4 dolog, amit érdemes tudni az Ipari Dolgok Internetéről – 1. rész

Az aktuális trendek, biztonsági tényezők és jövőbeli perspektívák megértése az Ipari Dolgok Internetével (IIoT) kapcsolatban ma bármilyen cégnek előnyére válhat. Négyrészes cikksorozatunkban összegyűjtjük a legfontosabb tényezőket, melyeket érdemes szem előtt tartani, ha követni kívánjuk a jövő gyártási trendjeit. Sorozatunk első részében a képesítésről és a gépek karbantartásáról írunk.

iiot

Az Ipari Dolgok Internete, felkapott szakkifejezésből fokozatosan vált át konkrét valósággá. A terület innovációit jelentős mértékben azok a nagyobb vállalatok irányítják, amelyek mostanra már számos applikációban használják a különböző IIoT megoldásokat. Most pedig elérkezett az idő arra, hogy ilyen irányú befektetéseik megtérüljenek.

Az IT szektor főszereplői úgy hiszik, hogy többek között a verseny, a nyersanyagok korlátozása és a korosodó munkaerő a kulcselemei annak a hajtóerőnek, amely az ipari innovációt az IIoT felé tereli. Egy vállalat, amely úgy dönt, hogy befektet ebbe a trendbe, rövid időn belül megérezheti annak előnyeit. Az állandó, valós-idejű adatmegfigyelések által generált új analitikai készletek ugyanis mélyebb rálátást kínálnak egy cég gyártási folyamataira. Emellett azt is lehetővé teszik, hogy a gyártási idő és a szükségtelen karbantartások minimalizálásával visszaszoríthassák a gyártási hulladékot.

Az Aberdeen Group egy 2013-as jelentése szerint, az IIoT megoldásokat alkalmazó amerikai cégek 53%-a képes volt hatékonyabbá tenni üzleti tevékenységét, növelni versenyképességét és csökkenteni teljes kiadásait. A gyártó cégeknél a legnagyobb kockázatot általában a kritikus eszközök meghibásodása jelenti. Amíg a logisztika vagy a beszállítói minőség hatása csökken, addig egyéb tényezők egyre fontosabbá válnak és hatékonyabb analitikai eszközöket igényelnek.

Képzettebb munkaerő és hatékonyabb karbantartás

A gyártott termékek meghibásodása ugyan továbbra is a legnagyobb rizikófaktor, sokkal érdekesebb egy új tényező hatása, derül ki az Aberdeen Group felméréséből. “A sikertelen próbálkozások a megfelelően képesített munkaerő megszerezésére és megtartására igazi kihívást jelent az olyan cégek számára, akik szeretnének piacvezetőkké válni. Véleményünk szerint, ez alapvető dolog. Lehetővé tesszük, hogy gépeink okosabbak legyenek, ehhez viszont arra van szükség, hogy az adott cég munkaereje is magasabb technikai felkészültséggel rendelkezzen, és képes legyen lépést tartani a fejlődéssel.”

A mai munkagépek már sokkal inkább összetett gyártórendszerek, melyek dinamikus, összekapcsolt egységekként működnek, egy eleve dinamikus és összekapcsolt gyártói környezetben. Az IIoT lehetővé teszi, hogy a gyártást megfeleltethessük ezeknek az elvárásoknak – robusztus, lassú rendszereinket gyors, tettre kész, moduláris rendszerekre cserélhessük.

Egy példa, mellyel ez a változás nagyszerűen demonstrálható, az állapotfüggő karbantartás (PdM) modellje. A PdM-mel a meghibásodások közti időintervallum alapján lehetett jóslatokat tenni a következő meghibásodást illetően. A modell ezért statisztikai valószínűségen alapul és általánosít, ennek következtében pedig nem pontos. A gyártási idő meghatározása egy gép üzemidejére épül, az alkatrészek cseréjére pedig néha akkor is szükség van, ha azok még működőképesek.

Az IIoT megoldásaival a karbantartás prediktívről reaktívra változik: A gépek saját működési körülményeiknek megfelelően monitorozhatók, a gyártási idők ütemezése ezért még napokkal azelőtt megtörténhet, hogy az adott alkatrész tervezett meghibásodása bekövetkezne. A gyártók így a gépek által generált adatok alapján hozhatnak döntést, néhány esetben pedig azt is pontosan megjósolhatják, hány üzemi ciklus van még hátra a meghibásodásig.

Megosztás

Papp Olivér

A CNCMedia alapító főszerkesztője. CAD szakértő. Legújabb generációs szerszámgépekről, technológiai fejlesztésekről, szoftveres megoldásokról, valamint legfontosabb hazai és külföldi rendezvényekről ír 2008 óta. 

Tags:

[
    ]