Szerszámgépek szállítása és telepítése III.

Számtalan cikk született a szerszámgépek gyártásáról, vagyis a „gyártó gépeket hogyan gyártják” című témakörben. Még több szakcikk és ismeretterjesztő iromány jelent meg a szerszámgépek helyes és szakszerű használatáról, mind technológiai, mind szerszámozási és készülékezési oldalról. Viszont kevés iromány lelhető fel arról, hogy mi történik a kettő között, a szerszámgép gyártása és a használata között. Jelen cikkemben ezt a hiányt szeretném némiképp enyhíteni, a szerszámgépek szállításáról, telepítéséről és üzembe helyezéséről szeretnék néhány gondolatot megosztani. Először a téma nehézségéről és összetettségéről osztanék meg néhány alapvető gondolatot, majd időrendi sorrendben felvázolnám a szállítás, mozgatás és telepítés fontosabb műszaki ismereteit. Ez a cikk inkább a logisztikai vonatkozásokról fog szólni, vagyis miért kényes a szerszámgépek „mozgatása és bekapcsolása”.

1. rész | 2. rész

Telepítés

Minden szerszámgépet le kell fúrni? Merül fel a kérdés. Elterjedt tévhit, hogy a nehezebb gépeket kell lefúrni, a kicsiket nem szükséges. Valaki szerint minden gépet le kell fúrni. A legegyszerűbb válasz a következő: a gyártó határozza meg. A kevésbé egyszerűbb válaszhoz néhány alapvető dolgot végig kell gondolni. A „lefúrás” lényegében dübel csavarok betonba helyezését, és ezen dübeleken keresztüli csavaros rögzítést jelent. A csavarok funkciója a szerszámgép kis méretű elmozdulásainak megakadályozása. Véleményem szerint pont a nagy tömegű gépeket nem szükséges lefúrni. A nagy tömegű gépek általában nagy mozgó vázszerkezettel rendelkeznek, így nem lehet velük 50+ m/perces előtolással mozogni. A kisebb tehetetlenségi erők miatt a gép kisebb méretű lengő gerjesztésnek van kitéve, kisebbek az elmozdulások is. Bizonyos kialakításnál kritikus a megfelelő pontok fix rögzítése, a váz vetemedése miatt. Kisméretű gépek gyorsabbak, nagyobb gyorsjárattal dolgoznak, így a mozgó szerkezeti elemek fajlagos tehetetlenségi erői is nagyobbak. A kisebb géptömegek miatt könnyebben is elmozdulhatnak. Fontos szempont „lefúrás” esetén a gép rezgéscsillapítása is. Ha a szerszámgépet és a beton alapzatot mereven összekötjük, jobb rezgéscsillapítás érhető el. Ez mindenhol szükséges? Egy huzalos szikraforgácsoló gép milyen mértékben rezeghet? (szinte semmilyen mértékben- kis előtolások, lassú szerkezet). De mi van akkor, ha egy maró gép is üzemel mellette, és az általa okozott rezgéstől akarjuk szigetelni a huzalos gépünket? Válasz: gyártó határozza meg. Ha a gyártó által előírt módon telepítjük a gépet, akkor érvényes a garancia. Ha nem megfelelően lett telepítve, nem a gyártó által meghatározott módon, a gép garanciáját vesztheti.

További fontos tényező, hogy semmit nem ér a szerszámgép lefúrása, ha nem megfelelő a beton. Vékony betonrétegben teljesen felesleges lefúrni a gépet. A dübel alapja, hogy befeszül a külső kúppalástján keresztül a betonba fúrt furat oldalán. Ha nem megfelelő teherszilárdságú a beton, a dübelt nem lehet előfeszíteni, és csak azt értük el, hogy lett pár plussz lyuk a csarnokunkban. A vastagsága a rezgéscsillapítás minőségét befolyásolja. Akadnak olyan csarnokok, ahol vékony betonréteggel vonták be a padlózat alapját. Telepítés előtt kérjük ki a gyártótól az előírt talapzat kialakítást, és természetesen a szükséges furatképet a dübelezéshez.

12. ábra: Hűtveszárító

Az esetek többségében a gyártók előírják a szükséges tápellátás biztosítását ahhoz, hogy a szervizeseik a gépet beüzemeljék. Ez leggyakrabban áramforrásra és táplevegőre terjed ki, ritkábban a szükséges kenőolajokra is. A táplevegő esetén biztosítani kell a szervizeseknek a tápkábel eljuttatását a gép helyére, és a szükséges üzemi nyomást és térfogatáramot (általában 6-8 bar üzemi nyomás, és 0,1-0,2 m³/perc térfogatáram). A legtöbb gyártó előírja a hűtve szárított sűrített levegős tápellátást. Ha a kompresszora nem rendelkezik hűtve szárító egységgel, és nem az előírt minőségű táplevegővel dolgozik a szerszámgép, az gyakran garanciavesztéssel járhat (mindemellett élettartam csökkenéssel). A villamos kábel biztosítása is általában a megrendelő felelőssége. A gép számára biztosítani kell a megfelelő villamos teherbírású kábelt, a megfelelő dugózással (általában 5 pólusú, 32 A-es kábelek az elterjedtek). Nem elég a kábel teherbírását biztosítani, de a megfelelő teherbírású biztosíték kiépítéséről is gondoskodni kell. A szükséges adatokat a gyártónak kötelessége biztosítani: feszültség, áramerősség. A legtöbb CNC gép 380 V-os, háromfázisú ipari hálózatról működik. Az európai gyártók a szabványos 50 Hz-es hálózati frekvenciához tervezik szerszámgépeiket, de pl. sok keleti gyártó 60 Hz-re tervezi gépeit, ilyenkor transzformátor bekötése szükséges.

13. ábra: Állítható gumibakos géptalp

A szerszámgépek telepítését követő vízszintezés elengedhetetlen. A nem megfelelően kivízszintezett szerszámgépekben a szánok mozgása következtében előre nem tervezett, járulékos erők lépnek fel a szerszámgép hajtás- és vezetékezési rendszerében, mely jelentősen csökkenti a gép élettartamát. A különböző beállításokat, paraméterezéseket feltétlenül bízza a szervizes szakemberekre. A minden géphez tartozó gépkönyvnek feltétlenül kell tartalmaznia az alábbiakat: szakszerű gépmozgatás, első lépések az üzembe helyezéskor, szükséges pneumatikus és elektromos tápellátás, előírt telepítés.

Összefoglalás

A szerszámgép sikeres szállításáért és telepítéséért mindkét félnek megfelelő szaktudással kell rendelkeznie, mind a gyártó, mind a megrendelő oldaláról. A sikeres gépvásárlás elengedhetetlen feltétele a megfelelő szaktudás és kommunikáció. A megrendelőnek kötelessége kikérnie minden szükséges információt és dokumentumot a forgalmazótól, és a forgalmazó/gyártó által előírt műszaki paramétereket teljesítenie kell. A gyártónak pedig kötelessége ezeket kézre bocsátania.

Semmit nem érünk egy pontosan legyártott szerszámgéppel, ha útközben összetörik, és hiába állítunk be egy pontos technológiát, ha két-három hónap múlva előjönnek azok a figyelmetlenség okozta hibák, melyeket a telepítésnél követtünk el.