A vállalatirányítási rendszerek fejlődésének története

A vállalatirányítási rendszerek a technológia fejlődésével és a digitális megoldások elterjedésével egyre fontosabb szerepet játszanak a nagyvállalatok életében. A jól megválasztott, megfelelő mértékben személyre szabott rendszer komoly segítséget jelenthet a mindennapok során, így mindenképpen érdemes ismerni az ERP rendszerek történetét és a jelenlegi piaci helyzetet. 

Amikor 1964-ben, a Black and Decker elkezdte alkalmazni a legelső MRP rendszert (Materials Requirement Planning – anyagszükséglet-tervezés), még nem volt igazán választási lehetősége a tekintetben, hogy fejlesszen vagy pedig vásároljon vállalati szoftver megoldásokat. A modern ERP (Enterprise Resource Planning – vállalati erőforrás tervezés) valamennyi elődje vállalaton belül kifejlesztett rendszer volt és a nagyszámítógépeken futott. A nagyobb gyártó vállalatok egymás után fejlesztették ki, és kezdték alkalmazni MRP, majd MRP II rendszereiket. Az évek során a forráskódok gyűjteménye exponenciálisan növekedett. Az újonnan érkező programozók mindig egyéni kódolási stílust és adatmodelleket használtak, egyre újabb és újabb jellemzők és funkciók hozzáadásával. Egy idő után mindez problematikussá vált. E “házon belül” kifejlesztett rendszerek nagy előnye az volt, hogy a vállalathoz igazodó logikai rendszerük összhangban volt az adott vállalat speciális üzleti igényeivel, és így komoly versenyelőnyt biztosítottak számukra.

ERP_tortenete_cikk1

A 80-as évek végén, 90-es évek elején már sok olyan szoftverforgalmazó kezdte meg működését, amely általános érvényű ERP rendszerek fejlesztésével foglalkozott. Ezek a rendszerek már képesek voltak az alap gyártási modellek kezelésére. A legtöbb gyártó vállalkozás arra a következtetésre jutott, hogy az ilyen új rendszerek megvásárlása jelentősen kisebb költséggel jár, mintha a jóval modernebb ügyfél/szerver platformhoz kellene alakítaniuk a nagyszámítógépes rendszereiket, illetve fenntartani azokat a relációs adatbázis technológia alkalmazásával. Következésképpen számos gyártó döntött amellett (vagy kényszerült arra), hogy a személyre szabott funkciók helyett az alacsonyabb költségeket válassza.

Az ERP keretrendszere, mely először 1990-ben került kifejtésre, végül eldöntötte a „készítsünk vagy vásároljunk ERP rendszereket” kérdést. Akárhogyan is, sok gyártó letett a házon belüli fejlesztési törekvéseiről, előnyben részesítve a kombinált megoldások megvásárlását. Sokan közülük kísérletet tettek annak elérésére, hogy a szoftverforgalmazó vagy a rendszerintegrátor szabja rájuk a megvásárolt csomagot. Ugyanakkor legtöbbjük azzal szembesült, hogy a személyre szabás költsége jóval magasabb lett, mint azt előzetesen becsülték, és annak eredményét adott esetben legalább akkora kihívás fenntartani, mint a saját ügyfélkezelési megoldásaikat.

Az ERP, az egyik korai elképzelés szerint, tulajdonképpen a vállalat gerinchálózatának megalkotását jelentette. A célkitűzés az volt, hogy lehetővé tegyék az adott tárgykörben tudással rendelkező, különböző szoftverforgalmazók vagy belső fejlesztő teamek számára a szoftverek telepítését, a vállalati adatmodell használatát, azt, hogy folyamatos rálátással rendelkezzenek a vállalat működésére, és rendkívül fontosnak érezhessék magukat a vállalat életében. Sajnos nem sok minden változott e víziót illetően. Az IBM-nek volt ugyan egy korai próbálkozása a San Fransisco projekttel, ám mire piacra dobta keretrendszerét, a legtöbb felhasználó már a kulcsrakész rendszerek megvásárlása mellett döntött.

