A magyar piacon immáron több, mint 25 éve jelen lévő szoftvermegoldásokat forgalmazó graphIT 2023-ban is megrendezte minden évben esedékes konferenciáját. A legújabb trendekről, megoldásokról, a rendezvény céljáról és az ipar helyzetéről az ügyvezetővel, Sallay Péterrel beszélgettünk.
CNCMedia: A mostani rendezvény megszervezésének mi volt célja?
Sallay Péter: 2007-ben rendeztük meg az első felhasználói konferenciát. Ez a 17. rendezvény, amit a COVID alatti online konferenciát leszámítva, minden évben személyesen megtartottunk. A cél az volt, hogy egy kicsit kötetlenebb formában egy olyan szakmai fórumot hozzunk létre, ahol az ügyfelekkel személyesen találkozhatunk, és olyan szakmai tippeket, trükköket és aktuális témákat, technológiai újdonságokat magyarázhatunk el nekik, amiket kvázi már másnap tudnak a napi munkában eredményesen használni. A másik szempont, hogy a több különböző iparágból és cégtől érkező, ugyanazon a szoftvereket másképp használó ügyfelek tudjanak egymással beszélgetni, tapasztalatokat megosztani. Ez nagyon jól működik, és arra törekszünk, hogy az előadások bizonyos százaléka esettanulmány legyen. Például az NX-es ügyfelek idénre is hoztak rengeteg érdekes témát, mint ahogy a Solid Edge és digitális gyártás területén is akadtak izgalmas kérdések.
CNCMedia: Hogyan látod, a hagyományos szakmai konferenciák megrendezésének továbbra is van jelentősége, annak ellenére, hogy az online lehetőségek sok pozitívummal járnak?
S.P.: Furcsa kimondani, de a COVID-nak egy kicsit pozitív hatása volt az, hogy például egy meeting, ami fölöslegesen sok fizikai jelenlétet és ráfordítást igényelt, azt online tudjuk megtartani. Viszont szerintem az ilyen jellegű szakmai fórumok létjogosultsága ugyanúgy megmaradt. Már a tavalyi év folyamán is a megszokott módon zajlottak ezek a szakmai konferenciák, melyeken nagy részben telt ház volt. Mi is sok ilyen rendezvényen voltunk.
CNCMedia: Melyek azok a problémák, amivel az ügyfelek leginkább szembesülnek a piacon?
S.P.: Szerintem ez nem változott jelentősen az elmúlt évekhez képest, bár a gazdasági helyzet rátett egy lapáttal. Ilyenkor ugyanazok az elvárások és az ügyfelek is aszerint gondolkodnak, amilyen igényekkel szembesülnek a vevőik oldaláról: gyorsaság, hatékonyság és a lehető legjobb minőségű termék előállítása. Néhány éve a COVID, a szomszédban lévő konfliktus, illetve most a válság miatt kiéleződött a költségérzékenység, és a határidők betartása is. A vevők részéről nagyobb az igény a minőségre. Rengeteg dolog háttérbe szorult korábban a mindennapjaikban, amiket a gazdasági nehézségek most felszínre hoztak, és nincs más választásuk, mint előre menekülni. Technológiát kell fejleszteni, IT és szoftveres fejlesztést is beleértve, ami nagy kihívás.
CNCMedia: Az automatizálás, a robotika és a digitalizáció kéz a kézben járnak. Milyen a magyar vállalkozóknak, KKV-knak a nyitottsága ezekre a megoldásokra?
S.P.: Ma már teljesen mindegy, hogy nyitottak-e, nem tudják elkerülni. Az van most előnyben, aki korábban kezdte. Akinek hirtelen kell ebbe beleugrani az pont azért teszi, mert szükségét érzi. Az ilyen cégeknek ez most fájdalmas lépés lehet.
CNCMedia: Mely területeken és milyen megoldásokat kínáltok? Szét lehet választani az egyes megoldásokat alkalmazási területek szerint?
