Ismét előtérben a szoftverkövetés

Nemcsak az év vége felé, de úgy látszik, az év elején is aktuális a szoftverkövetés örökzöld témája, melyről már jelent meg korábban cikkünk. Továbbra is számos CADCAM-szoftver felhasználójának jelent újabb és újabb fejtörést, hogy vajon megéri-e a szoftverkövetés a „pénzét”? Mostani cikkünkben egy interjú erejéig kerestük meg az egyik hazai CADCAM-szoftver forgalmazóját, hogy mondjon nekünk néhány szót: miért is jó nekünk ez a szolgáltatás?

A korábbi szoftverkövetésről szóló cikkünkben már összefoglaltuk, miért érdemes a vállalkozásoknak a szoftverkövetést fizetni egy CADCAM-rendszer esetén. Sajnos, ez is egy olyan témakör, amelyre „végső áment” sosem lehet mondani, hiszen a téma a meglévő szereplők (akik fizetik rendszeresen), és az újonnan érkezők számára (akik most vettek vagy épp vesznek szoftvert) is aktuális „fekete bárány”. A forgalmazók részéről már hangzott el számos „pro” érv a kérdésben, amelyek, természetesen, a legkülönbözőbb indokokat sorolják fel a vásárlás mellett. A vevői oldalon pedig pár esetben születtek egyértelmű „kontra” érvek is, de legtöbbször inkább a kérdőjelek sorakoznak csak. Ezen kérdések túlnyomó többsége azokat az érveket keresi, amelyek képesek meggyőzni a potenciális vagy már meglévő vevőt arról, hogy „nem kidobott pénz” ez a befektetés.

Megkerestük az egyik hazai szoftverforgalmazót, és mi is feltettük neki a kérdést, amelyet oly sokszor hallott már a vevők szájából: miért érdemes/kell szoftverkövetést fizetni?

Nos, a kérdésre, miszerint „miért kell fizetni”, a válasz: nem „kell”, csak nagyon javasolt, és pedig azért, mert ez hosszú távú érdeke a felhasználónak. A probléma abból ered, hogy a felhasználó ezt nem minden esetben ismeri fel. Itt a felhasználót tágabb értelemben kell érteni: nem arra az emberre gondolok aki ténylegesen használja a szoftvert, hanem arra a cégre/vállalkozóra, ami/aki megvásárolta a licencet, és fizetnie kell a számlát. Magyarországon abból erednek a gondok, hogy a legtöbb esetben a tényleges felhasználó (tervezőmérnök, programozó technikus) és a döntéshozó (fizető) személy nem azonos, és ez utóbbi csak töredékét érzékeli annak a világnak, amit a tényleges felhasználó a CAD/CAM rendszerrel tapasztal.

Milyen világról is van itt szó? Először is, a legtöbb cégvezető a szoftverkövetésre csak mint költségre tekint, lát egy számlát, amit (már megint) ki kell fizetni, de valójában fogalma sincsen arról, hogy ezért az összegért mit kap. Ezt a hibás (?), hiányos szemléletet kell megérteni, és mindjárt lehet látni, hogy nálunk miért „mostohagyerek” a szoftver(követés).

camcardsAz első probléma, hogy a legtöbb cégvezető fizikailag megfogható tárgyakhoz van szokva, ha valamilyen költségről van szó, hiszen a CADCAM-programokat felhasználó cégek legtöbbször az ipar területén tevékenykednek. Ebből a „megfoghatatlan” szemléletből ered, hogy nem ismerik fel, szoftver és szoftver között különbségek vannak. Vegyünk egy példát: a „passziánsz” kontra „CAM-szoftver”. Mindkettő szoftver. Az egyik célja: játszani, szórakoztatni (passziánsz), a másik célja: egy ipari termelő berendezést (pl. szerszámgép) hatékonyabban kiszolgálni (CAM-szoftver). Az első szoftver nyilvánvalóan „játékszer”, a másik viszont egy termelőeszköz! E két különböző szoftver között a fejlesztők is különbséget tesznek szoftverkövetés terén, hiszen míg a CADCAM-rendszerekhez rendelkezésre áll ez a szolgáltatás, addig a passziánszhoz nem. Miért is állna rendelkezésre, ki fizetné meg?

Röviden: A legtöbb felhasználó a CAD/CAM szoftverekre nem termelőeszközként tekint, és ez baj. Ha valaki eljut addig, hogy a CAD/CAM szoftverét termelőeszköznek tekinti, akkor már egy kicsit könnyebben megérti, mit is jelent a szoftverkövetés. Kevesen tudják, hogy a „szoftverkövetés” szó egy kicsit rossz fordítás az angolból, ugyanis angolul ezt „maintenance”-nak hívják, ami a szó általános értelmezése szerint „karbantartást” jelent. (Ebből is látszik, hogy az angol nyelvterületen sokkal jobban közelítenek a „termelőeszköz” szemlélethez, mint nálunk.)

