A robotikára hagyományosan a nagy mennyiségű hegesztési és rakodó műveletek eszközeként tekintünk. Az elmúlt évek gépipari kiállításai azonban rámutattak, hogy a robotok használata a kis vállalkozásokban is egyre inkább elterjed.
A robotok használatának ilyen irányú térhódítása főként a növekvő processzor-teljesítményeknek, az okosodó hardvereknek, illetve az egyre intuitívabb programozói felületeknek köszönhető. Jelen cikksorozatunkban, a robothegesztésen keresztül részletesebben is bemutatjuk ezeket a tendenciákat. Az első részben az offline programozásról, a folytatásban pedig a különböző robottanítási módszerekről fogunk írni.
Offline programozás
Az egyik legnagyobb változást a robothegesztésben az offline programozás megjelenése jelentette. Az olyan szoftvereknek köszönhetően, mint az AutoCAD vagy a SolidWorks, a precíz 3D modellezés szinte bárki által hozzáférhető technológiává vált. Nick McDonald, az ABB Robotics üzletfejlesztési- és alkalmazásmenedzserének elmondása szerint “Az ügyfelek ma elküldhetik a hegesztési adatokat, illetve a megfelelő 3D modellt, mi pedig az egyik robotcellánkban le is programozzuk a szükséges munkafolyamatokat.” Ezzel megjósolható a szükséges ciklus idő, ellenőrizhetők a rögzítések, a hőleadás és kiszámítható az is, hogy a hegesztés során várhatóak-e ütközések a befogókkal vagy a kábelekkel. “Mindezt az előtt el lehet végezni, hogy a teljes programot megírnánk, így, ha az ügyfél megkapja a megrendelést, elviheti a programot, betöltheti a robotcellájába, elvégezheti az esetleges módosításokat, és már rendelkezésre is áll a folyamat.”
Az ABB új, RobotStudio szoftveréhez fejlesztett bővítményével, az ArcWelding PowerPac-kel ráadásul ez most még gyorsabban megvalósítható, hiszen tovább egyszerűsíti a hegesztési pályák létrehozását. “Az alkatrészt megnyitjuk a programban, a bővítmény pedig automatikusan megkeresi a hegesztési varratokat, majd létrehozza a szükséges pályákat. Az így létrehozott pályákat ezután be is rakhatjuk a programba és kész is vagyunk.”
McDonald úgy látja, ennek a programozási lehetőségnek köszönhetően elég egy képzett hegesztőt alkalmazni, aki elő tud készíteni és le tud futtatni akár 5 munkafolyamatot párhuzamosan anélkül, hogy az a minőség rovására menne.
Yarek Niebdala, a KUKA regionális sales menedzsere szerint az offline programozás legfőbb előnye, hogy az idő nem azzal telik, hogy a gyártórobot előkészíti a következő alkatrészt. Az eljárás továbbra is igényel valakit, aki beállítja a robot egyes pozícióit és hozzárendeli a hegesztési paramétereket, de ezek a feladatok egyszerűen elvégezhetők.
Az AGT Robotics fejlesztett egy szoftvert, ami képes együtt dolgozni a KUKA rendszerével, és a Teklához vagy az Advance Steel-hez hasonlóan információt tud kivonni a strukturális acélszerkezet fájlokból. Az így nyert adatok tartalmaznak hegesztési paramétereket is, amelyet felhasználva a szoftver szinte teljes mértékben megírja a programot a robotnak. Ezzel gyakorlatilag automatizálódik az offline programozás, és bár továbbra is vannak olyan komplexebb hegesztések, amelyekhez egy programozónak közbe kell avatkoznia, az esetek jelentős részében a szoftver másodpercek alatt létrehozza a szükséges programot.
Mindezt a gyorsabb adatáramlás teszi lehetővé, ami hatással van a kis tételű alkatrészgyártásra is. Tekintve, hogy a robotikai cégek folyamatosan azon dolgoznak, hogy növeljék a feldolgozási teljesítményt, közben pedig leegyszerűsítsék a felhasználói felületeket, a robotvezérlők egyre inkább hasonlítanak egy okostelefonra.
ForrásCanadian Metalworking