Autodesk PLM 360 az űrkutatás és a hadiipar szolgálatában
Ha egy vállalat alkatrészeket tervez és gyárt a Curiosity Marsjáróhoz vagy az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének tengeralattjáróihoz, az feltehetőleg szeretne teljesen biztos lenni abban, hogy az adatok, a dokumentáció és a folyamatok tökéletesen rendben vannak.
Ennek tudatában igen meglepő, hogy egy olyan vállalat, mint a VACCO Industries – amely 60 éve gyárt speciális szelepeket, szűrőket és folyadékszabályozó termékeket az űrkutatási, hadiipari és kereskedelmi szektorok számára – a legtöbb adatot és folyamatot kifejezetten alacsony szintű technológia használatával kezeli: hálózati meghajtók és iratszekrények segítségével.
Amikor a VACCO megbízta Richard Noriega tervezési szolgáltatásokra szakosodott műszaki menedzsert, Noriega és a vállalat is tisztában volt azzal, hogy jelentős változtatásokra van szükség. Akkoriban még nem is gondolt a termékéletciklus-kezelés (PLM) alkalmazására. „Nem akartam PLM-rendszert használni a VACCO esetében, mert a korábbi tapasztalataim szerint nagyon, de nagyon drágák – mondja. – Nem fogok 1 millió dollárt elkölteni csak arra, hogy fejlesszek a folyamatokon.”
A költségesség problémája mellett Noriega azzal is tisztában volt, hogy a VACCO felsővezetése még a PLM jelentését sem ismeri – ami mellesleg nem ritka a gyártók köreiben. A PLM a termékadat-kezelést (PDM) a következő szintre emeli a hagyományos termékadatok (CAD modellek, rajzok stb.) egyetlen átfogó rendszerbe gyűjtésével, amely nyomon követi a darabjegyzékeket, a változás- és minőségkezelést, a költségkezelést, a beszállítókat, valamint az új termékek bevezetését. Egy papíralapú dokumentumok iktatásához és használatához szokott hagyományos vállalat számára a teljes körű, digitális megoldásra való áttérés teljesen esélytelen lenne.
Bár eredetileg fontolóra sem akarta venni egy PLM-rendszer bevezetését, az Autodesk PLM 360 megismerése után meggondolta magát. A nézetváltásban a legfontosabb tényező a költség volt: Viszonylag alacsony kezdeti befektetés után Noriega szó szerint meg tudta mutatni a vezetésnek, hogy a PLM 360 lehet a megoldás minden üzleti feladatra. „Munkaterületeket tudtam kialakítani, majd be tudtam mutatni a tényleges tranzakciókat és az üzleti működést – mondja. – Azzal, hogy megmutattam a rendszer testre szabhatóságát az üzleti feladataikhoz, egyre többen adták áldásukat a dologra.”
De a támogatással együtt jött Noriega következő hatalmas feladata: PLM-stratégiájának megszilárdítása. Egy saját magából és néhány (nem informatikus) üzleti partneréből álló csapattal Noriega 250 felhasználó számára valósította meg a rendszer bevezetését – és közben tanult is egyes s mást. Íme Noriega öt tippje a sikeres PLM-bevezetéshez.
1. Legyünk tisztában a követelményekkel, és határozzuk meg világosan a projekt hatókörét.
A projektmenedzsment minden sikeres gyakorlata a követelményekkel és a hatókörrel kezdődik. A VACCO PLM-bevezetés stratégiája esetében ez azt jelentette, hogy minden a rendszerbe bekerülő folyamatot – mint például a műszaki változási közleményeket (ECN) és a változási kérelmeket – áttekintettek és dokumentáltak. Ez azt is jelentette, hogy azonosítani kellett, mit fedjen le a projekt hatóköre, és tervet kellett készíteni a végrehajtásra vonatkozóan. Azonban nem ez volt az első lépés. Ehelyett Noriega először az alapján fogott hozzá a VACCO PLM-rendszerének kiépítéséhez, hogy szerinte hogyan kellene az üzletnek működnie, mindenféle terv vagy ütemterv nélkül. Ennek az eredménye a rendszerszintű változtatások végeláthatatlan sorozata lett.
„Fontos, hogy előre meghatározzuk a követelményeket és a hatókört, a PLM rész ezután már könnyű, csak építkezni kell a hatókör szerinti irányba, majd véglegesíteni – mondja Noriega. – Ha ezt a folyamatot követjük, akkor tényleg illeszkedünk a PLM-hez, mert a PLM azt akarja, hogy fejlesszük ki a folyamatokat, tudjuk meg, merre haladunk, és csak utána fogjunk hozzá a végrehajtáshoz.”