Karbantartás? Vonjunk egy kis párhuzamot az „igazi” termelőeszköz „karbantartása” és egy „szoftver karbantartása” között. Ha egy alkatrészgyártócég nem tartja karban, például, a marógépeit, vagy az egyéb „igazi” (nem-virtuális, mint pl. egy szoftver) gyártóberendezéseit, akkor rövid úton „lelakja” (amortizálja) őket úgy, hogy ezek az eszközök egyre kevésbé lesznek alkalmasak feladatuk ellátására. (A költséghatékonyságról, pontosságról nem is beszélve…) Következmény: a cég technológiai színvonala szépen lecsúszik, majd előbb-utóbb elveszti a megrendelőit.

softserviceA fenti párhuzamot figyelembe véve az a kérdés, hogy mit jelent egy „igazi” termelőeszköz karbantartása és egy „virtuális” (szoftver) karbantartása? Ha egy marógéphez nem veszek kenőanyagot, nem takarítom rendszeresen, stb. – nem tartom karban –, mi történik? A gép előbb-utóbb tönkre megy. Na de, mi történik, ha egy szoftvert nem „tartok karban”? Nos, tönkre menni – ebben az értelemben nem fog -, de a „tönkremenetel” szó helyes értelmezése után majd beláthatjuk, hogy mégis…

Előbb vizsgáljuk meg, milyen lényeges különbség van egy marógép és egy szoftver karbantartása között! Ha egy marógéphez veszek kenőanyagot, cserélem a hűtő-kenő folyadékot, megfelelően ápolom és takarítom, akkor a gép ettől pontosabb, jobb lesz-e, többet fog-e tudni, mint eredetileg? A válasz egyértelmű nem. Nem, hiszen a karbantartással a gép – már meglévő – állapotát (képességeit) próbálom megőrizni. Ugyanakkor egy szoftver karbantartása sokkal többet jelent ennél, és ennek oka az, hogy nem csak a szó hagyományos értelmében vett „karbantartásról” van szó.

Mit jelent egy szoftver karbantartása, tehát a szoftverkövetés?

  1. Kézhez kapom a hibajavításokat – ez tényleg a hagyományos karbantartás fogalmának felel meg.
  2. Kézhez kapom az új verziókat is – amelyek viszont javítják a meglévő szoftver képességeit – vagyis ettől jobb lesz a termék (remélhetőleg …), mivel az új verziók fejlesztéseket is tartalmaznak, amelyek általában jobbá, hatékonyabbá, gyorsabbá teszik azt. Következésképp a termék műszaki értéke/képessége nő, ellentétben egy marógép karbantartásával.
  3. Kapok hozzá műszaki segélyszolgálatot is – így probléma esetén nem nekem kell kitalálni a megoldást.
  4. És végül: biztosítom azt, hogy a legújabb verziók használatával „nem avul el” a termék a működtetési környezet (operációs rendszer, hardver, szoftveripari szabvány) változásával!

Visszatérve az alapkérdésünkre, a szemléletbeli problémára. Miért érzékeli egy cégvezető másként a szoftverkövetést, mint egy tényleges felhasználó? Azért mert a cégvezető a fenti 4 pontból általában a 2-es ponttal van tisztában, de mivel nem használja a szoftvert, ezért valójában nem tudja milyen új műszaki tartalmat ad a felhasználóknak egy új verzió.

Van, aki csak a 2-es pont miatt fizet szoftverkövetést, van olyan aki, figyelembe veszi a 3-as pontot is, de elenyésző azok száma, akik tisztában vannak a 4-es pontban leírtakkal, és a mögötte meghúzódó veszéllyel: az „avulással”. Ezt az „avulást” érdemes kicsit jobban körüljárni, hiszen ebben rejlik a nagy különbség az „igazi” (szerszámgép) és a „virtuális” (szoftver) , mint termelőeszköz „karbantartása” között.

Valójában a szoftvertermék nem „romlik el”, nem mondhatjuk, hogy „a bitek megzápulnak”. A probléma sokkal inkább a működtetési környezettel van, ami alatt értjük a számítógépes hardvert, az ehhez illeszkedő operációs rendszert, és mindazon szoftveres környezetet (pl. szabványok), amelyek együttes megléte (!) biztosítja azt, hogy az adott szoftvertermék működjön. A mai világban leggyorsabban a számítógépek avulnak, ezt követi az operációs rendszer (a Microsoft átlag 3-4 évente hoz ki új Windows-verziót, és ezzel „el is felejti” az előzőket), végül pedig az, hogy a szoftveres világban a szabványok (pl. IGES-fájlformátum) is változik azért.

cadcamoldÖsszefoglalva: egy adott évben megjelent CAD/CAM szoftvernek általában 4-6 éve van addig, amikorra „elavul” a működtetési környezete – tehát nem a CAD/CAM szoftver maga! Ha valaki tudja biztosítani azt, hogy a következő 30 évben működik a számítógépe, nem sérül meg az operációs rendszere, és meg van elégedve e 30 éven át az eredetileg vásárolt CADCAM-szoftverének a képességeivel, illetve tudja biztosítani, hogy a felhasználáshoz kapott/készített 3D-s modellek formátuma nem változik (a céghez érkező megrendelők is folyamatosan változatlan szabványnak megfelelő formátumban küldik az adatokat), annak valóban nincsen értelme fizetnie a szoftverkövetést. (Természetesen, a 30 év a példánkban túlzó, csak azért írtuk, hogy jobban érzékeltesse a különbségeket.)

