A Mitsubishi szerszámok kizárólagos magyarországi képviseletét a Lovász Kft. látja el.
Látogasson el a Lovász Kft.-hez a Mach-Tech 2017 kiállításon május 9-12 között az A pavilon, 212/C standján!
A japán ipart mindig az autóipara húzta, amely a feltörekvő piacok keresletének köszönhetően folyamatos növekedést mutat. Az olyan műszaki innováció, mint az elektromos járművek gyártása is felgyorsult, és a Mitsubishi Motors folyamatos innovációval törekszik a még jobb termékminőségre. A Mitsubishi Motors és a Mitsubishi Materials 50 éves együttműködése támogatta ezt az innovációs történetet. Jelen cikkben Kiotóba, a Mitsubishi Motors hajtásláncüzemébe látogatunk el, ahol a két vállalat a megmunkálási technológia fejlesztésén történő együttműködéséről, a globális terjeszkedésről és a Mitsubishi Materials hozzájárulásáról érdeklődünk.
A Mitsubishi Motors fejlődése a globális értékesítés növelése közben
Japán régi fővárosa, Kiotó gazdag történelmi és kulturális kincsesbánya, és ma is a turisták kedvelt célpontja. E különös fővárosban, autóval a kiotói vasútállomástól mindössze negyedórányira hatalmas gyártóüzem terül el. Ez a Mitsubishi Motors Powertrain Plant, vagyis a vállalat hajtáslánc-üzeme. A Mitsubishi Motors a Mitsubishi A típus gyártását 1917-ben kezdte meg, és azóta is népszerű világmárkákat gyárt, mint a PAJERO és a LANCER EVOLUTION. A Mitsubishi „Drive@earth” projektjének célja, hogy élvezetes vezetési élményt nyújtson a globális piac számára, fókuszban a természettel való együttéléssel az elektromos járművek (EV), valamint a plug-in hibrid EV (PHEV) járművek kifejlesztésével, gyártásával és értékesítésével. Az ilyen élvonalbeli innováció biztosította az alapot a Japán autóipar gyártástechnológiáihoz.
A Mitsubishi Motorsnál a technológiai fejlesztést a Szerszámtechnológiai Tanács (Tool Technology Council), egy megmunkálási technológus specialistákból álló csoport segítette. A Tanács, amelyet közel fél évszázaddal ezelőtt, 1966-ban hoztak létre, a Mitsubishi Motors csoport vállalatainak és a Mitsubishi Materials-nak a különböző részlegeiről és osztályairól kiválasztott mérnökökből áll, akik innovatív autóipari technológiák kifejlesztésével foglalkoznak. A „Gyártási álmok megvalósítása” (Creating Dreams in Manufacturing) koncepció keretében a Tanács tagjait minden évben műszaki tapasztalatcserére küldik. Emellett évente egyszer összegyűlnek, hogy megosszák megmunkálási technológiai fejlesztési tapasztalataikat, valamint a szakterületeiken elért előrehaladást.
E gyűlések célja, hogy a műszaki tapasztalatcsere a vállalatok között is megvalósuljon. A rendes tagok mellett meghívást kapnak a fiatal mérnökök is, hogy részt vegyenek ezekben a tevékenységekben, és kialakuljon belőlük a specialista mérnökök következő nemzedéke. Az elmúlt fél évszázadban nagyjából 420 mérnök működött közre a Tanács tevékenységeiben annak megalapítása óta, és több száz prezentáció hangzott el a különböző gyártástechnológiák széles skáláját fedve le. Ezek a tevékenységek lehetőséget biztosítanak a mérnökök, a felhasználók és a gyártók interakciójára, és olyan új szerszámok kifejlesztéséhez vezettek, amelyek támogatták a Mitsubishi Motors-t élvonalbeli gyártósorainak megépítésében. Megkértük a Mitsubishi Motors és a Mitsubishi Materials Szerszámtechnológiai Tanácsának tagjait, hogy beszéljenek a Tanács történetéről és eredményeiről.
A Szerszámtechnológiai Tanács és a gyártósorok támogatása
Simizu (Mitsubishi Motors): 40 évvel ezelőtt kezdtem a Szerszámtechnológiai Tanácsban tevékenykedni, ami – azt hiszem – azt jelenti, hogy az egyik legidősebb tag vagyok. A Mitsubishi Jeep motorgyártó részlegén dolgoztam, amikor felkértek tanácstagnak. Visszatekintve a Tanács történetére, emlékszem, hogy a munkánk oroszlánrésze az alacsony fogyasztású járművekre vonatkozott. Olyan idők jártak, amikor az autógyártókra egyszerre nehezedett piaci nyomás, hogy a súlyt és a költséget is csökkentsék.