A vállalati ERP forgalmazók uralták az ipari szektort. A keretrendszer a kiválasztott szoftvergyártó elképzelésére épült. Mindegyik csak egy kicsit tért el a másiktól, az alkalmazott technológia és a felhasználói felület vonatkozásában. A keretrendszert alkalmazó felhasználó beilleszthetett ugyan külső alkalmazásokat vagy fejlesztéseket a keretrendszerbe, de azoknak alkalmazkodnia kellett a szoftverforgalmazó által lefektetett szabályokhoz, ám általában még így is idegennek hatottak a rendszerben. További kihívást jelentett, hogy nem volt garancia arra, vajon az ERP forgalmazójának soron következő frissítése nem fogja-e tönkretenni ezt a módosított rendszert.

Továbblépés a felhő alapú ERP rendszerek világába

Napjainkban a vállalati gerinchálózat végül kezdi felfedni magát. A felhő alapú ERP termékek architektúrája az API-kkal (application programming interface – alkalmazásprogramozási felület) és szigorú adatmodellekkel együtt, új opciókat kínál a gyártó cégek számára.

Számos jó vállalati megoldás létezik, ahol kihasználják ezeknek az új opcióknak az előnyeit. Ezek a vállalatok olyan hibrid megoldásokat dolgoztak ki, melyekben integráltan alkalmazzák együtt a vásárolt szoftvert és a házon belül fejlesztett kódot. Ezek a felhasználók jellemzően pénzügyi, gyártási, értékesítési, továbbá marketingalkalmazásokat vásároltak a szoftverforgalmazóktól, és ezek funkcióit illesztették hozzá a saját felhasználói felületükhöz, illetve ügyfél típusú alkalmazásaikhoz.

Egy ilyen választás újra lehetőséget biztosíthat a gyártó cégnek, hogy rendszereit sokkal rugalmasabban illeszthesse hozzá üzletviteléhez.

Ez idő szerint a fent említett megközelítést leginkább támogató forgalmazó a Salesforce.com. A Salesforce a CRM-jét (Customer Relationship Management – ügyfélkapcsolat-kezelés) és marketing szoftverét a saját force.com platformján kínálja. A saját maga által fejlesztett alkalmazások mellett, a Salesforce App Exchange útján, a Salesforce értékesít más gyártók által fejlesztett pénzügyi csomagokat, gyártási-termelési EPR-eket és egyéb vállalatközpontú alkalmazásokat is. Ezek a „külső” szoftvergyártók ugyanazokat a fejlesztőeszközöket használják alkalmazásaik kidolgozásakor, mint a Salesforce. Ennek eredményeképp a különböző szoftvergyártóktól származó alkalmazások viszonylag egységes arculattal rendelkeznek, és jól működnek együtt a vállalati adatmodellel.

A legfontosabb tényező, ami megkönnyíti a hibridek készítését/vásárlását az, hogy a Salesforce ugyanezeket a fejlesztőeszközöket biztosítja a végfelhasználók részére is. Említésre méltó, hogy a Salesforce erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy legalább annyira koncentráljon a vállalaton belüli aktuális végfelhasználóra, mint egy hagyományos IT kereskedés.

A vállalati ERP végfelhasználói évek óta arra kényszerülnek, hogy olyan kifinomult és összetett Excel táblázatokat készítsenek az ERP rendszer kiegészítésére, melyekkel meg tudják valósítani feladataikat. Ezeket a táblázatokat nehéz volt dokumentálni az ERP rendszerből adott időpontban letöltött adatok használata mellett. Az eredményeket e-mailen küldték körbe a cégen belül. A Salesforce felismerte ezt, és olyan eszközöket hozott létre, amelyeket a végfelhasználók is tudnak használni, így a vállalati rendszerek keretén belül már specifikus megoldásokat tudnak kidolgozni.

