Az Ipar 4.0 több nyitottságot és átláthatóságot követel

Az ipar 4.0 által felkínált fantasztikus lehetőségeket Frank Barthelmä, a német Termelési Technológia és Fejlesztés Társaság (GFE) Ügyvezető Igazgatója és Intézményvezetője szerint a KKV szektor csak akkor kamatoztathatja, ha még nagyobb nyitottságot mutat az új technológiák felé. Szükség van erre mind a szerszámgép-iparban, mind a felhasználás szintjén. Épp emiatt Barthelmä szerint az EMO Hannover nem csupán egy ipari kiállítás, ahol információkhoz juthatnak az érdeklődők, hanem egy lehetőség arra, hogy a digitális ismeretterjesztők hálózatát is bővítsék.

sfd

Az ötletek megosztása: a digitális átállás egyáltalán nem könnyű feladat, főleg a kis- és középvállalkozások számára.

Mit gondol, hogy befolyásolják az Ipar 4.0 által generált trendek a fémmegmunkálást?

Frank Barthelmä: Az Ipar 4.0 nagy hatással van a folyamat- és ellátóláncra a következő két módon: elsősorban a technológia és a mérnöki munka, másodsorban a nagymértékű adatáramlás szempontjából. Amikor mindkettő optimálisan működik, azt nevezhetjük az Ipar 4.0 iskolapéldájának. Ez ideális a minőség, a zavaró változók szempontjából, valamint a kiszámítható paraméterek, így a szerszámpályák, a szerszámélettartam, az elérhető felületi minőség, illetve a karbantartási intervallumok részéről is. Ideális esetben a felhasználók megkapnak minden lényeges információt a folyamatról és a folyamatot jellemző tényezőkről. Mi több, manapság az összes szükséges adat tárolható és valós időben kalkulálható is, ezzel szabályzókörök jöhetnek létre. Így pedig egy sokkal átláthatóbb és hatékonyabb fémforgácsolási folyamatot hozhatunk létre.  

Fontos szerep jut a szenzoroknak és a végrehajtó elemeknek

Mennyire intelligensek a legkorszerűbb eszközök?

Frank Barthelmä: Emlékeztetném Önöket, alig több, mint tíz évvel ezelőtt, vitát folytattunk arról, hogy mikor, illetve mi alapján nevezhetünk egy szerszámot intelligensnek. Manapság, az Ipar 4.0-ában, holisztikus intelligens megoldásokról beszélünk, amelyekben természetesen a szenzorok és az aktuátorok kiemelkedő szerephez jutnak. Szóval, amikor azt mondjuk, hogy „korszerű”, teljesen helytállóak vagyunk. Nem csak az extrém módon lekicsinyített és energia-hatékony szenzorok, vagy a szerszámokban található aktuátorok esetén, hanem a felhasználásuk és a teljes rendszerszemlélet miatt is.

De hogyan lehet a sokféle és rengeteg adatot hatékonyan feldolgozni?

Frank Barthelmä: A megoldás és a válasz erre a kérdésre még gyerekcipőben jár a legtöbb tipikus kis- és középvállalkozásnál. Sok potenciális felhasználó még csak ismerkedik az adatgyűjtés- és kezelés módszereivel, és nehezen vagy egyáltalán nem találják meg, hogy pontosan milyen adatokra van szükségük az IT és technológiai feltételek kialakításához, vagy egy új termelőrendszer bevezetéséhez. Az egyedi megoldások új modelleket szülnek, amelyeket azonnal be is vetnek ezek a cégek.

Sok nagyvállalat és egyetem már gyakorlottan alkalmazza a megfelelő módszereket és modelleket, de a legtöbb kisvállalkozás még mindig csak ismerkedik velük. Az igazán beszédes elemzés elkészítéséhez átfogó adattörténetre is szükség van, hogy a legfontosabb statisztikai megoldásokkal értékelhetők legyenek.

Igazából mit is tudunk elődeink technológiai tudásáról? Amire igazán szükségünk van, az még több együttműködés az akadémiai és üzleti szereplők között, ezzel új ötleteket, modelleket és összességében új megoldásokat nyújthatunk az iparnak. Amit én igazán látni szeretnék, hogy egyre több projekt kapcsolódik össze az akadémiai és ipari szektor között. Ezzel eltérő tudományos elvek találkozhatnak, melyek új kérdéseket vethetnek fel és válaszolhatnak meg.

Ez nem azt jelenti, hogy határokon átívelő új szövetségeket kellene létrehozni szektorok és tudományos specializációk szerint? Olyanokat, amelyek összekötik a szoftverfejlesztőket a megmunkálási szakértőkkel, így kiegészítve egymás tevékenységét?