Ogino (Mitsubishi Motors): Ez így van. A motorfejlesztésekkel kapcsolatban az volt az elvárás, hogy erősebb anyagokat fejlesszünk ki és alkalmazzunk, amelyeket azonban nehéz volt megmunkálni. Ez természetesen azt jelentette, hogy olyan szerszámokat kellett kidolgoznunk, amelyek képesek ezeket az új anyagokat megmunkálni. Visszanézve úgy érzem, az anyagok és a szerszámok versenyszerű fejlődésének időszaka volt ez. Nem volt számunkra megfelelő egy olyan szerszám, amelyet alacsony költségen lehetett használni, de elő-beállítása nehéz vagy beállítása bonyolult volt. A Szerszámtechnológiai Tanács története során mindig annak az előnyét élvezte, hogy a különböző szakterületek mérnökei megvitatták munkájukat és ötleteiket, így biztosítva, hogy a minőség sosem csökkenjen. A nehézségek ellenére a megfelelő megoldást végül mindig sikerült megtalálni. A Szerszámtechnológiai Tanács a fiatal mérnökök bevonására mindig is odafigyelt, így biztosít lehetőséget arra, hogy műszaki felkészültségüket objektív körülmények között vizsgálhassák. A középvezetői beosztású mérnökök is részt vesznek a Tanács tevékenységeiben, folyamatosan ösztönözve egymást a tökéletesebb munkára.
Simizu (Mitsubishi Motors): Igen nagy jelentősége volt, hogy a tagoknak lehetőségük nyílt megosztani a birtokukban lévő legfrissebb információkat, és ez életet lehelt a technológiába. Így születtek az új ötletek és vélemények. A Szerszámtechnológiai Tanács egy olyan szervezet, ahol az autógyártás alapelemeit hozzák össze, hogy ötleteljenek a jövő irányzatairól.
Ogino (Mitsubishi Motors): A Mitsubishi hajtáslánc-üzeme (Kiotó) a Mitsubishi Motors által használt motorok egyik fő gyártóbázisa. Csúcsidőszakában közel 5000 dolgozó üzemeltette a világszínvonalú gyártósorokat napi 24 órában. Ennek támogatására a Szerszámtechnológiai Tanács tagjainak a legmagasabb szintű szaktudásra volt szükségük, így komoly megtiszteltetés volt egy-egy fiatal mérnök számára, ha tanácstagnak választották.
Takigucsi (Mitsubishi Materials): A Mitsubishi Materialstól évente csak körülbelül 5 dolgozót választanak be tanácstagnak. Az új tagokat a Tanács fejlődésével és az iparági trendekhez való adaptációjával párhuzamosan választják meg. Tudásbázisa mögött mára 50 év know-how-ja és tapasztalata áll.
Uno (Mitsubishi Motors): Igen. Fiatal mérnökök számára nagy megtiszteltetés bekapcsolódni a Szerszámtechnológiai Tanács munkájába. A Tanács által kifejlesztett és továbbadott technológiák hozzájárultak az elmúlt 50 év növekedéséhez.
Nisida (Mitsubishi Motors): Jelenleg tömeggyártási csoportvezető vagyok a Tanácsnál, és úgy érzem, mindkét vállalat dolgozói bedobják az igényeiket és az ötleteiket a „közösbe”, közös célkitűzéseket fogalmaznak meg, és közösen vitatják meg problémáikat. A Tanács a műszaki tapasztalatcsere kiváló helyszínévé vált. A Mitsubishi Motors azelőtt áthelyezett személyzetet a Mitsubishi Materials-hoz, de 25 évvel ezelőtt felhagyott ezzel. Idén azonban a Mitsubishi Materials újfent csatlakozott a Tanácshoz, és Uno urat delegálta tagnak. A Szerszámtechnológiai Tanács valóban kiváló helyszíne a humánerőforrások tapasztalatcseréjének.
Kiváló minőségű szerszámok a világ legleterheltebb gyártósorának támogatásához
Takigucsi (Mitsubishi Materials): 1987-ben a gyártósoron dolgoztam, amikor a Mitsubishi megkezdte a V6-os motor gyártását.
Kitamura (Mitsubishi Materials): A V6 motort akkoriban a Chrysler részére szállították. Havonta 50 000 járművet gyártottunk. Azt hiszem, akkor ez volt a világ legleterheltebb gyártósora.
Takigucsi (Mitsubishi Materials): Igen, havonta 50 000 jármű készült el, ugye? Ilyen kemény feltételek mellett Mitsubishi Materials szerszámainak fel volt adva a lecke. Tudatában voltunk, hogy akár a legkisebb probléma is leállíthat egy teljes gyártósort, ezért mindig nagy hatékonyságú szerszámok kidolgozásán törtük a fejünket. Rendkívül hasznos volt a Szerszámtechnológiai Tanácsnál felhalmozódott know-how.
Kitamura (Mitsubishi Materials): Egyre gyorsabban kellett termelnünk, így szükséges volt a szerszámcserék idejének csökkentése.
Simizu (Mitsubishi Motors): 1987-ben fejlesztettünk ki egy rendszert, amely egy gombnyomással megoldotta a szerszámcserét. Ezt a rendszert a géptervező mérnökökkel együttműködve fejlesztettük ki, de a Szerszámtechnológiai Tanácson keresztül megosztott szerteágazó szakmai tudás jelentős hatással volt rá. A műszaki fejlesztés egyik koncepciója akkoriban a „A gyors szerszám váltás folyamatos kutatása” (Constant Search for Quick Change) volt. A homlokmarók rugós befogóinak, valamint a hidraulikus befogómechanizmusnak köszönhetően a szerszámcsere idejét egy percnél kevesebb időre szorította le, továbbá feleslegessé tette a csavarkulcsok és egyéb szerszámok használatát.
