A gyártás nyelve: G-kód

A G-kódos programozás minden bizonnyal szakmai alapismeretnek számít. Olyan közös nyelv ez, amely lehetőséget teremt átadni a gépeknek a gyártáshoz kapcsolódó adatokat és feladatokat.

Persze a G-kódos programozás nem 100%-ig univerzális. Ami azt illeti az egyes gyártók más-más kódokat használhatnak bizonyos funkciók jelölésére és a ciklusok definiálása is eltérő lehet. Mégis, ez a kódolási nyelv segít abban, hogy szerte a világon egy közös pontra hivatkozzunk.

A G-kódok történetét egy korábbi cikkünkben már részletesen bemutattuk, most inkább a fenti videó alapján szeretnénk gyorsan átismételni a kódok használatának alapjait. Ezzel általános képet adunk arról, hogy a szabványos kódok milyen módon építhetők be a programokba. Most a gyártóspecifikus kódparancsokkal nem foglalkozunk.

G-kód típusok

A G- kódokat az általuk jelölt funkciók szerint csoportosíthatjuk. Így megkülönböztetjük az alábbiakat:

  • Előkészítő funkciók: G-kódok, amelyek általános parancsot adnak a megmunkálás jellegére vonatkozóan.
  • Kiegészítő funkciók: Ezek az M-kódok, amelyekkel kiegészítő feladatokat indíthatunk, például a hűtő-kenő folyadék adagolását irányíthatjuk, vagy megállítást intézhetünk és meghatározhatjuk a főorsó forgásirányát.
  • Szerszámbehívó és korrekció funkciók: A D, H, T jelű kódokkal a szerszámokat és azok hossz-, illetve átmérőkorrekciós értékeit adhatjuk meg.
  • Technológiai funkciók: Az F és S kódokkal technológiát adhatunk meg, előtolást és sebességet.

haas_g-code

Programfelépítés

Minden program kódsorokból áll, amelyeket néhány általános szabály szerint kell elkészítenie a programozónak. A strukturálásban akadnak eltérések az egyes nyelvek között, azonban mindegyik nyelvre jellemző, hogy a fenti kódtípusokat további csoportokra bontja, és ezekből a csoportokból minden kódsorba csak egyet-egyet választhatunk.

Egyszerű példával élve: nem írhatjuk be egy sorba több fúróciklus kódját, hiszen egyszerre vagy csak folyamatos, vagy kiemeléses fúróciklust tudunk készíteni. Ugyanakkor G-kóddal kell megadni a nullponteltolást is, ez a G-kód szerepelhet ugyanabban a sorban, amelyben korábban már leírtuk a fúrás parancskódját.

Ezen kívül megadhatunk technológiai kódokat és szerszámbehívó parancsokat is egy-egy sorban, de egy sorban mindig csak egy szerszám és egy hozzá kapcsolódó korrekció hívható be.

Dialógprogramozás

A modern CNC szerszámgépeken a programozás még egyszerűbbé vált, ugyanis a vezérlők lehetővé teszik a paraméterek kitöltését egy-egy ábra segítségével. Ezzel a programozási móddal is egyre több helyen találkozhatunk és az oktatásban is alkalmazzák, viszont ebben a programozási struktúrában már elég nagy eltérések lehetnek az egyes gyártók között. Ugyanakkor a rendszeresen előforduló feladatokra vonatkozó oldalakat könnyen megtanulják a kezelők, ezzel pedig felgyorsul a programírás.

CAM

A CAM szoftverekkel történő programírás sem csodaszer. Nagyon fontos, hogy a kódgenerálást ellenőrzés is kövesse, legalább szimuláció formájában, ilyenkor még kiderülhet, ha rosszul állítottunk be egy nullponteltolást vagy rosszul adtuk meg az egyik alkalmazott szerszám adatait.

A G-kód programozás tehát a gyakorlott szakemberek számára egyszerűnek tűnik, mint egy régóta beszélt, általuk jól ismert idegen nyelv. A gépek gyors terjedésével pedig talán nem túlzás azt mondanunk, hogy a világ egyik legelterjedtebb nyelvét (illetve annak változatát) ismerik.