavédelem kérdéséről, a konkrét munkavégzési helyen további, kiegészítő információkat is kapnak (ilyen például az adott szerszámgéppel történő biztonságos munkavégzésre vonatkozó használati utasítás).

És mi a helyzet a gépkezelőknek szóló oktatással?

Peter Steger: A művezetőink a Munkáltatói Felelősségbiztosítási Társaság által tartott kihelyezett, külső szemináriumokon is részt vesznek, hogy így is felhívjuk figyelmüket a vezetői kötelezettségeikre és feladataikra, valamint, nem utolsó sorban a munkahelyi biztonságra. Örömmel jegyezhetem meg, hogy mindezeken túl, az új, fiatal művezetőinket külsős oktatók képezik ki, és így ezek a kollégák még több ismerettel rendelkeznek arról, mennyire fontos feladat a munkavállalók jóllétének előmozdítása. Az ilyen, külső szemináriumokon szerzett tapasztalatok nagy segítséget jelentenek a művezetőinknek, hiszen képesek lesznek arra, hogy az ott elsajátított ötleteket aktuális feladatkörükben optimálisan hasznosítsák.

Tehát ez egy olyan tanács, amit az ügyfeleknek is érdemes megfogadniuk?

Peter Steger: Mindenképpen. Ami fontos a mi munkahelyi kollektívánk számára, az ugyanolyan jelentőséggel bír az ügyfeleinknek is.

És hogyan képzi a Grob az ügyfeleit?

Peter Steger: Amikor komplex, kiterjedt gyártósorokat értékesítünk egy ügyfélnek, számára kifejezetten az ő elvárásaihoz igazodó képzéseket is kínálunk. Többcélú gépek esetében számos, egymást kiegészítő képzési modullal rendelkezünk. Ezek magukban foglalják, többek között, a folyamat-kompatibilis programozást, a spirális interpolációt és a geometriai kalibrálást. Természetesen az ügyfeleinkkel minden esetben beszélünk a gépek biztonságos kezeléséről is, valamint jelenlegi gyakorlatunkból konkrét példákat is bemutatunk számukra.

Tudna említeni a fentiekre egy példát?

Peter Steger: Olyan esetben, amikor egy ügyfelünk már használja valamelyik, általunk gyártott megmunkálóközpontot, olyan módszereket és opciókat mutatunk meg, melyekkel növelheti termelékenységét. Ügyfeleink a képzéseinknek köszönhetően még alaposabban megismerik a gépeinket, és megtanulják azok biztonságos működtetését. Az új ügyfelek ugyancsak hasznát veszik az általunk nyújtott képzéseknek, melyek hozzájárulnak a proaktív biztonság megvalósulásához, valamint hatékony munkamódszereket mutatnak be. Számos olyan javaslatot ismertetünk, melyek segítséget jelentenek a gépekkel és szerszámokkal történő munkavégzés nyomán fellépő igénybevétel csökkentésében, a készenléti idő lerövidítésében, továbbá biztosítják a gép teljes kapacitásának kihasználását. Mindez, cserében hozzájárul a minőségi szint javításához. A szerszámgépekkel végzett munka azonban, végső soron a vezérlőrendszer minőségén áll vagy bukik.

Utóbbi hogyan járulhat hozzá a munkahelyi biztonsághoz?

Peter Steger: Itt elsősorban azokra a meghibásodásokra, hibaüzenetekre gondolok, melyek a gép vezérlőrendszerének konzolján jelennek meg, és amelyek például a gép leállásának okáról tájékoztatják a gépkezelőt.

Milyen egyéb módokon támogatják a felhasználókat a munkahelyi biztonság terén?

Peter Steger: Gondoskodunk arról, hogy amikor a védőburkolatok nyitva vannak, a gép ne okozhasson balesetet, illetve ne fordulhasson elő, hogy a gépet úgy hozzák működésbe, hogy bármelyik biztonsági funkciót előzetesen manipuláltak.

Mindez elsősorban a készenléti módra vonatkozik. Milyen szabályokat kell betartani ebben a gyártási műveletekre tipikusan jellemző szituációban?