Mindnyájan: Igen, azok voltak a szép napok!
Takigucsi (Mitsubishi Materials): Akkoriban nem léteztek megmunkálóközpontok, és lehetetlen volt a szerszámokat automatikusan cserélni. Addigra azonban már kidolgoztunk egy rendszert, amely igen közel volt ahhoz az automatikus szerszámcserélő rendszerhez, amelyet ma használnak. Bizony mondom, hogy a Szerszámtechnológiai Tanácsnak nem kis szerepe volt abban, hogy nagyon kis idő alatt nagyon nagy számú motort tudtunk legyártani.
Ogino (Mitsubishi Motors): Nagyszerű dolog összejönni és közösen visszaemlékezni mindazokkal a tanácstagokkal, akik komoly szerepet játszottak ebben.
Simizu (Mitsubishi Motors): Műszaki fejlesztési javaslatainkat a „THE TOOLING” (SZERSZÁMGYÁRTÁS) jelen kiadása foglalja össze. A borító színe az egyik PAJERO szín, úgy döntöttünk, ezzel is igyekszünk csapatszellemünket kihangsúlyozni.
Kitamura (Mitsubishi Materials): Nem volt akkoriban a mienknél komplexebb gyártósor a világon. Vívmányaink kiemelkedőek voltak, büszkék voltunk arra, hogy szerszámainkat a világ egyik legleterheltebb, azokat legjobban igénybe vevő gyártósora használja.
Simizu (Mitsubishi Motors): Voltak mindamellett problémáink is. A gyártósor karbantartása komoly erőfeszítést jelentett. A gyártósorok csak nyáron álltak le egy kis időre, meg az év végén. Ilyenkor elemeztük az általunk kifejlesztett termékekről összegyűlt adatokat. Megvizsgáltuk a forgácsolószerszámok referenciasíkjainak kopását, és a szerszámgyártó központtal együttműködésben vizsgáltuk az élkifutás változását. Az évek során folyamatosan együtt dolgoztunk a megmunkált felületek pontosságának vizsgálatán.
Kitamura (Mitsubishi Materials): Keményen dolgoztunk a karbantartáson. A húszas éveink nyarai és Újévei mind azzal teltek, hogy gondoskodjunk a gyártósorok folyamatos futásáról.
Simizu (Mitsubishi Motors): A problémák megoldásához a kezdeti tervezés körülbelül 70%-ban képes hozzájárulni, a másik 30% azonban a gyártástechnológiában keresendő. A dolgozók mindig elkötelezettek voltak a javítás iránt, és ez ma sincs másként.
Takigucsi (Mitsubishi Materials): A gyártási tapasztalatot fel lehet használni tervezéskor.
Kitamura (Mitsubishi Materials): A Mitsubishi Materials által az autóipar részére értékesített minden szerszám megtalálható a Szerszámtechnológiai Tanács történetében. Mindenki tisztában van vele, hogy ha egy szerszámhiba miatt leáll egy havi 50 000 autót kibocsátó gyártósor, akkor az súlyos probléma.
Uno (Mitsubishi Motors): Folyamatosan rögzítjük a gyártás közben felmerülő problémákat, és a javítási javaslatainkban ezek a tapasztalatok vissza is köszönnek. A problémák és a megoldások megosztásának jelentőségét a volt tagok továbbadták nekünk, és mi folytatni kívánjuk ezt a hagyományt a Szerszámtechnológiai Tanács tevékenységeiben, hogy biztosítsuk azt a minőségi színvonalat, amely az autóipar élvonalát jellemzi.
A Szerszámtechnológiai Tanács vívmányok széles skáláját hívta életre
A Szerszámtechnológiai Tanács 1993-ban a tömegtermelési és a süllyesztékes fémalakító csoportok bevonásával bővítette tevékenységét. A forgácsolószerszámok az elmúlt 50 évben jelentős fejlődésen mentek keresztül, és a Tanács e fejlődés minden lépésének kulcsfontosságú tényezője volt. Az UTi20T minőséget, valamint a többrétegű kémiai gőzfázisú leválasztáson (CVD) alapuló bevonatokat használó szerszámokat, továbbá köbös bórnitrid (CBN) anyagokat fejlesztett ki. Ezzel egyidejűleg kijelöltük a további műszaki fejlődés témaköreit. Ezek többek között a szerszámköltség csökkentését, a termelékenység növelését, a jobb forgácsképzést, valamint a tömeggyártási szerszámok fejlesztését és a marási műveleteket érintették. Az itt összegyűlt technológiai tudás a Mitsubishi Motors gyártósorait támogatja, a felhasználói helyszíneken folytatott műszaki kutatás pedig olyan know-how-vá vált, amelyet a Mitsubishi Materials számos iparágban alkalmaz fejlesztési javaslataiban.
Forrás:Lovász Forgácsoló Kft.