Méréstől a hitelesítésig… Mitől lesz hiteles az, amit mérünk?

Mérni kell. Minden forgalomba hozott termék rendelkezik valamilyen mérhető, vagy minősíthető paraméterrel, amely befolyásolhatja a termék megfelelőségét. A számszerű, vagy minősített jellemző alapján ítéletet mondunk a termék fölött, akár gyártóként, akár fogyasztóként. Sok esetben a mérés vagy minősítés eredménye határozza meg a választást, legyen szó valamilyen szolgáltatásról, vagy termékről, akár a hétköznapi, akár a műszaki életben. A számok beszélnek, vagy helyettük a minősített ítélet… Honnan ez a bizalom ezekben a paraméterekben? Mitől válik megbízhatóvá egy mérés, vagy egy minősítés eredménye?

A mérőeszközök vizsgálata ugyanolyan fontos, mint a mérés elvégzése, vagyis a méréssel történő értékelés. A kalibrálási és hitelesítési eljárások biztosítják a mért értékek megbízhatóságát, pontosabban fogalmazva a mérőeszköz minőségét, a mérőeszköz által mért értékek „helyességét”. Gyakran lehet hallani a hitelesítéssel összefüggő fogalmakról, követelményekről és előírásokról. Ennek ellenére mégis nehéz megfogalmazni, hogy pontosan mit is jelentenek pontosan ezek a metrológiában fontos eljárások. Tekintsük át röviden, hogy mit jelent a kalibrálás és a hitelesítés, mi a közös bennük és mik a különbségek, illetve nézzük meg közelebbről azt is, hogy mikor van szükség a mérőeszközök kalibrálására és mikor kell hitelesíteni őket.

A mérésről

Maga a mérés az ember kereskedelmi tevékenységével egyidős eljárás. Manapság tulajdonképpen bármi mérhető, a rendelkezésre álló mérőeszközök garmadájából választhatunk. Mérhetünk véleményt, mennyiséget, megfelelőséget, sőt, ha kitágítjuk a látóterünket, akár a személyiséget meghatározó tulajdonságokat is. A skálázásnak köszönhetően mérlegre tehetők az emberek jellemzői ugyanúgy, mint a termékjellemzők. A műszaki életben azonban maradjunk az utóbbiaknál.

Műszaki termékek jellemzőinek mérése során további két csoportra oszthatjuk a mérések jellegét. Végezhetők minősítő mérések (pl. idomszerekkel), illetve számszerű jellemzők mérése valamilyen skálával történő összehasonlítás segítségével (ilyenek lehetnek a hosszmérések, vagy a tömegmérés). A mérés során megbízunk a használt eszközben, legyen szó minősítő-, vagy mérőeszközről. Ezek állapota pedig nem csak a mérőszemélyzet, vagy a mérést elrendelő szerv számára fontos, hanem a fogyasztók oldaláról is, hiszen elsősorban az ő megelégedettségük lenne a cél a termékminőség felállításával és ellenőrzésével.

A mérési eredmény egyfajta közös nevezőt, összehasonlítási alapot szolgáltat. Ennek a kötelezettségének azonban csak akkor tud eleget tenni, ha a mérőeszköz által szolgáltatott adatok megfelelően pontosak, megbízhatók, és tárgyilagosak.

Kalibrálás és hitelesítés

A pontossággal kapcsolatban megannyi mérésügyi alapfogalommal kell tisztában lennünk, vegyük sorra a legfontosabbakat ezek közül:

  • helyes érték: A helyes érték a mérendő darab hitelesített etalon-mérete.
  • mért érték: A mérendő mennyiségnek tulajdonított, méréssel kapott érték. Része a mérési bizonytalanságra vonatkozó információ is.
  • valódi érték: Érték, amely megfelel a meghatározott mennyiség definíciójának. Az érték, amely a tökéletes mérés során adódna.
  • hiba: A mérési eredményből kivonva a mérendő mennyiség valódi értékét. A mérési hibának több összetevője is ismeretes (véletlen, rendszeres)

A pontosság definíció szerint: „A mérési eredmények és a mérendő mennyiség valódi értékének közelisége.” A fenti definíciók ismeretében tehát érezhető, milyen összetett fogalomról beszélünk akkor, amikor a pontosságra utalunk. Természetesen a mérésekkel mindig a megfelelően pontos eredmény elérése a cél, de ennek lehetnek költségbeli korlátai vagy pedig a mérési eredmény felhasználása nem indokolja a „pontosabb” mérési eljárás alkalmazását. A pontosság tehát, annak ellenére, hogy a mérést objektívvá kívánja tenni, egyfajta relatív fogalom. Törekedni kell a mérési eredmények helyességére, de csak a kívánt és ésszerű mértékig.