Peter Steger: E tekintetben lényegesek az EN 12417 szabvány szerinti 2-es és 3-as üzemmódok, továbbá a „Marógépek biztonságáról” szóló FDIS ISO 16090 szabvánnyal összhangban kidolgozás alatt álló MSO 2 és 3 dokumentumok előírásai. Az MSO (“Mode of Safe Operation”) rövidítés alatt a biztonsági üzemmódról szóló dokumentum, az FDIS (“Final Draft International Standard”) alatt pedig a nemzetközi szabvány végső tervezete értendő.  Ezekben a biztonsági üzemmódokban, hordozható eszköz alkalmazásával, a személyzet biztonságosan használhatja a gép számos funkcióját, még úgy is, hogy az ajtó nyitva van. Így például kipróbálhatnak különböző mozgásokat a gépen, anélkül, hogy bármilyen módon manipulálnák a gyártósort.

Hogyan alkalmazzák mindezt saját gyártási műveleteik során?

Peter Steger: Házon belül, a saját, kitűnően képzett személyzetünk számára kidolgoztuk az ún. „Grob üzemmódot”, mely túlmutat az általam a korábbiakban már említett MSO 2 és 3 dokumentumokban rögzített normatív üzemmódok előírásain. Ezek az üzemmódok, például a sebességre vagy egyéb területre vonatkozó korlátok rögzítésével, leszűkítik az elvégezhető gyártási műveleteket. Mindazonáltal a mindennapokban, a tesztelések során ezek a korlátok nem igazán segítik elő a munkánkat. A „Grob üzemmód” segítségével ezek a korlátok átléphetők úgy, hogy ehhez nincs szükség a gép manipulálására.

Tehát úgy gondoskodnak a biztonságról, hogy az nem jár sebességvesztéssel, vagyis végső soron nincs negatív hatással a termelésre. Ez a funkció nem tarthat számot az ügyfelek érdeklődésére is?

Peter Steger: Számukra már rendelkezésre állnak a már említett MSO 2 és 3 által szabályozott normatív üzemmódok. Természetesen érkeznek hozzánk olyan megkeresések, vajon megoldható lenne-e, hogy az ügyfelek karbantartási személyzete is alkalmazza a „Grob üzemmódot”. Ám, tekintettel a jelenleg is zajló szabványosítási folyamatokra, ez nem engedhető meg anélkül, hogy az érintett ügyfélnél a megfelelő intézkedések és folyamatok bevezetésre kerülnének.

Mit gondol a „Reteszelőberendezések biztonságáról” szóló ISO 14119 szabványban meghatározott 4-es típusú elektronikus biztonsági kapcsolók alkalmazásáról, melyek a rádiótechnika használatával történő manipuláció ellen védik a gépet– lásd RFID-t?

Peter Steger: Kétségtelenül találkozhatunk egy olyan új trenddel, ami olyan, erősen kódolt biztonsági kapcsolók tervezésére helyezi a hangsúlyt, melyekkel eleve kizárható a manipuláció lehetősége. Mindez már előre jelzi, hogy a biztonsági funkciók manipulálását, számos célból lehetővé tevő „Golden Tongue” a későbbiekben már nem alkalmazható. Vagyis a kezelőszemélyzet a jövőben már nem manipulálhatja a vezérlőrendszert oly módon, hogy az tévesen azt, higgye, hogy a biztonsági ajtót becsukták, és lezárták.

Az EMO Hannover 2017 kiállításra érkező látogatók milyen, a munkahelyi biztonságot érintő témákkal találkozhatnak a Grob standján?

Peter Steger: Az EMO Hannover 2017 kiállításon, a standunkat felkereső érdeklődők tájékozódhatnak a munkahelyi biztonságról, ergonómiáról, valamint a számukra releváns képzésekről. Az ügyfélképzéssel foglalkozó csapatunk természetesen ott lesz a helyszínen, és bemutatja azokat a képzéseket, melyek ügyfeleink számára értékes tanácsokat nyújtanak a gépeink kezelésével kapcsolatosan.

Forrás:Nikolaus Fecht, Gelsenkirhen

További információ

Az EMO Hannover 2017 hivatalos weboldalán.