Lehet ugyan, hogy a Salesforce piacvezető ezen a területen, mégis bőven van min javítani. A Salesforce következetesen kényszeríti ki azokat a szabályokat, melyek biztosítják, hogy az alkalmazások jól működjenek a platformján. Ezek a szabályok kihívást jelenthetnek azoknak a fejlesztőknek, akik bonyolult alkalmazásokon, például gyártási-termelési ERP kiépítésén dolgoznak. A Salesforce el kívánja kerülni, hogy a felhő teljesítményét bármilyen alkalmazás lassítsa. Ennek eredményeképpen megalkottak egy viszonylag jól alkalmazható platformot. A „külső” gyártók alkalmazásainak funkcionalitását illetően egyfajta “laissez-faire” hozzáállást képviselnek. Így a Salesforce CRM által alkalmazott kezdő vállalati adatmodell túlzottan értékesítés- és marketing centrikus, ezáltal kevésnek bizonyul, amikor összetett ERP követelmények teljesítéséről van szó. Míg a „külső” alkalmazások fejlesztői kiterjeszthetik a modellt, hogy átfogják a gyártó cég valamennyi aspektusát, ez még így is nagy körültekintést igényel tőlük. Várakozásaink szerint, a közeljövőben, a Salesforce felismeri majd azokat az előnyöket, melyet egy vállalati platformalkotás jelent, és sokkal aktívabb szerepet vállal a modell meghatározásában, és a külső alkalmazásokkal való együttműködések kialakításában.

Az Oracle is létrehozott egy hasonló, alkalmazások cseréjére szolgáló felületet, Oracle Cloud Marketplace néven. Az ERP kifejezésre rákeresve, körülbelül 100 alkalmazást találunk. Túlnyomó részt olyan alkalmazások szerepelnek közöttük, melyek vagy más ERP, illetve CRM rendszerekhez biztosítanak kapcsolatokat, vagy pedig olyan kis fókuszú alkalmazások, melyek az Oracle ERP kínálatát egészítik ki. Ahogyan az várható is, az Oracle a saját, felhő alapú ERP megoldásaira koncentrál.

Mindez nem meglepő, ahogyan például a SAP is a SAP HANA App Center-rel, a saját, HANA platformját helyezi a középpontba. Ha az App Center-ben elvégzünk egy szűrést a “gépjárműipar” kifejezésre, 310 találatot kapunk, olyan eredményekkel, mint például “mezőgazdasági területek %-os aránya Indiában” vagy az “utasszállító repülőgépgyártás infografikája”. Számos találat esetében tudnánk összefüggést találni a gépjárműipar tárgykörével. A SAP a fejlesztés rendkívül kezdetleges szakaszában jár még.

Nem mehetünk el szó nélkül az IFS megoldásai mellett sem. A hazánkban is tevékenykedő svéd IFS világszerte ismert és elismert vállalatiszoftver-szállító az integrált vállalatirányítási (ERP), vállalati eszközmenedzsment (EAM) és vállalati szervizmenedzsment (ESM) megoldások területén. A fentebb említett ERP, MRP és CRM rendszerekhez képest az IFS szolgáltatásai kifejezetten szektor-specifikusnak mondhatók, mivel a gyártás illetve a gyártás közeli iparágakra fókuszálnak a termékeik fejlesztésekor. Az IFS Applications csomaguk már kifejezetten teljes körűnek mondható a korábban felsorolt rendszerekhez képest, mivel szerviz- és eszközmenedzsment, gyártás irányítási és felügyeleti, projektmenedzsment és ellátási lánc-menedzsment is egyszerre megtalálható a szoftverek között.

A Google és az Amazon még mindig azon dolgozik, hogy egy robosztus felhő alapú platformot hozzon létre, rengeteg fejlesztőeszközzel. Gyakorlatilag rendelkezésre bocsátanak minden eszközt és adatbázist a vállalati alkalmazások kialakításához. Jelenleg kevesebb figyelmet fordítanak arra, hogy vállalati alkalmazáshoz kapcsolódó elemeket vagy megoldásokat kínáljanak.

Forrás:
http://www.salesforce.com/
https://cloud.oracle.com/home
https://hana.sap.com/abouthana.html
http://www.ifsworld.com/hu/