Napjaink technológia-vezérelt világában a számítógép már nem kiegészítő, hanem alapkellék. Ugyanúgy, ahogy a hétköznapokban, a mérnöki munkában is nélkülözhetetlenné vált és számtalan applikáció teszi könnyebbé a munkánkat és persze az életünket. Van még helye ezek mellett a hagyományos mérnöki munkának és a múlt század bevált eszközeinek?
A mérnöki munka bevált eszközeivé váltak a CAD és CAM rendszerek, a gyártás- és termeléstámogató szoftverek, amelyek összekapcsolásával akár teljes gyárak digitalizálása is megtörténhet. A termékfejlesztés folyamata felgyorsul és egyszerűsödik: a kézi rajzok helyét a számítógépes rajzkészítés, sőt, a 3D modellezés vette át. Ezeket a 3D modelleket végeselemes analízisnek alávetve a fizikai tulajdonságok is vizsgálhatók.
A kiterjedt technológiai lehetőségek ellenére a műszaki oktatásban nagy szerepe van a hagyományos eszközök használatának. Így nem csak a klasszikus rajzeszközök kezelését tanulják meg a diákok és a hallgatók, de különböző anyag- és munkadarab-vizsgáló berendezésekét is. A szemlélet megismerésén túl, ezeknek a hagyományosnak nevezhető eszközöknek hatalmas szerepe van a mérnöki és műszaki munkafolyamatokban.
Anyag- és termékvizsgálatok
Fontos kiemelni a termékek fizikai tulajdonságainak tesztelését, és a tesztek, illetve a meghibásodások kivizsgálását. Ezeket ugyanis a gyártóknak nem csupán számítógéppel kell vizsgálniuk. Minden esetben valós, legyártott munkadarabok tönkremenetelét is dokumentálniuk kell. Ez nem csak a használhatóság és a rendeltetés felmérésére alkalmas, így tudják vizsgálni a meghibásodás következményeit is. Ezt a vizsgálatot azonban kiválóan kiegészítik a VEM analízisek. A 3D modellek vizsgálatával már a gyártás előtt megállapíthatók az esetleges konstrukciós, vagy gyártási hibák és nehézségek.
A két terméktesztelési eljárás tehát nem létezik egymás nélkül, ráadásul a számítógépes vizsgálatokat is a fizikai tesztek eredményeinek alapján fejlesztik. A vizsgálatok időtartama pedig a számítógépes támogatásnak, a programozásnak köszönhetően csökken, így bátran kijelenthetjük, hogy ezek az eszközök leginkább együtt alkalmasak a termékfejlesztés szolgálatára.
Számítási kapacitás
A tervezés fázisában megannyi számítás elvégzése szükséges, amelyeket szintén informatikai megoldások végezhetnek el helyettünk. Számológép még csak-csak akad az íróasztalokon, logarléc már kevésbé. Az adattárolás forradalma szintén látványos: flopik és CD-k helyett egyre nagyobb teret hódítanak a felhőalapú adattárak, amelyek lehetővé teszik a földrajzilag távoli helyekről történő munkavégzést is.
A gyártás számítógépes forradalmát a CAD rendszerek jelenthetik. Ma már a 3D-s modellből generálható a megmunkálás programja, a kézi programozás helyett lassan már kódolási ismeretekre is alig lesz szükség… Mégis, nagyon fontos, hogy a személyzet ismerje a gép által használt ciklusokat. Így egészen más, új tudásra van szükség, ráadásul az új ismeretek megszerzésére egyre kevesebb idő áll rendelkezésre.
A technológia tehát nem csak beszőtte, hanem fel is gyorsította a mérnöki munkát és a műszaki tudományok fejlődését. Gyors reakcióra, folyamatos továbbképzésekre és állandó tanulásra van szükség, ami a reáltudományokban is, de a mérnöki gyakorlatban talán még inkább nagy szerepet kap. Persze a technikai újdonságok árnyékában nem szabad megfeledkeznünk a régi eszközökről, és a biztonság kedvéért nem árt, ha nem ellenkezünk a körzők, vonalzók és szögmérők használatának megismerésekor.
Forrás:
https://www.pddnet.com/blog/2016/08/there-place-old-school-engineering-todays-world
Képek:
http://ecmweb.com/design/10-old-school-engineering-tools#slide-0-field_images-108881