2. Egyszerre egy folyamatra koncentráljunk.
Noriega kezdetben úgy gondolta, hogy nagyobb befektetési megtérülést (ROI) érhet el, ha egyszerre öt folyamatot vezet be, amelyek mindent lefednek az RFP/RFQ kérelmektől az új termékek fejlesztésén keresztül a dokumentumok ellenőrzéséig. De hamar rájött arra, hogy egy ilyen kis csapattal nehéz sikeresen bevezetni mindegyiket egy időben.
„Térjünk vissza a projekt hatókörére és a követelményekre. Ha nem töltünk elég időt azok megfelelő meghatározásával, akkor nem használjuk ki igazán a folyamatok kiértékelésében rejlő előnyöket, hanem csak esztelenül kreálunk dolgokat – mondja Noriega. – Úgy nem lehet időt megtakarítani, hogy öt projekttel foglalkozunk egy időben, szemben azzal, ha egyenként és megfelelően dolgozunk rajtuk.”
„Egy nagy folyamat esetében a követelmények meghatározása akár egy hónapig is tarthat – folytatja. – Ha viszont éves léptékben gondolkozunk, egyesével haladva ötöt be lehet vezetni sikeresen és hatékonyan. A döntéshozóknak pedig jobban fog tetszeni, mert az előrehaladás is látszik.”
3. Maradjunk kapcsolatban a projekt megvalósítóival a projekt bevezetése előtt és utána is.
A lényeg itt az, hogy üzleti igényeket mi magunk ismerjük a legjobban a PLM-rendszer kiépítése és bevezetése során – a folyamat közben és annak befejezése után is. Bár ésszerű lépés szakértőkkel konzultálni a rendszer kiépítése és beállítása közben (mint ahogyan a VACCO is tette az Autodesk Consulting segítségét kérve), az már az illetékes menedzser dolga, hogy olyan partneri kapcsolatot alakítson ki ezekkel a szakértőkkel, hogy annak segítségével elkerülhető legyen, hogy a projekt rossz irányba terelődjön.
„Az alvállalkozók nem feltétlenül értik meg az üzleti tevékenységet, így hajlamosak olyan megoldásokat megvalósítani, amelyekről ők azt gondolják, hogy kellenek nekünk, de csak mi magunk tudhatjuk, hogy igazából mit akarunk – mondja Noriega. – Maradjunk kapcsolatban velük, legyen világos a hatókör, és tényleg merüljünk bele a folyamatba, mert a PLM 360 olyan mértékben konfigurálható, hogy bármilyen irányba képes alakulni. És az nagyon fontos, hogy ezt az irányt mi határozzuk meg.”
4. Legyünk tisztában a karbantartási követelmények szintjével.
A PLM 360 felhőalapú, ami Noriega számára vonzó. Egy felhőalapú rendszer fenntartása kevesebb belső infrastruktúrát igényel, így az üzleti funkciókhoz közelebb állók (Noriega és csapata) is képesek elvégezni a bevezetést, nincs szükség informatikusokra. De minden vállalati szintű rendszer esetén szükség van testreszabásra és integrációra a vállalat szükségleteihez való teljes alkalmazkodás érdekében, a gyártók viszont nem feltétlenül rendelkeznek házon belül a szükséges szakismeretekkel a változások, a frissítések és egyéb olyan tényezők kezeléséhez, amelyek a testreszabások integritását befolyásolhatják.
„Házon belüli szakismeretre van szükség, hogy megértsük, mi ez, vagy pedig (szakértői) támogatásra van szükség, ami segít a megértésben – mondja Noriega. – Tehát ha valami elromlik, tudjuk, kit kell hívni, és hogyan lehet megjavítani. Beszélni kell a beszállítókkal, hogy milyen mértékben hajlandóak támogatni ezeket a bevezetéseket.”
5. Demonstrálja a befektetés megtérülését.
Az nyilvánvaló, hogy a felsővezetés látni akarja majd a befektetés megtérülését, bármilyen PLM-rendszerről legyen is szó. Noriega azonban azt tanácsolja, hogy nem kell feltétlenül szigorúan pénzbeli értéket rendelni a befektetés megtérüléséhez: ahelyett, hogy azt kérdeznénk, megtérül-e az elköltött pénz, nézzük azt, hogy jobban működik-e az üzlet. A PLM segítségével vizuálisan ábrázolható az üzlet működésének állapota, és az, hogy hol tartanak a projektek.
„Az, hogy egy menedzser most egy monitoron megjelenítheti az egész vállalkozást, és láthatja, mennyire egészségesen működünk, korábban még soha nem volt lehetséges – mondja Noriega. – Hogyan rendelne ehhez értéket? Valóban hatékonyabban működünk? Azt látom, hogy igen, mert jobb az átláthatóság, nagyobb az integráltság, és a PLM-folyamatokat annak megfelelően használjuk, ahogy szerintünk működnie kell a szervezetnek – mert be vannak ágyazva a rendszerbe. Látható, hogy pénzbeli értékké válik majd, mert jobb termékek fognak készülni.”
Forrás autodeskforum.hu