S.P.: Amikor a céget bemutatom, mindig 2 csoportba szedem a 4 üzletágunkat. Az NX és Solid Edge azok az üzletágak, amelyek a fejlesztés közeli területeket támogatják. A gyártási megoldásokat kínáló üzletág egy teljes portfóliót biztosít az NX köré, míg a Solid Edge köré épülő megoldás-portfólió kifejezetten a kis- és középvállalatok számára nyújt teljes körű megoldásokat. Az adatkezeléshez a PLM megoldásokat javasoljuk. Az elmúlt 5 évben nőtt az érdeklődés a mérnöki adatkezelés iránt, ahol az adatok biztonsága, kereshetősége és a csoportmunka támogatása fontos szempontok. A hibrid, előfizetéses modellt választó ügyfeleink számára felhőalapú adatkezelési megoldások is rendelkezésre állnak, és ezek a trendek jelennek meg minden szoftverünkben. Az NX, Solid Edge és a Teamcenter továbbra is a zászlóshajó termékeink a fejlesztés terén. A digitális gyártás területén régóta foglalkozunk olyan témakörökkel, mint a szimuláció, termelésütemezés, robotos folyamatok kezelése és ergonómiai szimuláció.
CNCMedia: A mérnöki szoftverek feladata valamilyen szinten a humán tőke támogatása, másrészt pedig a szellemi tőke kiváltása, hiszen bizonyos megoldásokkal nagyon sok mérnöki óra megspórolható. Emellett ott a munkaerőhiány, ami kék és fehér galléros szereplőket is érint. A fehérgalléros munkaerőhiány hogyan befolyásolja a szoftverek iránti érdeklődést?
S.P.: Manapság megvan az a generáció, amely végigment a digitalizációs folyamaton, emellett rettenetesen nagy szaktudással rendelkezik, ez jelenleg az 50-es 60-as korosztály. A probléma az, hogy mi lesz akkor, ha ezek az emberek nyugdíjba mennek, vagy ha elmennek máshova dolgozni. Erre az a megoldás, hogy az ő tudásukat gyakorlatilag digitalizálni lehet ezekbe a szoftverekbe. Ez különösen igaz, és kiélezett, ha van például egy termelési vezető, aki fejből tudja, hogy mit, mikor, hol kell legyártani. Óriási kockázat, ha ő 2 év múlva nyugdíjba megy. A tudást egy termelésütemező szoftverbe vagy egy gyártásszimulációs szoftverbe rögzíteni kell, hogy a dolgozó távozása után is tovább tudjanak lépni. Úgy gondolom, hogy jelenleg a technológia nem kiváltja az emberi munkát, hanem inkább kiegészíti a tudást.
CNCMedia: Mi a véleményed a mesterséges intelligencia (MI) térnyeréséről? Hogyan állsz hozzá cégvezetőként?
S.P.: NX-ben mind a megmunkálásra, mind a fejlesztésre vannak mesterséges intelligencia alapú kísérleteink: például alkatrész kiválasztásra, hasonló alkatrészek felismerésére – amelyek egész jó eredményeket hoztak. Az MI kezd megjelenni a szoftverekben, egyelőre elsősorban a használat gyorsítása érdekében, de megjelenik a szakmai szekcióban is. Én pozitívan állok hozzá, mert azt látom, hogy ha megfelelően használjuk az MI-t, akkor nagyon sokat tud segíteni, például képi-, vagy nyelvi felismerés terén jól működik, máshol viszont nagyon kiforratlan. Mérnöki szempontból az adatelemzés területén lehet értelmesen használni, a tervezésben még kevésbé.
CNCMedia: Kulcskérdésként hivatkoznak arra, hogy Magyarországon a hatékonyságnövelés kiemelkedő szempont, mivel rengeteg cég nagyon rossz hatásfokkal működik. Mik a tapasztalataid ilyen téren?
