Re-shoring: az off-shoring gazdasági folyamat ellentéte. Míg az off-shoring a különböző cégek gyártásuknak Ázsiába (vagy más olcsóbb munkaerejű térségbe) való áthelyezését jelenti, a re-shoring a kihelyezett termelő kapacitások belföldre való helyezését jelenti.
Nem kérdéses, egyre több szakcikk és hír jelenik meg manapság az USA re-shoring mozgalmairól, így a világ multinacionális termelése egyre zavarosabbá válik, ugyanis az eddig feltételezett piaci gyártás- és anyagköltség kalkulációk és előrejelzések egyre pontatlanabbak lesznek. Az ezt kiváltó okok sokaságának következtében (költségek, nyersanyagellátás, klímaváltozás, munkavállalók jogkörének változása) az amerikai multinacionális vállalatok kezdik visszatelepíteni külföldi gyártó kapacitásaikat belföldre, így újjáélesztve a régi „american enterprise-tiszta amerikai vállalat” gazdasági modellt. Ezt a tényt erősíti, hogy az Államok a legtöbb országot megelőzte a gyártási költség és nyersanyag felhasználási hatékonyság növelésében, kivéve Mexikót, Indiát és Hollandiát.
Pár évvel ezelőtt Obama elnök egy nyilvános szereplésének alkalmával megkérdezte Steve Jobs-ot, hogy hogyan lehetne visszahozni Amerikába a külföldre helyezett munkalehetőségeket. Steve Jobs azt felelte, hogy szinte teljességgel lehetetlen az Amerikaiak által elvesztett munkahelyeket visszaszerezni. Akkori kijelentése teljes mértékig megcáfolhatatlan volt, az akkori piaci helyzetet felmérve. Mára azonban a világgazdaság sokrétűen megváltozott, amit S. Jobs nem láthatott előre. A változást az alábbi tényezők befolyásolták:
- A munkavállalói jogok és bérváltozások hatása: Az elmúlt években Kína költségmegtakarítást biztosított az amerikai gyártó cégeknek, hiszen a kínai bérek jóval alacsonyabbak voltak, mint az Államokban. 2005-ben azonban figyeltek fel arra a tényre, hogy a kínai átlagbérek sokkal nagyobb ütemben emelkedtek, mint az amerikaiak bére. az elmúlt fél évtizedben a Juan értékének emelkedése a termelés drágulása miatt a kínai költségek 187 %-kal emelkedtek, míg az amerikai átlag költségek csak 27 %-kal. Ázsia többi országában az átlag béremelkedés 7,1 – 7,8 % között volt 2000 és 2008 között. Ennek eredményeként, az ázsiai bérek elérték (területenként meg is haladták) az amerikai bérezéseket. A helyzetet befolyásolta az a tény is, hogy az amerikai cégek külföldi termelésének költséghatékonyságát megőrizve 2005-ig kb. 2,2 %-kal csökkentették a belföldi munkavállalók átlag bérezését.
- A re-shoring és az automatizálás: A technika fejlődésével a gyártásautomatizálás rohamos léptékben válik egyre elérhetőbbé az amerikai termelők számára. Bill Gates nemrégen tett nyilatkozata alapján a tendencia, hogy az amerikai minimálbért feljebb tornásszák, végeredményben azt idézi majd elő, hogy a termelői réteg egyre nagyobb mértékben támaszkodik a gyártás automatizálására. Az amerikai gyártók re-shoring tevékenységüket csak úgy tudják gazdaságosan kivitelezni (a minimálbérek növekedés mellet), hogy a növekvő költségeket gyártásautomatizálással fedezik. Az automatizálás költségcsökkentő potenciálja valós opciónak tűnik. Számos tanulmány és szakcikk született az automatizált termelés költségeinek meghatározásáról. A jelen technológiai színvonal mellett egy automatizált gép kb. 70 %-kal tudja növelni egy gyártósor termelékenységét, mely a mai bérköltségek mellett nagyjából egy alkalmazott teljes éves bérének felel meg. Egyre több az erre utaló jel: A Foxconn nemrég jelentette be, hogy a re-shoring tevékenységüket egy 40 millió dolláros automatizált gyár telepítésével kezdik Pennsylvania-ában, továbbá az Amazon egy 755 millió dolláros projekt keretében felvásárolta a KIVA Systems-et, ami a raktározás automatizálásával szerzett hírnevet.
- Környezetvédelmi normatívák és energiaköltségek kifejtették hatásukat az Államok termelésére: 2005 után, a palaolaj elérhetősége miatt a gyártók számára olcsóbb volt a belföldön előállított energia felhasználása. A legfrissebb véleménykutatások alapján az amerikai cégvezetőségek 87 %-a veszi figyelembe a gazdasági döntéseik meghozatalánál a termelési tevékenységük környezeti hatását, a gyártók 70 %-a elsődleges szempontként veszi figyelembe az energia költségét. Míg a 2000-es években a felhasznált energia költségcsökkentése és a környezetvédelmi tevékenységek befektetési költsége érdeki ellentétben álltak egymással, jelenleg az amerikai energetikai piac változása és a tény, hogy egyre több gyártó használ belföldön termelt energiát, növeli a re-shoring tevékenység népszerűségét. A belföldön történő gyártás, így a belföldön vásárolt energia csökkenti a termékek és javak szállítmányozásának környezetre gyakorolt negatív hatását. Továbbá, az amerikai gyártók egyre inkább szembesülnek a környezetvédelmi szabályozások és normák változása által biztosított biztonsággal és költségcsökkentéssel: a környezetvédelmi normák egyre olcsóbbak, így belföldön is elérhetőbbé váltak a gyártók számára. Az EPA (Enviromental Protection Agency- Környezetvédelmi Ügynökség) tevékenységének köszönhetően egyre bátrabban mernek a gyártók belföldi gyártásba fektetni. A környezetvédelmi tevékenységek befektetési költségének folyamatos csökkenése tovább biztatta az EPA-t tevékenységének folytatására, mely nagy részben hozzájárult a re-shoring mozgalomhoz.