Ezzel a megközelítéssel az egyetlen baj, hogy nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a szoftver körül a világ eközben 30 évet fejlődött (remélhetőleg előre) és kicsi az esélye annak, hogy ma egy 30 évvel ezelőtti technika még „versenyképes”, lefordítva: gazdaságosan (!) üzemeltethető. Érzékletesebben, ez olyan lenne, mintha egy 20 évvel ezelőtti marógépbe floppyn szeretnénk bejuttatni azokat az NC-programokat, melyeket egy mai, modern gyorsmarógépen használunk. (Valószínűleg egyetlen program sem férne a lemezre…) Másképpen úgy is kérdezhetnénk: „Ön is 30 évvel ezelőtti marógéppel versenyez a piacon?”. Vagyis a CAD/CAM szoftver nem romlik el, de a képességei egy adott kor műszaki színvonalát tükrözik, amelyek lehet, hogy elegendők lesznek az én piacomon a következő 4-6 évben, de bizonyosan kevés lesz ennél hosszabb távon.

oldcadMég általánosabban megfogalmazva: nagyon nehéz biztosítani azt, hogy egy termelőeszköz/-berendezés a körülötte lévő világtól izoláltan, attól teljesen függetlenül, hosszútávon működtethető legyen. (Bár, erre is van jó példa: a NASA Voyager-szondái épp kifelé tartanak a naprendszerünkből, miközben a szervizes kollégák már majd 40 éve, minden héten kihagyták a „karbantartást”; ugyanakkor az is igaz, e szondák ára nem is a szoftverlicencek ártartományába esett – de talán ne menjünk ilyen „messzire”…)

Ettől kezdve a szoftverkövetés kérdése a következőkre egyszerűsíthető:

  • Szükségem van-e arra, hogy naprakész termelőeszközzel dolgozzak?
  • Mibe kerül ez nekem?

Az első kérdést nehéz megválaszolni, de ha haladok a világgal, összességében jó eséllyel jobban járok, mintha nem. Ugyanakkor ezt a dilemmát mindenkinek magának kell eldöntenie. A második kérdést pedig már csak gazdasági szemszögből kell vizsgálni: melyik olcsóbb?:

  • 4-6 évente új szoftvert vásárolni? – a licencdíj általában 8-10-szer többe kerül, mint az éves szoftverkövetési díj.
  • Fizetni a licencdíjat egyszer, majd fizetni a szoftverkövetést? – amely utóbbi, általában éves díj.
  • Harmadik lehetőségként felmerül a szoftverbérlés kérdése, amelyet majd egy következő cikkben vizsgálunk meg részletesen, mivel a bérlés – ez a más felhasználási területeken (pl. grafika, videószerkesztés, irodai alkalmazások) már sokak által használt vásárlási mód – is egyre jobban terjed a CAD/CAM szoftverek területén.

softkovetes

Tehát, ha ki szeretnénk számolni a szoftverünk ún. „tulajdonlási költségét” mindkét fentebbi (a. és b.) esetre, akkor nagy általánosságban a következőt mondhatjuk:

– Vizsgáljunk egy 10 éves időtartamot.

– A CAD/CAM szoftverek körében az éves szoftverkövetési díj átlagosan 15%-a licencdíjnak.

– Ha azt szeretnénk, hogy 10 éven keresztül, továbbá az időtartam végén is naprakész termelőeszközzel rendelkezzünk, akkor:

  • A. eset: vásárolunk egy licencet a „nulladik” évben (időszak elején), az 5. és a 10. évben = 3 licencdíj
  • B. eset: vásárolunk egy licencet a „nulladik” évben, majd 10 éven át fizetjük a ~15%-os szoftverkövetési díjat: licencdíj + 10 x (0,15 x licencdíj) = 2,5 licencdíj

A különbség egyértelműen látható, azonban a fenti kérdések megválaszolását, és az egyes lehetőségek közti választást minden cég(vezető)nek magának kell megtennie, a vállalkozása jövőbeni, tervezett működési „minőségétől”, fejlődésétől függően. A fenti számításokat és lehetőségeket célszerű elvégeznünk az általunk választott/használt CADCAM-szoftvernél érvényes, konkrét licenc- és szoftverkövetési díjakkal is, hogy a pontosabb értékek jobban segítsék a választásunkat.