S.P.: Ez egy olyan kérdés, ami a COVID-tól kezdve és a gazdasági helyzet fokozódása miatt nagyon nagy prioritássá vált. Az eddig „jó lenne ha” fejezetként ismételgetett témakör mostantól kötelező lett. A gyártásban lévő hatékonyságnövelési igénnyel nap mint nap szembesülünk. Ez mindössze ahhoz kell, hogy a gyártócégek versenyképesek tudjanak maradni, beleférjenek a költségkeretbe, megfelelő minőségben tudjanak szállítani. Többek között a folyamatszimuláció, az anyagáram szimuláció az, amire a Siemens megoldásokat nyújt. Amikor elkezdtünk ezzel a szoftverrel foglalkozni akkor kicsit K+F jellege volt a dolognak, tulajdonképpen ez a „jó lenne ha” kategória volt. Ma már nem így van, mivel ez egy döntéstámogató, folyamatjavító eszköz. Megnézhetjük, hogy milyen, ha megnöveljük a raktárkészletet, berakunk egy szállítószalagot vagy puffert, esetleg egy új gyártócsarnokot. Ezt ma már szimuláció nélkül nem is csinálják meg a cégek, pontosan látni akarják az efféle változtatások hatását. Ami régebben még játékszerű folyamatnak tűnt, az mára kötelező elemévé vált a gyártásnak. Például egyes autóipari OEM-eknél már egy-egy gyártócellát csak virtuális beüzemelés után vesznek át, ha már látják, hogy minden működik digitálisan.
CNCMedia: Mit vársz az idei évtől? Mi a legjobb és mi a legrosszabb forgatókönyv?
S.P.: A forgatókönyvet leginkább a gazdasági tényezők szokták befolyásolni, hiszen azokra a megoldásokra, amivel mi foglalkozunk, nagyon nagy igény van a piacon. Mivel Magyarország gyártó ország, ezért elsősorban a gyártást közvetlenül vagy közvetve támogató megoldásokra van a legnagyobb igény. Túlzottan rossz forgatókönyvben nem gondolkodom, mert gyakorlatilag minden piaci szereplőnek fejleszteni kell, ahhoz, hogy életben tudjon maradni. A szoftverekre igény van, én abban látok nagyobb kockázatot, hogy konkrétan mennyi licencet vásárolnak az ügyfelek. Ha jönnek európai uniós pályázatok, fennáll a lehetőség, hogy abból vásárolnak valamit, ha rosszabb lesz a gazdaság, és kevesebb licencet vásárolnak, akkor a meglévő infrastruktúrának a hatékonyságát próbálják meg növelni.
CNCMedia: Hogyan oszlik meg az ügyfélkörötök, az elmúlt évben hogyan változtak az arányok, az összetétel? Hogy látjátok, mely szegmensek fognak erősödni, melyek szorulnak háttérbe?
S.P.: Ügyfeleink közt leginkább beszállítói láncban elhelyezkedő gyártó cégek vannak, ami általában autóipart jelent. Őket, mint ahogy az egész autóipart is a COVID visszavetette. 2022-től már javul a helyzet, hiszen újra kapnak megrendeléseket, szóval normalizálódik ez a szegmens. A többi ügyfél a lemezmegmunkálás, diszkrét gyártás, célgépgyártás területéről ered. Egyre inkább bejönnek olyan területek, ahol folyamatos gyártást végeznek – például élelmiszeripar – de nálunk ezek még a kisebb halmazt képezik. Mai napig a diszkrét gyártás, és az autóipar a legnagyobb vevői bázisunk.
CNCMedia: Adott néhány mérnök, akár egy garázsprojektben, használt gépekkel. Nekik miben tudtok segíteni? Hogyan veszi kezdetét a digitalizáció egy KKV esetében?
S.P.: Először egy beszélgetést szoktunk javasolni, ami termékfüggetlen. Ez egy konzultáció és felmérés, ahol megnézzük a cégnek az állapotát, illetve, hogy mit terveznek csinálni, és ahhoz mit kell felépíteni, ahonnan elindulhat a folyamat. A leendő ügyfél is így tudja a legjobban kihasználni a mi tudásunkat, és talán egy biztosabb úton tudnak így elindulni.
CNCMedia: Tudsz említeni 1-2 terméket, szoftvercsomagot, ami tényleg a klasszikus KKV-k, kisebb cégek körében kelendő?