- A szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos és a munkabiztonsági előírásokat szabályozó törvények hiánya: A 2013-ban, Savar-ban (Banglades) történ gyárösszeomlás következtében rengeteg gyártó követelte a munkások üzemi biztonságát védő törvények kidolgozását és beiktatását, főleg olyan térségekben, melyek amerikai érdekeltségűek voltak. Az ilyen jellegű termelést zavaró tényezők és gazdasági bizonytalanságok tovább növelték az amerikaiak félelmét a külföldi befektetéseikkel kapcsolatban. Továbbá, az amerikai gyártók 58 %-a a szellemi tulajdon védelmének teljes hiányát tartják a legfőbb elrettentő tényezőnek a keleti befektetéseikkel kapcsolatban. Ezek a termelést befolyásoló, mégis jogi eredetű tényezőkre a jelenleg elfogadható egyetlen megoldás a re-shoring tevékenységek támogatása a lehető legtöbb cég által.
- Mind a fogyasztói, mind a termelői oldal véleményének változása: A legfrissebb piaci elemzések alapján az amerikai fogyasztók egyre nagyobb figyelmet szentelnek a belföldön termelt termékek és javak vásárlására. Egyre inkább kezdenek teret nyerni a kis darabszámban gyártott, kis környezeti hatással elkészített, „házi” jellegű termékek az amerikai piacon. Az Államokban a fogyasztók közel 80 %-a fizetne plusz költséget a belföldön gyártott termékekért illetve, az így gyártott javakról feltételezik, higy jobb minőségűek, így a fogyasztók is elvárják a jobb minőségű termékeket. A minőségi elvárások növekedése és a kiélezett versenypiaci helyzet rákényszeríti a gyártókat e tények figyelembe vételére. Például, a Toyota bejelentette, hogy robotizált gyártását szeretné lecserélni hagyományos termelési módszerre, mely a szakmunkások és szakemberek képzettségére épít (sokak szerint ez a kijelentés megkérdőjelezhető…). Tény, hogy mind a vásárlók véleménye, mind a termelők piaci helyzete valószínűleg tovább fogja erősíteni Amerika re-shoring tevékenységét.
Végezetül egy összegző szám: Egy Amerikában gyártott termék és egy Kínában gyártott termék között ma kb. 5 %-os költségkülönbség van, mely különbség az elmúlt években jelentősen változott. A külföldi termelés költségnövekedése, a szállítmányozás költsége és környezeti hatása, a belföldi támogatás mind a szervezetek, mind a vásárlók által valószínűleg tovább fogja növelni az Államok jövőbeni re-shoring mozgalmát.
A fentiek alapján úgy tűnhet, hogy Amerika jövőbeli gazdasági modelljében szerves részt fog képezni a re-shoring, ami az egyre több kezdeményező vállalatnak köszönhetően folyamatosan erősödik. Ha nem is teljes mértékben, de egyre több amerikai gyártó kezdett bele near-shoring tevékenységbe. Near-shoring: Amerika gazdasági vonzáskörzetébe helyezett termelés: pl. Mexikó). Talán mégsem lehetünk biztosak a re-shoring mozgalom jövőjében, íme, néhány gondolat, amit érdemes megfontolni.
- Még mindig vannak amerikai gyártók, akik érdekeit sértik a környezetvédelmi szabályozások: Ahogy fent említettük, egyre több gyártó kezd engedni a belföldi normáknak, mégis népes a környezetvédelmi szabályozásokat elutasító gyártók tábora, akik költségeit még mindig növelnék a környezetvédelmi szabályozások elfogadása és bevezetése okozta befektetések.
- A savar-i incidens fontos kérdéseket vetett fel a konzumista fogyasztói társadalommal kapcsolatban: társadalom-kritikusok felvetették a kérdést, hogy milyen olcsó termék éri meg ezt az „árat”? Az amerikai fogyasztók jelentős része még mindig nem adná fel az olcsó tömegtermékek elérhetőségét. Bár a katasztrófa többek véleményét megosztotta, az amerikai társadalom még mindig igényt tart az eddig elért életszínvonalukra. A növekedő igény a kis szériás, jobb minőségű, hazai gyártású termékekre fokozatosan nő, de még mindig nem éri el azt a szintet, ami jelentősen befolyásolná az Amerikai gazdaságpolitikát. Bár ez a fejlődés jele lehet annak, hogy a társadalom idővel kész lesz lemondani a minimalista életszínvonalról, így növelve a munkavállalók és a kisebb gyártók esélyeit a piacon.
- Kína folyamatos térnyerése és a dollár bizonytalansága: ahogy fent is említettük, Kína gazdasági és pénzügyi fejlődése biztosítja az erőt a világ fogyasztói és termelői szokásainak befolyásolására. Ehhez társul, hogy az elmúlt években az amerikai dollár folyamatosan ingadozott, aminek következtében sem az amerikai, sem a globális gazdaság jövőjéről nem tudunk biztosat mondani.
Forrás:cerasis.com