Frank Barthelmä: Igen, de ez csak akkor működhet hatékonyan, ha a KKV szektort már a legelején bevonjuk a közös munkába. A hálózatot a Szövetségi Gazdasági Minisztérium támogatja, számukra is bebizonyítottuk már, hogy megéri ez az erőfeszítés. Példaként említeném, hogy a GFE jelenleg is partnere az SME 4.0 Kompetencia Központnak, amely az Ilmenau Alkalmazott Tudományegyetemen működik és van egy mintagyár is, ahol az adatgyűjtéssel, -generálással és -tárolással kapcsolatos problémákra keresünk válaszokat, elsősorban a fémmegmunkáló iparban tevékenykedő KKV-k számára. A kérdés itt az, hogy hogyan használhatok egy szabályzókört a gépemen, hogy biztosítsam a megfelelő minőséget, hatékonyságot és termelékenységet, és ezzel biztosítsam a célértékek elérését.

Az EMO Hannover iparági találkozó lesz, ahol az ágazatok egymással is információt cserélhetnek.

Az EMO Hannover iparági találkozó lesz, ahol az ágazatok egymással is információt cserélhetnek.

Hogyan teszi a fémforgácsolási paraméterek vizsgálata egyszerűbbé a megmunkálást, például egy új anyaggal való kísérletezés esetén?

Frank Barthelmä: Új anyagok esetében még fontosabb, hogy a felügyeleti kört az elemzések segítségével zárjuk. Ahhoz, hogy tervszerű számításokat végezhessünk, még mindig van mit tenni, illetve az átláthatóság fejlesztésére is érdemes időt és energiát fordítani. Szeretnék javasolni egy versenyen kívüli platformot, amely elérhető a termelővállalatok számára. Létre szeretnénk hozni egy adatbázist, amely bárki számára hozzáférhető, így nincs szükség újra és újra „feltalálni a kereket”. Mintegy mintaként, szeretnék egy példaértékű gyártóvállalatot idézni, amely tavaly a „Schmalkalden Tool Conference”-n, novemberben vállalta, hogy aktívan részt vesz a fent említett adatbázis feltöltésében. Fontos megjegyezni, hogy minden gyártó számára hasznos, ha a felhasználói tudják, hogy mely szerszámok és paraméterek a legalkalmasabbak az új anyagok megmunkálására. Emellett persze a GFE is dolgozik a saját gyűjteményén az SME 4.0 Kompetencia Központtal.

Van valami, amit kiemelne a jelenlegi munkásságából?

Frank Barthelmä: Természetesen. Az EU’s “Dyna-Tool – Enhanced Efficiency in Metal-Cutting Applications” projekt, amelyet a  German Engineering Federation’s Precision Tool Association és a Forschungskuratorium Maschinenbau e.V. kutatóintézet támogat, kiemelten foglalkozik a vibrációmentes fémmegmunkálási stratégiákkal, ehhez pedig megfelelő szenzorok fejleszthetők, amik a szerszámban és a szerszámbefogókban helyezhetők el. Emiatt a GFE kidolgozott egy keretrendszert a keménymegmunkáló szerszámokba beépített szenzorokról, amelyet közvetlenül a vezérlésbe integrálva valósidejű elemzést tesz lehetővé. A Dyna-Tool konzorcium elérte, hogy átláthatóbb legyen a fémmegmunkálási folyamat, és ezzel elérhetővé vált a rezgések csökkentése a megmunkálás során. Ezzel együtt pedig további teljesítménynövelés is elérhetővé válik. Mi több, most épp azt vizsgáljuk, hogy hogyan integrálhatók nagy pontosságú mérőeszközök a szerszámrendszerbe, illetve egy megfelelő kezelőfelület a vezérlésbe, hogy valós idejű szabályzást érjünk el. Minden érdeklődő számára további információkat biztosítunk erről és hasonló projektjeinkről az EMO-n, az „Innovatív megoldások az Ipar 4.0 számára” című fórumon, amelyet a GFE szervez.

Mit jelent Önnek az EMO Hannover 2017; hova helyezné Ön a fókuszt az eseményen?

Frank Barthelmä: Én elsősorban a jó gyakorlatok megismerésében vagyok érdekelt, főleg azért, hogy lássuk, hol van még szükség a segítségünkre, a fejlesztéseinkre. Emellett szeretném megismerni az ügy további támogatóit is, átláthatóbbá téve a tevékenységünket, illetve arra biztatni őket, hogy kölcsönös visszajelzésekkel, esetleg egy zártkörű fórummal alaposabban megismerjük egymás munkásságát. Ezért gondolom, hogy részt kell venni az EMO-n, nem csak az egyéni networking szempontjából, hanem azért, hogy népszerűsítsük a munkánkat és nyitottabbá tegyük az ipari közvéleményt is.

Az interjút Nikolaus Fecht, a Gelsenkirhen újságírója készítette.

További információ

A GFE hivatalos weboldalán.