Számtalan cikk született a szerszámgépek gyártásáról, vagyis a „gyártó gépeket hogyan gyártják” című témakörben. Még több szakcikk és ismeretterjesztő iromány jelent meg a szerszámgépek helyes és szakszerű használatáról, mind technológiai, mind szerszámozási és készülékezési oldalról. Viszont kevés iromány lelhető fel arról, hogy mi történik a kettő között, a szerszámgép gyártása és a használata között. Jelen cikkemben ezt a hiányt szeretném némiképp enyhíteni, a szerszámgépek szállításáról, telepítéséről és üzembe helyezéséről szeretnék néhány gondolatot megosztani. Először a téma nehézségéről és összetettségéről osztanék meg néhány alapvető gondolatot, majd időrendi sorrendben felvázolnám a szállítás, mozgatás és telepítés fontosabb műszaki ismereteit. Ez a cikk inkább a logisztikai vonatkozásokról fog szólni, vagyis miért kényes a szerszámgépek „mozgatása és bekapcsolása”.
Alapvető gondolatok
A szerszámgépek logisztikai háttere magas szintű felkészültséget követel meg mind a szerszámgépgyártóktól, mind a végfelhasználóktól. A problémák gyökere a szerszámgépek összetettsége. Számtalan anyagmozgatási és logisztikai módszert és eszközt ismerünk nagy tömegek mozgatására. De a szerszámgépek ennél összetettebb jószágok. Legalább annyira rokon a szerszámgépészet a finommechanikával és műszertechnikával, mint a nehézgépiparral. Gondoljunk a nagy pontossággal kimunkált felületekre, a finom illesztésekre, az elektronikai elemek sérülékenységét nem is említve. A szerszámgépgyártóknak nem elég pontos szerszámgépet gyártaniuk, a pontosságot szállítás után is meg kell őriznie. Másrészt a végfelhasználó nem feltétlenül rendelkezik szerszámgépgyártási tapasztalattal, így az ő helyzetét is meg kell könnyítenie úgy, hogy a lehető legkevesebb gonddal üzembe tudja helyezni gépét. Nagy tömeggel kell olyan finomsággal bánni, mint egy törékeny és bonyolult műszerrel.
1. ábra: Szerszámgép targoncázása
Felkészítés a szállításra
A nagy tömeg és méret miatt már a szerszámgép tervezésénél számos szempontot figyelembe kell venni. A közúti szállítás egyik legnagyobb korlátja a rakomány szélessége. Európában például kb. 2,55 m szélességű rakományig van korlátozva a közúti szállíthatóság (helyenként max. 3m). Gondoljuk végig, hosszában elhelyezzük a szerszámgépet a kamion rakterében, így nem lóghat ki 2,5 méterre. 3 méteres szélesség felett külön le kell jelenti a szállítmányt, csak kísérő kocsikkal közlekedhet a megadott időszakokban és a megadott útvonalon.
A szerszámgépeket a mai, egyre gyorsuló gazdasági helyzetben sok gyártó raktárra gyártja. Vagyis, a szerszámgép akár több hónapot is állhat egy helyben. Különböző konzerváló védőfóliák és habrétegek elhelyezésével gátolják meg a porosodás okozta károsodást. A szerszámgépet a szállító jármű rakterében rögzíteni is kell, hogy szállítás közben ne sérüljön, ezt is figyelembe kell venni tervezésnél, előre meg kell adni a rögzítési pontokat.
Egyre jobban feltörnek a keleti és amerikai szerszámgépgyártók. Nekik külön nehézséget okoz a tengeren/óceánon való szállítás. A hajózási vállalatok csupán a konténer épségét garantálják, ami benne van, azzal nem foglalkoznak igazán. Így a konténeren belüli stabil rögzítést is meg kell oldani. A nagy teherhajók össze-vissza rángatóznak, így nagyságrendekkel nagyobb lengő terhelésnek teszik ki a szerszámgépet, mint egy közúti szállítás során. A tengeri/óceáni közeg sós páratartalma külön veszélyforrás a gép szempontjából. Az agresszív sós víz vajon mennyi kárt tud okozni a szerszámgépek finom felületein, az egy hónapos hajóút alatt. Külön cégek szakosodtak a gépek vízi szállítására való felkészítésre. A szerszámgépeket speciális palettákra rögzítik, a gépet a palettával együtt emelik be a konténerbe, majd teljesen leszigetelik a gépet védőhabokkal és speciális fólia rétegekkel.