Az eredmények megbízhatósága már kevésbé írható le definíciók segítségével. A megbízhatóság igazából a mérési eljárásnak, a mérőszemélynek és a kiválasztott eszköznek szól. Annak érdekében, hogy a mérés megbízhatósága is objektíven értékelhetővé váljon, szükség van a mérőeszközök minősítésére, időszakos ellenőrzésére és adott esetben azok hitelesítésére.

Amennyiben a vizsgálatba bevont mérőeszközt gyártásközi ellenőrzésre használják, a mérőeszköz egy kalibrált berendezés, vagy kalibrált etalonkészlet lehet. Hasonlóan a mérőeszközökhöz, a gyártás során használhatnak minősítéses mérőeszközöket, idomszereket is. Ezek a mérések még nem a termék minősítésére vonatkoznak, hanem az alkatrészek, vagy félkész termékek megfelelőségét hivatottak ellenőrizni, tehát a gyáron belül végzett kalibrálásuk elegendő. A gyártásban végzett kalibrálás felett áll a külső szerv által végeztetett kalibrálás, ilyenkor nem a vállalatnál rendelkezésre álló etalonkészlettel történik a kalibráció, hanem külső szakértő végzi az ellenőrzést, az általa rendelkezésre bocsátott, szintén származtatott etalonkészlettel.

Amikor az eszközzel mért értékek megfelelősége úgymond jogkövetkezménnyel jár, akkor a mérőeszközt a jogszabályban meghatározott időközönként hitelesíttetni kell. A hitelesítés nem végezhető gyáron belül, mindenképpen az arra jogosult, általában állami szerv végezheti el. A hitelesítést minden esetben tanúsítani kell és bármilyen jogi vita esetén fel kell mutatni a hitelesítésről szóló dokumentumokat. Reklamáció esetén a hitelesített eszközzel mért értékek vitadöntő szerepet tölthetnek be. A jogkövetkezménnyel járó mérés azt jelenti, hogy a mért értékben mutatkozó eltérések a felhasználót, vagy vásárlót abban az esetben károsítják, ha eltérnek az előírt értéktől. Egyszerű, ám szemléletes példa erre egy-egy élelmiszer kiszerelése. Az ilyen méréseknek nem csak a kiskereskedelmi gyakorlatban van szerepe, beszállítói viszonyban a beszállító hasonlóan károsíthatja a vásárlóját ha nem megfelelő termékjellemzőkkel rendelkező alkatrészekkel szolgálja ki őt.

Mitől válik hitelessé a mérőeszköz?

A mérőeszközök hitelesítését Magyarországon a Magyar Kereskedelmi- és Engedélyezési Hivatal kijelölt Hatóságai végezhetik el. A hitelesítési folyamatot hasonlíthatjuk a kalibrálási eljáráshoz is, a vizsgálatot az alkalmazott mérőeszköz minősítése határozza meg. Például hosszméréseknél a hitelesítendő eszközt a Hivatlaban található, a mérés elvégzésére alkalmas mérőeszközzel végzik el, így egy tolómérő hitelesítése történhet koordináta mérőgéppel, etalonok mérésén keresztül.

meres_hitelesites_3_cikk

Azokat az eszközöket, amelyekkel a hitelesítés országos szinten elvégezhető, nemzetközi vizsgálatoknak vetik alá a felelős szervek. Olyan minősített etalonokkal és mérési eljárásokkal dolgoznak, amelyek garantálják, hogy az alkalmazott eszközök a külföldi mérőberendezésekkel egyező értékek mérésére legyenek képesek ugyanazon eljárások használata mellett. Minderre pedig azért van szükség, mert a termelővállalatok jelentős része nemzetközi kereskedelmet folytat, a gyártott, vagy megtermelt áru pedig országhatáron innen, s túl is hiteles mérésekkel alátámasztott értékeket kell, hogy produkáljon. Hasonlóan a mérőeszközökhöz, az idomszerek ellenőrzését is rendszeresen el kell végezni, a minősítéses mérőeszközöket szintén etalonmérésekkel kalibrálják, illetve hitelesítik.

A kalibrálás jelentősége

Kalibrálás esetén több szintről beszélhetünk. A vállalati szintű kalibrálás mellett több érv is szól: a cégnél végzett mérőeszköz ellenőrzések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a vállalatnál alkalmazott eszközök megbízhatóan alkalmazhatók legyenek a mindennapokban. A hibák elkerülése érdekében a mérőeszközöket típusuktól függően időközönként vizsgálni kell, a rendelkezésre álló etalonok segítségével elvégezhető a kalibrálásuk.

A mérőeszköz kalibrálásának rendszeressége attól függ, hogy az alkalmazott mérőeszköz használata milyen gyakran történik. Lehet napi szintű a kalibrálás, vagy végezhető minden alkalommal, amikor a gépet bekapcsoljuk (ez történik például koordináta-mérőgépek esetén). A kalibrálás elvégzését követően a mérőeszköz használható.

Általában etalonokat használunk a kalibráláshoz. Ezek az etalonok hitelesített mérőeszközzel lemért mesterdarabok, tartozik hozzájuk egy helyes érték, amelyet a mérőeszköz által mért értékkel összevetve megadható a korrekció mértéke. Ilyenkor az eszköz rendszeres hibáját az eredmények korrigálásával kezelik. Vannak olyan mérőeszközök is, amelyek a kalibráció során mért hiba ismeretében beállíthatók, ilyenek lehetnek egyes mérőórák.

A kalibrálás menete tulajdonképpen nem sokban tér el a hitelesítéstől, a fő különbség a vizsgálatot kivitelezők személyében van. Hitelesítést csak hatósági személy végezhet, olyan hivatali megbízott, aki a területileg hitelesítésre alkalmas mérőeszközzel képes megadni a hitelesítés alapjául szolgáló referenciaértékeket. A hitelesítés során például a tömegmérő eszközöket az országos tömegetalonokkal ellenőrzik. Ilyen tömegetalonból egyébként Hazánkban egy darab 1 kilogrammos etalon van, amelyre az összes többi hitelesített etalonsúly visszavezethető. Az etalonok eredete azt a mesterdarabot jelenti, amelyről származtatták az adott darabot.

meres_hitelesites_2_cikk

Az etalonkészletek olyan származtatott munkadarabok, amelyek mérésével kalibrálhatók a használatban lévő mérőeszközök. Az etalonkészleteket időről időre ugyanúgy ellenőriztetni kell, mint a mérőeszközöket.

Az etalonmérés során a vizsgált mérőeszközzel a referenciaértékekkel rendelkező mesterdarabok mérése történik. A referenciaérték a darabok helyes értéke, amit a hitelesített mérőeszközökkel történő mérés alapján határoztak meg. Közvetett vizsgálati eljárásról van szó, amely lehetőséget biztosít a vizsgált eszköz referenciaeszközzel történő összehasonlítására.

Mikor kell egy mérőeszközt hitelesíttetni?

A hatósági előírások régiónként és országonként eltérhetnek, a kötelezettségekre vonatkozó előírásokat a hazánkban minősítő hatóságként eljáró Magyar Kereskedelmi és Ellenőrzési Hivatal végzi (régen OMH, Országos Mérésügyi Hivatal). A Hivatal hitelesítési hatáskörébe tartozik minden olyan mérőeszköz, melyekkel jogkövetkezményekkel járó méréseket végeznek. Így a kereskedelemben használt mérlegek (ezeket évente kell hitelesíttetni), a mérőlécek, de itt ellenőrzik a bevezetésre szánt pénztárgépeket is. További információ és hitelesítési előírások: http://mkeh.gov.hu/meresugy/HE-list

A metrológiai kérdésekben, hitelesítési kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben a Metrológiai Hatóságtól lehet további információkat kérni, ugyanis a tevékenységi körtől és a mérés jellegétől függően a vonatkozó előírások is változhatnak.

Szerző:Kun Zsuzsanna

Források:
http://mkeh.gov.hu/meresugy/HE-list
Útmutató a mérési bizonytalanság meghatározásához.(1993), Országos Mérésügyi Hivatal (OMH)