A Mitsubishi szerszámok kizárólagos magyarországi képviseletét a Lovász Kft. látja el.
A szadói aranybánya története – Japán kincsesbányája, a legtöbb aranyat kitermelő bánya a világon.
A Mitsubishi Materials egyik gyökere Szado városába, a Niigata prefektúrába nyúlik vissza. Szado városát megemlíti a Kondzsaku monogatarisú (Az elmúlt idők meséi) című, klasszikus japán meséket összegyűjtő antológia a késő Heian-korból, és Zeami Motokijó Kintosó (Írások az Arany szigetéről) című műve is. A szadói bányát, amely a császári család tulajdona volt, 1896-ban vette meg a Mitsubishi Gosi Kaisa, majd ezután Japánban az eddigi legnagyobb volumenű aranytermeléssel támogatta a japán ipar fejlődését. Jelen cikk a szadói aranybánya történetét, valamint a bányászati technológia fejlődését ismerteti.
Aranyláz a modern Japánban
A szadói aranybánya történelmi emlékhely nagyjából négy óra utazással érhető el Tokióból a Sinkanszennel és a szigetre közlekedő szárnyashajó gyorsjárattal. A Szado szigetén, a Niigata prefektúra nyugati részén alapított bánya alagútrendszerének teljes hossza mintegy 400 km (ez egyenlő a Szado-Tokió távolsággal), és ezzel Japán legnagyobb arany- és ezüstbányája. A hatalmas területet elfoglaló bányában különböző létesítmények találhatók, amelyek a Nemzeti Kulturális Javak, a Történelmi Emlékhely vagy Ipari Modernizációs Örökség státuszban vannak.
Úgy mondják, hogy a szadói aranybánya története 1601-ben kezdődött, amikor három spekuláns ezüst után kutatott a curusi ezüstbányában Aikavában, és az ezüst között új aranyérre bukkantak. 1603-ban Tokugava Iejaszu, Japán sógunja Szadót közvetlen ellenőrzése alá vonta, miután megnyerte a szekigaharai csatát. A sógun azonnal kinevezte Ókubo Nagajaszut helytartójának, mivel Ókubo eredetileg Kaiból származott, és voltak aranybányászati ismeretei. Ókubo alatt a szadói bányát feltárták, kezdve a legnagyobb Aoban-érrel, majd ezt követte a nyíltszíni Dohju-ér, az Ohkiriér és végül a Torigoe-ér. Az 1600-as évek első felében, csúcsidőszakában a bánya éves termelése több mint 400 kg arany és 40 tonna ezüst volt. A szadói bánya hirtelen Japán legnagyobb arany- és ezüstbányája lett, és aranylázhoz vezetett. Nagyjából 270 év alatt, az Edo-kor végéig, összesen mintegy 41 000 kg aranyat bányásztak ki itt, amely a Tokugavasógunátust támogatta anyagilag.
Gyors növekedés a bányászati technológia gyors fejlődésének köszönhetően és a bánya átruházása a Mitsubishi részére
A szadói bánya aranybányaként lett híres, azonban a kitermelt mennyiség az Edo-kor közepétől csökkent, arra késztetve a Meidzsi-kormányt, hogy egy nyugati mérnököt küldjön a bányába 1869-ben a helyzet kezelésére. Ennek eredményeképpen 1877-ben nyugati technológiával üzemelő ércbányát építettek, és megnyitották az Ohdate-aknát, Japán első, ércbányában használt, nyugati stílusú épített aknáját. E létesítmények hozzáadásával a kormány célja a külföldi valutaszerzés volt modernizációs célokból és monetáris előnyök reményében.
1885-ben továbbá az új Meidzsi-kormány megkísérelte növelni a kitermelést a szadói bányában, hogy aranystandard alapú modern monetáris rendszert vezethessen be. Osima Takato, amikor kinevezték a szadói bánya igazgatójává, számos új létesítményt adott át, így a Takato-aknát, az új, német technológiát használó Kitazava mosóüzemet, valamint az Oma kikötőt is jelentősen korszerűsítette. 1890-ben bányászati ipariskolát nyitottak meg, hogy elősegítsék a bányászati technológiák hazai előállítását, emellett jelentős politikai szabályozással támogatták a bányászati oktatást Japánban. Ezután a szadói bányát 1896-ban eladták a Mitsubishi Gosi Kaisa (a Mitsubishi elődje) részére, és az ikunói bányával együtt gyors növekedésnek indult. A gépesítés, valamint az energiaellátó rendszerek automatizálásának elősegítésével a Mitsubishi sikeresen növelte a bánya teljesítményét, amely újra elérte az Edokorban jellemző csúcsszintjét. Az új termelési szintek segítségével a Meidzsikor második felében elért éves 400 kg-os kitermelést sikerült messze túlszárnyalni.
93 éves fennállása alatt a Mitsubishi körülbelül 33 000 kg aranyat termelt ki, és a Mitsubishi korszerű bányászati és ércfeldolgozási technológiái segítették abban, hogy az aranytermelésben jelentős növekedést érjen el.
A szadói aranybánya hosszú története
A szadói aranybánya, Japán legnagyobb aranybányájának története 1989-ig tartott, amikor a bányát összesen 78 000 kg arany és 2300 tonna ezüst kitermelése után bezárták. Ma a terület látogatható, a neve Szadói aranybánya történelmi emlékhely (a Golden Sado Inc. üzemelteti), és arra törekszik, hogy felkerüljön a világörökségi listára. Noha ma már nem üzemel, a szadói bánya 400 éves bányászati technológiai története és termelőrendszerei továbbra is megtekinthetők.
Forrás:Lovász Forgácsoló Kft.