Szállítás
A gyártó telephelyétől vagy a kikötőtől általában platós kocsival, ritkán darus kocsival szállítják a megrendelőhöz. Szakosodott vállalkozók állnak rendelkezésre a szerszámgépek szállítására. Általában ekkorra a szerszámgépeket kiemelik a konténerből (ha hajózták) és faládába csomagolva (gyakran anélkül) szállítják tovább. Amint megérkezett a szállítmány a megrendelőhöz, a gyártók többsége leveszi a kezét a szerszámgépről. A gyártók többsége a szállítmányozásra vonatkozó garanciát csupán a telephelyig való szállításig köti ki. Innentől a forgalmazó, vagy a megrendelő felelőssége a szerszámgép mozgatása. Ha esetlegesen sérülés éri a szerszámgépet a telephelyre való érkezésig, a gyártók többsége állja a garanciát, de hogy a megrendelő hogyan emeli le a teherkocsiról a gépet, az más történet.
2. ábra: Teherkocsiról való leemelés
A szerszámgép összeszerelését, tesztelését követően a gyártók többsége mindegyik gépen elvégzi az végső minőség ellenőrzést, mely nemcsak a gép funkcionalitására, de a külalaki tényezőkre is kitér. A gyártó szakembere aláírásával igazolja, hogy a gép minősége megfelelő. A szerszámgép vásárlója (ha betartják a nemzetközi előírásokat/szabványokat) a gép kézhezvételekor megkapja a szerszámgép teljes alkatrész és tartozék listáját, gépkönyvét, ellenőrző lapját, mely tartalmazza a gépen elvégzett ellenőrző méréseket (például vezetékek párhuzamosságának bemérése, stb.). Sok cikkemben hivatkoztam a szabványokra. Tegyük tisztába a helyzetet: a szabványokat nem kötelező betartani! A szabványok pusztán ajánlások, irányelvek gyűjteménye, melyet az adott gyártó/forgalmazó vagy betart – vagy nem. Viszont a szabványok sok esetben nagyszerű kivonatai az adott gazdasági területre érvényes előírásoknak és normáknak. A Magyarországon érvényes jogszabályok nem kötik ki a szerszámgépekre vonatkozóan az ellenőrző lista átadását (legjobb tudomásom szerint), innentől kezdve a gyártón múlik, milyen szinten garantálja a termékének biztonságát. Ezzel ellentétben magyar nyelvű kezelői leírás (gépkönyv –operators’ manual angolul) és alkatrész lista átadása kötelező. Példa kedvéért: a BT kúpok kialakítását egy Magyarországon érvényes előírás sem köti ki, az ISO szabvány belső kulcsnyílású csavarokra vonatkozó része sem kötelező – bárki gyárthat egyedi méretű csavart és értékesítheti. DE minden olyan összetett berendezés, mely önálló erőforrással-, vagy hálózati erőforrásról működik, gépnek minősül, így CE megfelelőség kötelező, ha Európában akarják értékesíteni. A CE minősítést a gépre helyezett matrica/tábla és a gép mellé csatolt okirat hitelesíti.
 |  |
| 3. ábra: Sokk érzékelők. Balra: ép állapotban, jobbra: érzékelő elmozdulva | |
Egyre inkább terjedő félben van a szerszámgépgyártóknál a sokk behatás érzékelők alkalmazása. Ez egy olyan finommechanikai műszer, melyet a szerszámgép testére helyeznek. A műszer belsejében egy könnyen kimozdítható fém alkatrész van (kb. 2-4 gramm tömegű), mely csak az előre beszabályozott sebesség és erő értékeknél mozdul ki a tokozatából. Így az esetleges ütközések, becsapódások alkalmával a kisméretű fém elem azonnal kimozdul a helyéről, kicsomagolás pillanatában azonnal észrevehető, hogy fenn áll-e a sérülés veszélye. Ha a fémtag a helyén van, valószínűleg nem ütköztek a géppel szállítás közben. Véleményem szerint ez egy szofisztikált és roppant ötletes módja a szállítás minőségének ellenőrzésére.
Folytatás hamarosan…
Írta Juhász Miklós
Források:
http://www.model-engineer.co.uk/forums/postings.asp?th=91442&p=22
http://www.globalindustrial.ca/c/fasteners/vibration-isolators/isolators-machine-leveling
http://www.igus.com/wpck/7068/How_to_Install_a_Cable_Carrier_Vertically?C=US&L=en
http://www.diytrade.com/china/pd/3256506/eye_bolt_eye_nut.html
http://benchrest.com/archive/index.php/t-66202.html
http://www.practicalmachinist.com/vb/general/how-big-i-beam-do-i-need-machine-lifting-249200/
http://www.merritts.uk.com/customer/machine-tools/
http://www.jung-hebetechnik.de/k-professional+M52087573ab0.html