4 dolog, amit érdemes tudni az Ipari Dolgok Internetéről – 2. rész

Az aktuális trendek, biztonsági tényezők és jövőbeli perspektívák megértése az Ipari Dolgok Internetével (IIoT) kapcsolatban ma bármilyen cégnek előnyére válhat. Négyrészes cikksorozatunkban összegyűjtjük a legfontosabb tényezőket, melyeket érdemes szem előtt tartani, ha követni kívánjuk a jövő gyártási trendjeit. Sorozatunk második részében a Nagy Adatokról írunk.

Cikksorozatunk előző részében bemutattuk, miért válik egyre fontosabbá a gyártásban az IIoT megoldások és applikációk használata, illetve részletesebben ismertettük egyik lényeges előnyét, a hatékonyabb karbantartást. Jelen cikkünkben a Nagy Adatok fontosságát vizsgáljuk.

© Siemens, 2016

A nagy adatok szerepe

A Dolgok Internete (IoT) egy olyan, okos eszközökből álló hálózat, amelynek ágensei képesek egymással kommunikálni és információt küldeni egy központi adatbázisnak, legyen az helyi vagy felhő alapú rendszer. Az így létrejött adatokat felhasználva pedig jobb, kontextusfüggő tudásra tehetünk szert. A kulcs az adatokban rejlik, és sokan úgy hiszik, hogy több adattal rendelkezni hatékonyabb megoldás, mint jobb adatgyűjtő algoritmusokkal.

Fontos megértenünk, hogy általánosságban véve, az IoT egy Nagy Adat probléma, tehát ahhoz, hogy elemezhessük, Nagy Adatokra van szükségünk. Ezeknek alapvetően három alkotóelemük van:

  • Mennyiség: Hatalmas mennyiségű információ keletkezik…
  • Sebesség: …nagyon gyors tempóban és példátlan gyakorisággal.
  • Változatosság: Az adatok számos forrásból érkeznek, heterogén információt tartalmaznak, az esetek többségében pedig szervezetlenek.

Egy 2013-as ABI kutatás szerint 2020-ra 30 milliárd eszköz lesz az internetre kapcsolva. Ugyanerre az évre a Morgan Stanley 75 milliárd eszközt jósol, az Intel pedig 31 milliárdot. Az eredményeket adó piackutatások és jóslatok nem feltétlen mutatnak 100%-os egybeesést, de az biztos, hogy az új IoT alkalmazások száma a következő néhány évben óriási növekedést fog mutatni. Ez növekvő igényeket von maga után a sávszélesség, a felhő alapú megoldások és a biztonságos adatelemzésekhez való hozzáférés iránt.

Átlagban 50 milliárd kapcsolt eszközzel számolva 2020-ra, megállapíthatjuk, hogy a szükséges sávszélességhez az IoT igények lefedésére körülbelül 20 millió TB-ra lesz szükség havonta. Ekkora mennyiségű információ kezelése hatalmas kihívás lehet, de a jó hír az, hogy ennek könnyítése érdekében több dolgot is tehetünk.

Adatkezelés

Az IoT “mantra” szerint minden adatot be kell gyűjteni (tényleg mindent!), hogy elkülönítve elemezhetőek legyenek, ezáltal pedig elősegítsék a tudás egy új szintjéhez való hozzáférést. Egy lehetséges hátránya a dolognak a hatalmas méretű, felhő alapú “adatmúzeumok” keletkezése, amelyben a nyers adat arra “vár”, hogy felhasználják, eközben pedig folyamatosan veszít értékéből. Egy sokkal jobb megközelítés szerint a begyűjtött információból első körben az adatot rögzítő eszköz, egy egyszerűbb feldolgozási mechanizmussal, generálna néhány szervezett információcsomagot, és csak ezután küldené a felhőbe. Erre a megoldásra “köd alapú számítástechnikaként” is hivatkoznak.

Kapcsolati hatékonyság

Az Ipari Dolgok Internetét (IIoT) a végfelhasználó szempontjából nézve megfigyelhetjük, miért is rendelkezik ez a technológia akkora potenciállal a gyártófolyamatok fejlesztésében. Az IIoT jelenti a találkozási pontot az információtechnológia (IT) és az üzemeltetéstechnológia (OT) között, amik általában két, nagyon különböző területet jelentenek, az IIoT azonban interakcióra és kooperációra kényszeríti őket annak érdekében, hogy megérthessék egymás igényeit. Az Ipari Dolgok Internete hozzájárulhat a gépek okosabbá tételéhez azáltal, hogy aktuálisabb és részletesebb információt kínál a külső üzemeltetőknek, illetve befogadja a legújabb kapcsolati protokollokat, lehetővé téve a gép-gép közti interakciókat.

Az IIoT több esetben arra ösztönözte a gyártókat, hogy régi eszközeik átalakításába, esetleg új gépek vásárlásába fektessenek. A fentiek mind azt bizonyítják, hogy az Ipari Dolgok Internetének célja, hogy fejlessze a hatékonyságot, megbízhatóságot és a munkafolyamatok termelékenységét, a költségek és a hulladék jelentős csökkentése mellett.