S.P.: A KKV-knak még a Siemens is biztosít startup programokat a legtöbb szoftverhez. Magyarországon a Solid Edge-re helyezzük a legnagyobb hangsúlyt promóció szempontjából. Ehhez ma már kapcsolódik nem csak egy alap szoftver, hanem egy eköré épülő portfólió is. Ezeknek teljes egészét használhatják a cégek és ha később a Solid Edge-nél maradnak, ezeknek a portfóliónak az elemeit nemcsak külön, hanem egy egységes értékalapú licencen belül is használhatják. Ez tokenes alapon működik, bizonyos tokenekkel megadott ideig használhatóak az egyes modulok. Kis-, és középvállalatoknak nagyon előnyös ez a rendszer, mert olyan megoldásokhoz tudnak hozzájutni, amit idáig nem tudtak megfizetni. A PLM világában is egyre nagyobb teret hódít az előfizetés. Ha megértik a cégek, hogy anyagilag miként lehet kedvezően elszámolni, akkor egyre többen szimpatikusnak találják. Így teljesen más operatív költséggel tudják finanszírozni a szoftveres technológiát úgy, hogy nem kell egy örökös használati licencet megvásárolni, hanem éves, vagy több éves előfizetést tudnak vásárolni, ezáltal sokkal költséghatékonyabb az egész folyamat.
CNCMedia: Milyen előadásokat hallhattak az ügyfelek? Melyik az az 1-2 előadás melyet sikeresként emelnél ki?
S.P.: A rendezvényt egy plenáris szekcióval kezdtük, ahol bemutattuk a graphIT újdonságait és az aktuális témákat. Az NX, Solid Edge és digitális gyártási megoldásokat is részletesen bemutattuk. Az NX szekcióban ügyfél előadásokat hallhattunk, ahol a szoftver hatékonyabb használatát mutatták be. A Solid Edge esetében saját fejlesztéseket és a értékalapú licencben elérhető elemeket emeltük ki. Az NX CAM témákat is kiemelném, mert mi, mint graphIT Siemens Expert partnerek vagyunk ezen a téren. A folyamatszimuláció és termelésütemezés mellett a Mendix is új terület volt, amely az adatok és platformok integrációját segíti.
CNCMedia: Mit tekintesz a cég történetében a legnagyobb szakmai sikernek?
S.P.: Én már az alapítás óta itt dolgozom, és 2005 óta vezetem a céget. A legnagyobb szakmai sikereket az üzletmenet alakulásában látom az elmúlt 25 év során. Az első szakaszban a gyártók szoftvereit támogattuk, majd áttértünk a megoldásértékesítésre, ahol szakértői státuszban segítjük az ügyfeleket. A PLM területén 4 üzletágunk van, amelyekben szakértői támogatást nyújtunk. Büszke vagyok arra, hogy a termékforgalmazástól egészen a szolgáltatásnyújtásig jutottunk el, és a kollégáink összesen négyszáz év tapasztalattal rendelkeznek.
CNCMedia: Az elmúlt huszonöt évben adódtak vicces történetek szakmabeliként?
S.P.: A történet háttere, hogy ezeket a megoldásokat már akkor fogalmaztuk Magyarországon, amikor még ezek egyáltalán nem Siemens megoldások voltak. A szoftvereket korábban egy amerikai cég, az UGS fejlesztette, az NX még Unigraphics néven futott. 2007-ben Spanyolországban rendeztek egy európai viszonteladói konferenciát, ahol elmondták, hogy a UGS éppen szárnyal és mindent üt a jelenlegi portfólió. Kimentünk a reptérre, felszálltunk a repülőre és az akkori felelős menedzserünk hívott, hogy a Siemens megvette a UGS-t. Nyilván, ez nem zajlott le azonnal, de annyira titkos volt az információ, hogy az emberek a rendezvényen ezt őszintén mondták és mire vége lett a meetingek, addigra már bejelentették az akvizíciót. Akkor még érdekes volt és nem is tudtuk, hogy jövünk ki belőle, de a csattanója az lett, hogy ez a 16 éve történt esemény abszolút jó irányt vett, teljesen jó kézbe került a szoftver, hiszen a Siemens-nél megvannak a valós gyártó gépek, amihez hozzájönnek a szoftverek. Ez nagyon jó kombinációt jelentett, ami óriási piaci előnnyel jár. Azóta persze folyamatosan rengeteg szoftvert vettek, hasonló módon.
További információ: